aszalék fn 3A

1. ’szárítással, aszalással tartósított gyümölcs’ ❖ téli főzelékek, aszalékok és befőttek (1901 Eötvös Károly C1611, 205) | A vízben főtt aszalék gyümölcse és leve külön-külön is téli és lakodalmi csemege […]. Zemplénben a vízben megfőtt aszalék leszűrt levébe kukoricakását főztek (1977 NéprajziLex. CD47).

2. (rég) ’megalázott, testileg, lelkileg meggyötört ember’ ❖ egy évtized előtt még az urat nevelő hires intézetek közelebb állottak a kamcsatkai batuskához, mint Pestalozzi rendszeréhez, nem levén egyebek, mint nyirfa-pusztítók, a nevendék porig lekorbácsolt aszalék, rendeltetése pedig csuszó féreggé válni a hatalmasabb lábainál (1847 Vas Gereben 8514007, 24) | Öregeik: ugyanolyan gyengék, gondosság, ápolás után vágyók, gyámoltalanok, mint minden emberi aszalék (1884 Petelei István 8361008, 102).

Vö. ÉrtSz.; TESz. aszik; ÉKsz.; ÚMTsz.

aszalék főnév 3A
1.
szárítással, aszalással tartósított gyümölcs
téli főzelékek, aszalékok és befőttek
(1901 Eötvös Károly)
A vízben főtt aszalék gyümölcse és leve külön-külön is téli és lakodalmi csemege […]. Zemplénben a vízben megfőtt aszalék leszűrt levébe kukoricakását főztek
(1977 NéprajziLex.)
2. (rég)
megalázott, testileg, lelkileg meggyötört ember
egy évtized előtt még az urat nevelő hires intézetek közelebb állottak a kamcsatkai batuskához, mint Pestalozzi rendszeréhez, nem levén egyebek, mint nyirfa-pusztítók, a nevendék porig lekorbácsolt aszalék, rendeltetése pedig csuszó féreggé válni a hatalmasabb lábainál
(1847 Vas Gereben)
Öregeik: ugyanolyan gyengék, gondosság, ápolás után vágyók, gyámoltalanok, mint minden emberi aszalék
(1884 Petelei István)
Vö. ÉrtSz.; TESz. aszik; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások