aszaló mn-i ign, mn és fn 1A

I. mn-i ign → aszal.

II. mn

1. ’forró, perzselő, (szárítva) égető 〈hőség, napfény, anyag, ill. időszak〉’ ❖ a’ szomjuhozó föld’ hév melegektől Megrepedett kebelét aszaló napfénybe fereszti (1826 Debreczeni Márton C1372, 290) | aszaló homok (1862 Szász Károly² ford. C3825, 206) | aszaló verőfény (1883 Szász Károly² C3825, 341) | aszaló nyár (1956 Darvas József C0091, 429) | tűzzel boltozott, aszaló idő (1969 Jánosy István ford.–Milton 9276011, 19).

2. ’elcsigázó, kimerítő, gyötrő’ ❖ [sokakat] a’ Tudomány’ aszaló munkája meg rltt (1814 Pázmándi Horvát Endre C3440, 16) | fájó nyomorukhoz Még aszaló szomj is kinozá (1877 Szabó István¹ ford.–Apollóniosz Rhodiosz C3778, 144).

III. fn

’gyümölcsnek aszalással való tartósítására, es. egyéb növényi termés szárítására szolgáló (fűthető) helyiség v. külön építmény, ill. kemence’ ❖ valami e’ végre rendeltetett Különös Aszalóba erössen meg-kell-aszalni (1774 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 166) | az aszalót elébb bé kell fjteni, mint sem a’ malátát felöntenék a’ száradóra (1790 Kömlei János ford.–Becker C5062, 144) | Nagyobb termelők a komlót e célra szolgáló aszalókban szárítják (1895 PallasLex. CD02) | az aszalók tájékán meglepi a domboldalakat a fonnyadó gyümölcs meleg, édes szaga (1910 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Ahol évről évre nagyobb mennyiséget aszaltak, külön kerti aszalókemencét, kemencés aszalóházat, ill. földbe vájt aszalót építettek. […] Ez az aszaló egymással összekötött tüzelő alagútból és aszalótérből áll (1977 NéprajziLex. CD47).

ÖE: ~deszka, ~ház, ~kemence, ~szoba.

Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

aszaló melléknévi igenév, melléknév és főnév 1A
I. melléknévi igenévaszal
II. melléknév
1.
forró, perzselő, (szárítva) égető 〈hőség, napfény, anyag, ill. időszak〉
a’ szomjuhozó föld’ hév melegektől Megrepedett kebelét aszaló napfénybe fereszti
(1826 Debreczeni Márton)
aszaló homok
(1862 Szász Károly² ford.)
aszaló verőfény
(1883 Szász Károly²)
aszaló nyár
(1956 Darvas József)
tűzzel boltozott, aszaló idő
(1969 Jánosy István ford.Milton)
2.
elcsigázó, kimerítő, gyötrő
[sokakat] a’ Tudomány’ aszaló munkája meg rltt
(1814 Pázmándi Horvát Endre)
fájó nyomorukhoz Még aszaló szomj is kinozá
(1877 Szabó István¹ ford.Apollóniosz Rhodiosz)
III. főnév
gyümölcsnek aszalással való tartósítására, es. egyéb növényi termés szárítására szolgáló (fűthető) helyiség v. külön építmény, ill. kemence
valami e’ végre rendeltetett Különös Aszalóba erössen meg-kell-aszalni
(1774 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
az aszalót elébb bé kell fjteni, mint sem a’ malátát felöntenék a’ száradóra
(1790 Kömlei János ford.Becker)
Nagyobb termelők a komlót e célra szolgáló aszalókban szárítják
(1895 PallasLex.)
az aszalók tájékán meglepi a domboldalakat a fonnyadó gyümölcs meleg, édes szaga
(1910 Tersánszky Józsi Jenő)
Ahol évről évre nagyobb mennyiséget aszaltak, külön kerti aszalókemencét, kemencés aszalóházat, ill. földbe vájt aszalót építettek. […] Ez az aszaló egymással összekötött tüzelő alagútból és aszalótérből áll
(1977 NéprajziLex.)
ÖE: aszalódeszka, aszalóház, aszalókemence, aszalószoba
Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások