aszfalt fn és mn 3A1

I. fn

1. (Tud) ’kőolaj melléktermékének ásványi anyagokkal való keveredéséből keletkező, szénhidrogénekből álló, a természetben előforduló barnásfekete, amorf anyag’ ❖ Ásfalt, Nafta, vagy-is inkább hegyi szurokra találánk a’ Tsuvási falunal (1783 Molnár János C0292, 137) | neveztetik … Az Asphált … vagy Termés Feketekemény-Gyanta Ördög Szarnak (1784 Benkő Ferenc ford.–Werner C0960, 17) | a petróleumból lerakodott aszfalt (1875 Jókai Mór CD18) | Először tetralinból felszabaduló hidrogénnel kísérelte meg Varga a nagylengyeli olaj aszfaltjait hidrogénezni (1981 Móra László CD30).

2. ’bitumen és különböző ásványi adalékanyagok keverékéből ipari úton előállított építőanyag’ ❖ Az oszlopokon a’ héj nádból vala asfaltal egyveleg (1807 Farkas Ferenc ford. C1694, 46) | Gréczben is főzik és használják az asphaltot, de több utczája fával van kirakva (1847 Pesti Divatlap C5841, 989) | a ruhám csupa szurokpecsét lett az utcasarkon, ahol aszfaltot főztek (1918 e. Török Gyula 9728001, 81) | ó, apám, amíg követ kőre, téglát téglára rakva, aszfaltot kenve, földet talicskázva, megrokkanva, izzadva, fázva fölépítik a Világtornyot (1948 Kodolányi János 9342009, 53).

2a. (Ép) ’ebből az anyagból készült (út)burkolat’ ❖ Legyen bár az uj bulevardok [= körutak] aszfaltja háromszor szélesebb, az mitsem tesz (1876 Hevesi Lajos C2087, 2) | tétova őgyelgett az utczákon, az utczák majdnem forró, megpuhult aszfaltján (1891 Bródy Sándor C1201, 214) | vesztegelünk az olvadó aszfalton, a kocsi hőmérőjén ötven fok (1983 Polgár András 1121003, 125).

2b. ’ezzel borított (városi) utca’ ❖ Ugy jár az aszfalton, mint az alvajáró a háztetőn (1888–1889 Iványi Ödön C2186, 170) | A kisfiú lent az aszfalton még mindig a házat bámulja (1964 Pilinszky János 9531190, 247) aszfaltra kerül (kissé rég) ’elzüllik, prostituálttá válik’ ❖ Elcsábították [a lányt], és az aszfaltra került (1908 Ambrus Zoltán C0599, 307).

2c. (pejor) ’〈a (nagy)város(i környezet), ill. az utca jelképeként〉’ ❖ Mért hozta fel [testvérét] … az aszfaltra[?] (1897 Kabos Ede C2468, 158) | Óh, borzalom és keserűség Éje, Könyörülsz majd az aszfaltok lakóján S szűzen, csókosan elküldöd eléje (1906 Ady Endre C0536, 41) | A két fiúval nem sokat gondolt. Nevelje föl a nagyobbik a kisebbiket, és mind a kettőt az aszfalt! (1954 Vidor Miklós 9778002, 220).

3. (Műv) ’〈kül. a 19. sz-i festészetben〉 alapozásra is haszn. (sötét)barna (lazúr)festék’ ❖ a technikai kivitelre nézve figyelmeztetnünk kell a szerzőt, hogy az asphaltot ne használja olly nagy mértékben, mert ez idővel minden egyéb szinét elöli [ti. a festménynek] (1847 Pesti Divatlap C5841, 925) | No, a tolvajok szépen meg lesznek lepetve, ha egyszer ráakadnak a Monterosso kincseire, s megtalálják azt a sok aszfaltot, terra di Sienát, égett umbrát, ólomfehéret és egyéb sok drágaságokat egy ládában! (1888 Jókai Mór CD18).

II. mn

’bitumen kötőanyagú építőanyagból készült, ilyen borítású 〈út, járda stb.〉’ ❖ a játékszin előtti tér […] asphalt gyalogjárdákkal [van] ellátva (1845 Pesti Divatlap C5837, 724).

ÖE: ~bánya, ~burkolat, ~gyáros, ~rajz, ~út.

Sz: aszfaltos.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

aszfalt főnév és melléknév 3A1
I. főnév
1. (Tud)
kőolaj melléktermékének ásványi anyagokkal való keveredéséből keletkező, szénhidrogénekből álló, a természetben előforduló barnásfekete, amorf anyag
Ásfalt, Nafta, vagy-is inkább hegyi szurokra találánk a’ Tsuvási falunal
(1783 Molnár János)
neveztetik … Az Asphált … vagy Termés Feketekemény-Gyanta Ördög Szarnak
(1784 Benkő Ferenc ford.Werner)
a petróleumból lerakodott aszfalt
(1875 Jókai Mór)
Először tetralinból felszabaduló hidrogénnel kísérelte meg Varga a nagylengyeli olaj aszfaltjait hidrogénezni
(1981 Móra László)
2.
bitumen és különböző ásványi adalékanyagok keverékéből ipari úton előállított építőanyag
Az oszlopokon a’ héj nádból vala asfaltal egyveleg
(1807 Farkas Ferenc ford.)
Gréczben is főzik és használják az asphaltot, de több utczája fával van kirakva
(1847 Pesti Divatlap)
a ruhám csupa szurokpecsét lett az utcasarkon, ahol aszfaltot főztek
(1918 e. Török Gyula)
ó, apám, amíg követ kőre, téglát téglára rakva, aszfaltot kenve, földet talicskázva, megrokkanva, izzadva, fázva fölépítik a Világtornyot
(1948 Kodolányi János)
2a. (Ép)
ebből az anyagból készült (út)burkolat
Legyen bár az uj bulevardok [= körutak] aszfaltja háromszor szélesebb, az mitsem tesz
(1876 Hevesi Lajos)
tétova őgyelgett az utczákon, az utczák majdnem forró, megpuhult aszfaltján
(1891 Bródy Sándor)
vesztegelünk az olvadó aszfalton, a kocsi hőmérőjén ötven fok
(1983 Polgár András)
2b.
ezzel borított (városi) utca
Ugy jár az aszfalton, mint az alvajáró a háztetőn
(1888–1889 Iványi Ödön)
A kisfiú lent az aszfalton még mindig a házat bámulja
(1964 Pilinszky János)
aszfaltra kerül (kissé rég)
elzüllik, prostituálttá válik
Elcsábították [a lányt], és az aszfaltra került
(1908 Ambrus Zoltán)
2c. (pejor)
〈a (nagy)város(i környezet), ill. az utca jelképeként〉
Mért hozta fel [testvérét] … az aszfaltra[?]
(1897 Kabos Ede)
Óh, borzalom és keserűség Éje, Könyörülsz majd az aszfaltok lakóján S szűzen, csókosan elküldöd eléje
(1906 Ady Endre)
A két fiúval nem sokat gondolt. Nevelje föl a nagyobbik a kisebbiket, és mind a kettőt az aszfalt!
(1954 Vidor Miklós)
3. (Műv)
〈kül. a 19. sz-i festészetben〉 alapozásra is haszn. (sötét)barna (lazúr)festék
a technikai kivitelre nézve figyelmeztetnünk kell a szerzőt, hogy az asphaltot ne használja olly nagy mértékben, mert ez idővel minden egyéb szinét elöli [ti. a festménynek]
(1847 Pesti Divatlap)
No, a tolvajok szépen meg lesznek lepetve, ha egyszer ráakadnak a Monterosso kincseire, s megtalálják azt a sok aszfaltot, terra di Sienát, égett umbrát, ólomfehéret és egyéb sok drágaságokat egy ládában!
(1888 Jókai Mór)
II. melléknév
bitumen kötőanyagú építőanyagból készült, ilyen borítású 〈út, járda stb.〉
a játékszin előtti tér […] asphalt gyalogjárdákkal [van] ellátva
(1845 Pesti Divatlap)
ÖE: aszfaltbánya, aszfaltburkolat, aszfaltgyáros, aszfaltrajz, aszfaltút
Sz: aszfaltos
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások