aszklépiadészi mn 1D7 (Irodt)

’aszklépiadészi versszakokból felépülő, ill. aszklépiadészi sorokat tartalmazó vers(forma)’ ❖ egy névtelennek egy asklepiadesi ódája (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Asklepiadesi párvers. Glykoni–asklepiadesi váltva (1892 Négyesy László 8329005, 200) | Az emberi szellem elbutulása kétségtelenül ott kezdődött, mikor azok, akik hivatásul az eszmék és érzelmek kifejezését kapták, a legszigorúbb aszklepiadészi formáról visszatértek a hexameterhez (1937 Illyés Gyula CD10) aszklépiadészi sor ’choriambussal bővített glükóneusból álló állandó ritmusú antik időmértékes sorfajta’ ❖ arra kérlek, hogy az Asclepiászi sort ne elegyítsd az Alcéuszi sorok közzé, mert nem eggy természetű a’ kettő (1812 Kazinczy Ferenc C2563, 227) | A kétféle latin asklepiadesi sort nyolcasok és félalexandrinok kombinációjával adja vissza (1924 Babits Mihály CD10) | egy-egy asklepiadesi sort feltűnés nélkül lehet elrejteni egy magyar alexandrinban írt költeményben (1959 Hegedüs Géza 9233027, 99) aszklépiadészi strófa ’aszklépiadészi versszak’ ❖ Horatiusnál és példájára a mi költészetünkben csak mint a IV. asklepiadesi strófa harmadik sora fordul elő (1894 PallasLex. CD02) | [Tóth Árpád,] ez a fiatal, nagyon egyéni és egészen modern költő formakincsét a leghagyományosabb utakon kezdi tágítani: asklepiadesi, alkaiosi strófákat próbálgat; szonetteket formál nehéz, pontos rímeléssel (1917 Babits Mihály CD10) | „Domború fej a falban”, ez is egy kishibás sor az aszklepiadészi strófák valamelyikéből (1974 Orbán Ottó 2049043, 79) aszklépiadészi vers ’ua.’ ❖ A lirai strófák közűl a sapphói, alcaeusi és asklepiadesi verseket, melyek a későbbi költőknél leggyakoribbak, már ő [ti. Baróti Szabó Dávid] elsőbbségben részesíti (1892 Négyesy László 8329002, 72) | egyes énekeskönyvekben az alkaiosi és asklepiadesi vers is [megjelenik] (1930 Pintér Jenő CD44) aszklépiadészi versszak ’Aszklépiadész görög költőről elnevezett, különböző típusú aszklépiadészi sor(ok)ból (is) álló négysoros strófa(szerkezet)’ ❖ Az asklepiadesi versszak. Áll egy glykoni és egy asklep. sorból, vagy három asklepiadesi- és egy glykoniból (1870 Névy László C3334, 111) | a strófaszerkezet neve: első aszklepiadészi versszak (1999 Magyar Hírlap CD09).

Vö. IdSz.

aszklépiadészi melléknév 1D7 (Irodt)
aszklépiadészi versszakokból felépülő, ill. aszklépiadészi sorokat tartalmazó vers(forma)
egy névtelennek egy asklepiadesi ódája
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Asklepiadesi párvers. Glykoni–asklepiadesi váltva
(1892 Négyesy László)
Az emberi szellem elbutulása kétségtelenül ott kezdődött, mikor azok, akik hivatásul az eszmék és érzelmek kifejezését kapták, a legszigorúbb aszklepiadészi formáról visszatértek a hexameterhez
(1937 Illyés Gyula)
aszklépiadészi sor
choriambussal bővített glükóneusból álló állandó ritmusú antik időmértékes sorfajta
arra kérlek, hogy az Asclepiászi sort ne elegyítsd az Alcéuszi sorok közzé, mert nem eggy természetű a’ kettő
(1812 Kazinczy Ferenc)
A kétféle latin asklepiadesi sort nyolcasok és félalexandrinok kombinációjával adja vissza
(1924 Babits Mihály)
egy-egy asklepiadesi sort feltűnés nélkül lehet elrejteni egy magyar alexandrinban írt költeményben
(1959 Hegedüs Géza)
aszklépiadészi strófa
Horatiusnál és példájára a mi költészetünkben csak mint a IV. asklepiadesi strófa harmadik sora fordul elő
(1894 PallasLex.)
[Tóth Árpád,] ez a fiatal, nagyon egyéni és egészen modern költő formakincsét a leghagyományosabb utakon kezdi tágítani: asklepiadesi, alkaiosi strófákat próbálgat; szonetteket formál nehéz, pontos rímeléssel
(1917 Babits Mihály)
„Domború fej a falban”, ez is egy kishibás sor az aszklepiadészi strófák valamelyikéből
(1974 Orbán Ottó)
aszklépiadészi vers
ua.
A lirai strófák közűl a sapphói, alcaeusi és asklepiadesi verseket, melyek a későbbi költőknél leggyakoribbak, már ő [ti. Baróti Szabó Dávid] elsőbbségben részesíti
(1892 Négyesy László)
egyes énekeskönyvekben az alkaiosi és asklepiadesi vers is [megjelenik]
(1930 Pintér Jenő)
aszklépiadészi versszak
Aszklépiadész görög költőről elnevezett, különböző típusú aszklépiadészi sor(ok)ból (is) álló négysoros strófa(szerkezet)
Az asklepiadesi versszak. Áll egy glykoni és egy asklep. sorból, vagy három asklepiadesi- és egy glykoniból
(1870 Névy László)
a strófaszerkezet neve: első aszklepiadészi versszak
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. IdSz.

Beállítások