asz fn 4A2 (jelzőként is) (Zene)

’kromatikusan lefelé módosított a hang, ill. az ezt jelölő hangjegy v. 〈hangszeren:〉 ennek megszólaltatási helye, eszköze, módja’ ❖ [zongorán] az H eltt a’ melly fél Klávis [= billentyű] van, neveztetik Hes-nek, az A eltt Ás-nak (1802 Gáti István C1857, 25) | igy e hangok: […] be, asz, gesz, esz, desz, nem iratnak a vonalrendszeren külön helyekre, hanem alakitójegyek (kereszt és bé) által jelöltetnek (1867 Bartalus István 8030001, 2) | a természetes hangrendszerben asz mindig magasabb, mint gisz (1930 ZeneiLex. CD49).

a. (összetételek előtagjaként) ’erre mint alaphangra épülő 〈hangsor, hangnem v. hangzat〉’ ❖ [kottában skála felirataként:] As dur (1802 Gáti István C1857, 91) | Egyes szakaszai nem az al- vagy fel-uralgó, al- vagy fel-harmad lépcső hangnemét választják, hanem minden szertartás nélkűl épen a szomszéd lépcsőkre mennek át, példáúl kemény B-ből kemény Asz-ba (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Az első főrész egészen a 38. taktus asz-moll akkordjáig […] terjed (1921 Tóth Aladár CD10) | Az Asz-dúr keringőt […] és az azonos hangnemű polonézfantáziát Várjon Dénes szólaltatta meg (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

asz főnév 4A2 (jelzőként is) (Zene)
kromatikusan lefelé módosított a hang, ill. az ezt jelölő hangjegy v. 〈hangszeren:〉 ennek megszólaltatási helye, eszköze, módja
[zongorán] az H eltt a’ melly fél Klávis [= billentyű] van, neveztetik Hes-nek, az A eltt Ás-nak
(1802 Gáti István)
igy e hangok: […] be, asz, gesz, esz, desz, nem iratnak a vonalrendszeren külön helyekre, hanem alakitójegyek (kereszt és bé) által jelöltetnek
(1867 Bartalus István)
a természetes hangrendszerben asz mindig magasabb, mint gisz
(1930 ZeneiLex.)
a. (összetételek előtagjaként)
erre mint alaphangra épülő 〈hangsor, hangnem v. hangzat〉
[kottában skála felirataként:] As dur
(1802 Gáti István)
Egyes szakaszai nem az al- vagy fel-uralgó, al- vagy fel-harmad lépcső hangnemét választják, hanem minden szertartás nélkűl épen a szomszéd lépcsőkre mennek át, példáúl kemény B-ből kemény Asz-ba
(1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Az első főrész egészen a 38. taktus asz-moll akkordjáig […] terjed
(1921 Tóth Aladár)
Az Asz-dúr keringőt […] és az azonos hangnemű polonézfantáziát Várjon Dénes szólaltatta meg
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások