asszür (4C9) l. asszír

asszír mn és fn  asszür

I. mn 14A1

1. (Tört) ’Észak-Mezopotámiában, a Tigris folyó mentén megtelepedett, az i. e. 2–1. évezred folyamán egész Mezopotámiát is magában foglaló világbirodalmat létrehozó, sémi nyelvet beszélő 〈nép〉, ill. e néphez tartozó 〈személy〉’ ❖ Oh hitvány asszür-szolga, hát mi hír? (1867 Lévay József ford.–Shakespeare CD11) | Layard ásta ki Sargon, Sennaherib, Sardanapál s több asszír király palotáit, talált ott díszes domborúműveket […] és számtalan föliratot (1893 PallasLex. CD02) | magasfövegű, feketeszakállas asszír rabszolga (1911 Feleky Géza CD10) | [Észak-Mezopotámiában] az armenoid típusú őslakosságnak a [beáramló] sémiekkel való elvegyüléséből alakult ki aztán az akkad nyelv tájszólását beszélő asszír nép (1935 Az ókor története CD42) | az asszír nép […] beolvadt az egész Keletet elárasztó arámi lakosságba (1935 Az ókor története CD42) | aszszír katonák (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201) | Szemiramisz asszír királynő által mintegy 3000 évvel ezelőtt építtetett öntözőcsatorna-hálózat (1998 Természet Világa CD50).

1a. (tulajdonnév részeként is) ’e nép által létrehozott, hozzá tartozó 〈állam, kultúra, vallás stb.〉’ ❖ Kérdezzétek meg, miért sírt Izrael népe az asszír világcsodák közül, Semiramis függőkertjeiből szent városa romjaihoz vissza (1869 Jókai Mór CD18) | Assyr és egyiptomi falképek (1882 e. Greguss Ágost 8163006, 75) | Életfa, vallásos eredetü aszir [!] diszítmény (1894 PallasLex. CD02) | az asszír művészet valamennyi szárnyas oroszlánja, oszlopfeje, kútkávája ott van már a British Múzeumban, a Louvre-ban és a német múzeumokban (1926 Nagy Endre CD10) | [a történészek rámutattak] a második évezred közepéről fennmaradt asszír törvénygyüjteménynek a Hammu-rápi kódexénél nyersebb jogi elveire (1935 Az ókor története CD42) | asszír hadsereg (1988 Bibliai nevek és fogalmak CD1209) | [Asszurbanipal (669–627)] uralkodása alatt éri el az asszír birodalom hatalmának csúcsát (1993–1995 BibliaiLex. CD1207) | a bika formájában tisztelt asszír istenségre (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

1b. (főként) e nép által lakott 〈ország, terület, település〉’ ❖ S már a tenger partja kékül, Ott, hol azután az asszür ország állott (1862 Szász Károly² ford.–Hugo C3837, 1) | Nabu-kudurri-uszur a vitát fegyverrel óhajtván eldönteni, asszír területre tör s Zanku erődjét ostrom alá veszi (1935 Az ókor története CD42) | Náhum [próféta] vagyok, Elkós városa szült és zengtem a szót asszír Ninivé buja városa ellen (1944 Radnóti Miklós 9543194, 109) | Legjelentősebb asszír város […] Ninive, ahol Assurbanipal király (668–631) egy nagyszabású könyvtárat létesített (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

2. (Nyelvt) ’e nép által beszélt sémi 〈nyelv〉, ill. ilyen nyelvű (írott) 〈szó, szöveg〉’ ❖ Assyr szók hasonlítása (1867 Magyar írók élete CD27) | [Isis főpapja] ismerte a papyrusok minden titkát, a babiloni, asszír, arab szentkönyveket és írásokat (1921 Kosztolányi Dezső CD10) | [Az asszír birodalom hanyatlásának idején] a lakosság nem asszír nyelven beszél már, hanem az asszírból és arámiból keletkezett keveréknyelven (1935 Az ókor története CD42) | Bábel asszír neve annyit jelent, mint „Isten kapuja” (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | A Kr. e. 12. sz.-i asszír föliratok említenek aramu-törzseket, amelyek a Szír–arab-pusztából benyomultak az asszír kultúrterületre (1989 HaagLex. ford. CD1208) | [Az akkád nyelvnek] a legrégibb változatát ó-akkádnak nevezik. Nyelvi emlékei a Kr. e.-i 24–22. szd.-ból valók. A 2. évezredtől válik szét tulajdonképpen a babiloni és az asszír dialektus (1993–1995 BibliaiLex. CD1207).

2a. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’ezen a nyelven’ ❖ Bélsacar v. Nabonedus (asszirul: Belsavusur v. Nabunáid), Babilonia utolsó királya (1893 PallasLex. CD02) | [A jáspis] asszirul: jáspu v. áspu (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | „Azem…” (vagyis „Én…”), mondta Kürosz óperzsául, az írnok pedig leírta: „Ani…” (vagyis „Én…” asszírul) (2000 Magyar Narancs szept. 21. C5336, 41).

2b. ’e nyelv lejegyzésére való 〈írás(jegy)〉’ ❖ Az asszír írás szótag-, nem pedig betűírás (1895 PallasLex. CD02) | arany asszír betűk (1915 Babits Mihály CD10) | A Mezopotámiában föllelt, kereken millió darab sumer, babilóniai és asszír ékírást őrző agyagtáblának csak mintegy tizedét sikerült kibetűzni (1995 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4A7

1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’Észak-Mezopotámiában, a Tigris folyó mentén megtelepedett, az i. e. 2–1. évezred folyamán egész Mezopotámiát is magában foglaló világbirodalmat létrehozó, sémi nyelvet beszélő nép’ ❖ [Régesrégen, amikor azt] a dögletes mocsárt, melyből a görögök és asszírok országa felmerült, mely most Dél-Amerika szavannáit teszi lakhatlanokká [!] (1870 Jókai Mór CD18) | [i. e. 702 körül] az asszírok megtámadták Júda királyságát és ostromolni kezdték Jeruzsálemet (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | Az asszírok szállítható cserecikk híján arra törekedtek, hogy adminisztratív vagy katonai eszközökkel kapcsolják magukhoz a gazdasági érdeklődésük körébe eső térségeket (1990 Rácz Árpád CD17) | számos nép uralkodott a ciprusiak fölött, így: asszírok, egyiptomiak, rómaiak, arabok, törökök, majd az angolok vették át a hatalmat (1996 Új Könyvek CD29).

1a. (ne-vel) (ritk) ’e néphez tartozó személy, kül. férfi’ ❖ olyan általános nevetés támad az egész társaságban, hogy az még a nyolcszázezer asszírnak a halálordítását is elnyomja, akiket a Malach-Hamoves angyal, Ezekiás kívánatára, Jeruzsálem falai alatt egy éjszaka lesakterozott [= lekaszabolt] (1884 Jókai Mór CD18).

2. (Nyelvt) ’e nép által beszélt, az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába, az északkeleti sémi nyelvek közé tartozó, kihalt nyelv, az akkád nyelv egyik dialektusa’ ❖ [A Borsippa város nevének megfelelő] Barsib helyett a régebbi irásokban Badsib is fordul elő, ami a régi asszirban „Második Bábel”-t jelentett (1893 PallasLex. CD02) | [a gonosz szellem megfelelője] az asszírban: „sédú” egy állat-isten neve, jó- vagy rosszindulatú démon (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | A Mezopotámia területén beszélt két nagy sémi nyelvcsoportnak, a babiloninak és a vele nagy mértékben rokon asszírnak összefoglaló neve az akkád nyelv (1993–1995 BibliaiLex. CD1207).

J: asszírius.

Sz: asszirológia, asszirológus.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

asszür lásd asszír
asszír melléknév és főnév
asszür 4C9
I. melléknév 14A1
1. (Tört)
Észak-Mezopotámiában, a Tigris folyó mentén megtelepedett, az i. e. 2–1. évezred folyamán egész Mezopotámiát is magában foglaló világbirodalmat létrehozó, sémi nyelvet beszélő 〈nép〉, ill. e néphez tartozó 〈személy〉
Oh hitvány asszür-szolga, hát mi hír?
(1867 Lévay József ford.Shakespeare)
Layard ásta ki Sargon, Sennaherib, Sardanapál s több asszír király palotáit, talált ott díszes domborúműveket […] és számtalan föliratot
(1893 PallasLex.)
magasfövegű, feketeszakállas asszír rabszolga
(1911 Feleky Géza)
[Észak-Mezopotámiában] az armenoid típusú őslakosságnak a [beáramló] sémiekkel való elvegyüléséből alakult ki aztán az akkad nyelv tájszólását beszélő asszír nép
(1935 Az ókor története)
az asszír nép […] beolvadt az egész Keletet elárasztó arámi lakosságba
(1935 Az ókor története)
aszszír katonák
(1996 Katolikus Biblia ford.)
Szemiramisz asszír királynő által mintegy 3000 évvel ezelőtt építtetett öntözőcsatorna-hálózat
(1998 Természet Világa)
1a. (tulajdonnév részeként is)
e nép által létrehozott, hozzá tartozó 〈állam, kultúra, vallás stb.〉
Kérdezzétek meg, miért sírt Izrael népe az asszír világcsodák közül, Semiramis függőkertjeiből szent városa romjaihoz vissza
(1869 Jókai Mór)
Assyr és egyiptomi falképek
(1882 e. Greguss Ágost)
Életfa, vallásos eredetü aszir [!] diszítmény
(1894 PallasLex.)
az asszír művészet valamennyi szárnyas oroszlánja, oszlopfeje, kútkávája ott van már a British Múzeumban, a Louvre-ban és a német múzeumokban
(1926 Nagy Endre)
[a történészek rámutattak] a második évezred közepéről fennmaradt asszír törvénygyüjteménynek a Hammu-rápi kódexénél nyersebb jogi elveire
(1935 Az ókor története)
asszír hadsereg
(1988 Bibliai nevek és fogalmak)
[Asszurbanipal (669–627)] uralkodása alatt éri el az asszír birodalom hatalmának csúcsát
(1993–1995 BibliaiLex.)
a bika formájában tisztelt asszír istenségre
(1995 Jubileumi kommentár)
1b.
(főként) e nép által lakott 〈ország, terület, település〉
S már a tenger partja kékül, Ott, hol azután az asszür ország állott
(1862 Szász Károly² ford.Hugo)
Nabu-kudurri-uszur a vitát fegyverrel óhajtván eldönteni, asszír területre tör s Zanku erődjét ostrom alá veszi
(1935 Az ókor története)
Náhum [próféta] vagyok, Elkós városa szült és zengtem a szót asszír Ninivé buja városa ellen
(1944 Radnóti Miklós)
Legjelentősebb asszír város […] Ninive, ahol Assurbanipal király (668–631) egy nagyszabású könyvtárat létesített
(1995 Jubileumi kommentár)
2. (Nyelvt)
e nép által beszélt sémi 〈nyelv〉, ill. ilyen nyelvű (írott) 〈szó, szöveg〉
Assyr szók hasonlítása
(1867 Magyar írók élete)
[Isis főpapja] ismerte a papyrusok minden titkát, a babiloni, asszír, arab szentkönyveket és írásokat
(1921 Kosztolányi Dezső)
[Az asszír birodalom hanyatlásának idején] a lakosság nem asszír nyelven beszél már, hanem az asszírból és arámiból keletkezett keveréknyelven
(1935 Az ókor története)
Bábel asszír neve annyit jelent, mint „Isten kapuja”
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
A Kr. e.Krisztus előtt 12. sz.-iszázadi asszír föliratok említenek aramu-törzseket, amelyek a Szír–arab-pusztából benyomultak az asszír kultúrterületre
(1989 HaagLex. ford.)
[Az akkád nyelvnek] a legrégibb változatát ó-akkádnak nevezik. Nyelvi emlékei a Kr. e.-iKrisztus előtti 24–22. szd.század-ból valók. A 2. évezredtől válik szét tulajdonképpen a babiloni és az asszír dialektus
(1993–1995 BibliaiLex.)
2a. (-ul raggal, hsz-szerűen)
ezen a nyelven
Bélsacar v.vagy Nabonedus (asszirul: Belsavusur v.vagy Nabunáid), Babilonia utolsó királya
(1893 PallasLex.)
[A jáspis] asszirul: jáspu v.vagy áspu
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
„Azem…” (vagyis „Én…”), mondta Kürosz óperzsául, az írnok pedig leírta: „Ani…” (vagyis „Én…” asszírul)
(2000 Magyar Narancs szept. 21.)
2b.
e nyelv lejegyzésére való 〈írás(jegy)
Az asszír írás szótag-, nem pedig betűírás
(1895 PallasLex.)
arany asszír betűk
(1915 Babits Mihály)
A Mezopotámiában föllelt, kereken millió darab sumer, babilóniai és asszír ékírást őrző agyagtáblának csak mintegy tizedét sikerült kibetűzni
(1995 Magyar Hírlap)
II. főnév 4A7
1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel)
Észak-Mezopotámiában, a Tigris folyó mentén megtelepedett, az i. e. 2–1. évezred folyamán egész Mezopotámiát is magában foglaló világbirodalmat létrehozó, sémi nyelvet beszélő nép
[Régesrégen, amikor azt] a dögletes mocsárt, melyből a görögök és asszírok országa felmerült, mely most Dél-Amerika szavannáit teszi lakhatlanokká [!]
(1870 Jókai Mór)
[i. e. 702 körül] az asszírok megtámadták Júda királyságát és ostromolni kezdték Jeruzsálemet
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
Az asszírok szállítható cserecikk híján arra törekedtek, hogy adminisztratív vagy katonai eszközökkel kapcsolják magukhoz a gazdasági érdeklődésük körébe eső térségeket
(1990 Rácz Árpád)
számos nép uralkodott a ciprusiak fölött, így: asszírok, egyiptomiak, rómaiak, arabok, törökök, majd az angolok vették át a hatalmat
(1996 Új Könyvek)
1a. (ne-vel) (ritk)
e néphez tartozó személy, kül. férfi
olyan általános nevetés támad az egész társaságban, hogy az még a nyolcszázezer asszírnak a halálordítását is elnyomja, akiket a Malach-Hamoves angyal, Ezekiás kívánatára, Jeruzsálem falai alatt egy éjszaka lesakterozott [= lekaszabolt]
(1884 Jókai Mór)
2. (Nyelvt)
e nép által beszélt, az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába, az északkeleti sémi nyelvek közé tartozó, kihalt nyelv, az akkád nyelv egyik dialektusa
[A Borsippa város nevének megfelelő] Barsib helyett a régebbi irásokban Badsib is fordul elő, ami a régi asszirban „Második Bábel”-t jelentett
(1893 PallasLex.)
[a gonosz szellem megfelelője] az asszírban: „sédú” egy állat-isten neve, jó- vagy rosszindulatú démon
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
A Mezopotámia területén beszélt két nagy sémi nyelvcsoportnak, a babiloninak és a vele nagy mértékben rokon asszírnak összefoglaló neve az akkád nyelv
(1993–1995 BibliaiLex.)
Sz: asszirológia, asszirológus
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások