adreszál (1a) l. adresszál

adresszál ts ige 1aadreszál

1. (kissé rég) ’〈postai küldeményt〉(meg)címez (és küld)’ ❖ a’ nékem adresszált ’s lepecsételt csomót könnyen hozzám juttatja (1802 Kazinczy Ferenc C2555, 514) | A’ Te nevedre adreszált borítékban írtam Horvátnak is (1812 Kazinczy Ferenc C2563, 270) | Egyike azon leveleknek hozzám volt adresszálva (1859 Tanárky Gyula 8460006, 57) | Délelőtt gyászjelentéseket segített adresszálni (1926 Babits Mihály CD10) | Zimányi Gyulának adresszált levél (1989 Huszár Tibor 2025068, 110).

1a. (rég) ’vmilyen célból küld vkit vkihez’ ❖ ollyan emberre adresszálj, a’ ki eladni ne restelje (1807 Kazinczy Ferenc C2558, 208) | Apám ide adressált, hogy magát feleségül vegyem (1849 Szigligeti Ede C4001, 139).

1b. ’〈írást, nyilatkozatot stb.〉 ír, címez vkihez’ ❖ [Anatole France] újév napján, Gustave Hervé-hez adresszálva sorait, újabb episztolát küldött a párizsiaknak (1915 Ambrus Zoltán CD10) | Vajon megértette a nő a hozzá adresszált verseket? (1925 Krúdy Gyula C2840, 56) | nekem adresszált cikkében (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (biz) ’〈szóbeli közlést〉(burkoltan) intéz vkihez, mond, szán vkinek’ ❖ Péter nem vette észre, hogy az elburkolt, finom csipkedés neki van adresszálva (1894 Abonyi Árpád C0480, 95) | (Magának – de a férfi felé adresszálva): Én persze megszakadhatok – ők meg együtt kacarásznak… (1925 Füst Milán CD10) | Adresszálja csak hozzám kereken, mi baja velem! (1972 Illyés Gyula 9274056, 37).

Sz: adresszáltatik.

Vö. ÉrtSz.; TESz. adresz; ÉKsz.; IdSz.

adreszál lásd adresszál
adresszál tárgyas ige 1a
adreszál 1a
1. (kissé rég)
〈postai küldeményt〉 (meg)címez (és küld)
a’ nékem adresszált ’s lepecsételt csomót könnyen hozzám juttatja
(1802 Kazinczy Ferenc)
A’ Te nevedre adreszált borítékban írtam Horvátnak is
(1812 Kazinczy Ferenc)
Egyike azon leveleknek hozzám volt adresszálva
(1859 Tanárky Gyula)
Délelőtt gyászjelentéseket segített adresszálni
(1926 Babits Mihály)
Zimányi Gyulának adresszált levél
(1989 Huszár Tibor)
1a. (rég)
vmilyen célból küld vkit vkihez
ollyan emberre adresszálj, a’ ki eladni ne restelje
(1807 Kazinczy Ferenc)
Apám ide adressált, hogy magát feleségül vegyem
(1849 Szigligeti Ede)
1b.
〈írást, nyilatkozatot stb.〉 ír, címez vkihez
[Anatole France] újév napján, Gustave Hervé-hez adresszálva sorait, újabb episztolát küldött a párizsiaknak
(1915 Ambrus Zoltán)
Vajon megértette a nő a hozzá adresszált verseket?
(1925 Krúdy Gyula)
nekem adresszált cikkében
(1995 Magyar Hírlap)
2. (biz)
〈szóbeli közlést〉 (burkoltan) intéz vkihez, mond, szán vkinek
Péter nem vette észre, hogy az elburkolt, finom csipkedés neki van adresszálva
(1894 Abonyi Árpád)
(Magának – de a férfi felé adresszálva): Én persze megszakadhatok – ők meg együtt kacarásznak…
(1925 Füst Milán)
Adresszálja csak hozzám kereken, mi baja velem!
(1972 Illyés Gyula)
Sz: adresszáltatik
Vö. ÉrtSz.; TESz. adresz; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások