artikulációs mn 2A6

1. (Nyelvt) ’a hangzó emberi beszéd létrehozásával kapcs., ill. a beszédszervek tevékenységéhez tartozó’ ❖ A magasabb fokú artikulációs szerveződés különféle szintjeinek (légzés, hangsúly, szótagritmika) alapját a légzőszerv működése alkotja (1973 Antal László–Lotz János ford.–Lotz 1096001, 34) | Mondatokat fabrikálni, szavakat csereberélni […] olyan nyelven, melynek […] artikulációs jellegzetességeivel alig találkozott még (1998 Magyar Hírlap CD09) artikulációs bázis (Nyelvt) ’a beszédszervek hangképző tevékenységének (vmely nyelvre jellemző) módja, vmely nyelv hangképzésbeli sajátosságainak összessége’ ❖ A beszélt nyelv korrekt elsajátításának feltétele az artikulációs bázis ismerete és a spontán működtetéséhez szükséges készségek megszerzése (1994 MagyarNagyLex. C5815, 430).

2. ’a hangok, szavak, közlések hangzásbeli megformáltságára, kiejtésének módjára jellemző, ill. azzal kapcs.’ ❖ a beszédhangok nagy artikulációs változatossága (1973 Antal László–Lotz János ford.–Lotz 1096001, 34) | A színpadon persze lehet, hogy éppen egy dadogóst kell játszani, de a néző akkor is, még az utolsó sorban is érteni akarja [a] szöveget. Kocsis István monodrámájában egyébként sok olyan artikulációs megoldást használok, ami eltér a szigorúan szabályostól, Bolyai jelleméből fakad (1996 Magyar Hírlap CD09) | A hátul képzett, alig pergetett r mássalhangzó (a francia r beszédhanghoz hasonló hang) a magyarban artikulációs hiba, raccsolásnak nevezzük (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13) | az artikulációs fegyelem, a testtartás bizonyos kimért tudatossága (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. (sajtó, átv is) ’vminek a megnyilvánulására, kifejeződésére jellemző, azzal kapcs.’ ❖ A mai gyerekek tevékenysége és tevékenységének ellenőrzése alapvetően megváltozott, nyilvánvalóan megváltoznak ezeknek a formáknak a személyes feldolgozási és artikulációs módjai is (1989 Hegedüs T. András–Forray R. Katalin 1064003, 221) | [Freud] az élet különböző, többé-kevésbé szubjektív létháttérrel működő folyamatait osztja fel létezési körökre (álmok, tünetek, fantáziák, viccek, műalkotások), olyan artikulációs formákra, amelyek egy-egy életpozícióban képesek a személyes kézzelfoghatóvá tételére (1991 Bókay Antal 2028013, 111) | a keresztény üzenetnek […] igenis van egy gyökeresen nem antiszemita artikulációs lehetősége is (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. (Zene) ’zenei hangok sorozatának tagolására vonatk., azzal kapcs.’ ❖ a valóban nagy zene a maga autonóm artikulációs rendszerével, belső struktúrájával szükségképpen arra ösztönzi a hallgatót, hogy ne érje be a pusztán érzéki hangvarázzsal, a dallami és formai sztereotípiákkal (1970 Zoltai Dénes 1165002, 226) | Tempóingadozások, ritmikai bizonytalanságok, összemosódó szólamok, helyenként értelemzavaró artikulációs hibák jelezték ezt a diszharmóniát (1999 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz. bázis; ÉKsz. ~, bázis

artikulációs melléknév 2A6
1. (Nyelvt)
a hangzó emberi beszéd létrehozásával kapcs., ill. a beszédszervek tevékenységéhez tartozó
A magasabb fokú artikulációs szerveződés különféle szintjeinek (légzés, hangsúly, szótagritmika) alapját a légzőszerv működése alkotja
(1973 Antal László–Lotz János ford.Lotz)
Mondatokat fabrikálni, szavakat csereberélni […] olyan nyelven, melynek […] artikulációs jellegzetességeivel alig találkozott még
(1998 Magyar Hírlap)
artikulációs bázis (Nyelvt)
a beszédszervek hangképző tevékenységének (vmely nyelvre jellemző) módja, vmely nyelv hangképzésbeli sajátosságainak összessége
A beszélt nyelv korrekt elsajátításának feltétele az artikulációs bázis ismerete és a spontán működtetéséhez szükséges készségek megszerzése
(1994 MagyarNagyLex.)
2.
a hangok, szavak, közlések hangzásbeli megformáltságára, kiejtésének módjára jellemző, ill. azzal kapcs.
a beszédhangok nagy artikulációs változatossága
(1973 Antal László–Lotz János ford.Lotz)
A színpadon persze lehet, hogy éppen egy dadogóst kell játszani, de a néző akkor is, még az utolsó sorban is érteni akarja [a] szöveget. Kocsis István monodrámájában egyébként sok olyan artikulációs megoldást használok, ami eltér a szigorúan szabályostól, Bolyai jelleméből fakad
(1996 Magyar Hírlap)
A hátul képzett, alig pergetett r mássalhangzó (a francia r beszédhanghoz hasonló hang) a magyarban artikulációs hiba, raccsolásnak nevezzük
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
az artikulációs fegyelem, a testtartás bizonyos kimért tudatossága
(1999 Magyar Hírlap)
3. (sajtó, átv is)
vminek a megnyilvánulására, kifejeződésére jellemző, azzal kapcs.
A mai gyerekek tevékenysége és tevékenységének ellenőrzése alapvetően megváltozott, nyilvánvalóan megváltoznak ezeknek a formáknak a személyes feldolgozási és artikulációs módjai is
(1989 Hegedüs T. András–Forray R. Katalin)
[Freud] az élet különböző, többé-kevésbé szubjektív létháttérrel működő folyamatait osztja fel létezési körökre (álmok, tünetek, fantáziák, viccek, műalkotások), olyan artikulációs formákra, amelyek egy-egy életpozícióban képesek a személyes kézzelfoghatóvá tételére
(1991 Bókay Antal)
a keresztény üzenetnek […] igenis van egy gyökeresen nem antiszemita artikulációs lehetősége is
(1998 Magyar Hírlap)
4. (Zene)
zenei hangok sorozatának tagolására vonatk., azzal kapcs.
a valóban nagy zene a maga autonóm artikulációs rendszerével, belső struktúrájával szükségképpen arra ösztönzi a hallgatót, hogy ne érje be a pusztán érzéki hangvarázzsal, a dallami és formai sztereotípiákkal
(1970 Zoltai Dénes)
Tempóingadozások, ritmikai bizonytalanságok, összemosódó szólamok, helyenként értelemzavaró artikulációs hibák jelezték ezt a diszharmóniát
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz. bázis; ÉKsz. ~, bázis

Beállítások