átérez ts ige 8b

1. ’vmilyen érzelmet 〈képzeletben felidézve〉 teljesen átél’ ❖ Ne mondjak én olly zengeményt, Mit szívem át nem érezett (1839 Erdélyi János² C1629, 126) | S így ha mennyet és poklot bejárok: A pokolban ami gyötrelem És a mennyben ami üdvesség van, Egy perczben mindazt átérezem (1845 Petőfi Sándor C3506, 308) | átérezte ismét az elcsüggedést, a csalódást (1877 Wohl Janka–Wohl Stefánia C4560, 249) | újra átérzi a Bethlennel töltött szerelmes órák minden boldogságát (1911 Bán Ferenc CD10) | végtelen odaadással fogok neki és csinálok négy, mélyen átérzett, de elég primitív technikájú rajzot (1994 Szántó Piroska 1166002, 32).

1a. ’〈vmely érzelmet, lelkiállapotot, helyzetet〉 sajátjának érez, azzal érzelmileg azonosul’ ❖ Kisasszony, én átérzem bánatát (1866 Lévay József ford.–Shakespeare CD11) | [Számos funkcionárius] aktát lát ezekben a levelekben, megválaszolásukat nyűgnek, tehernek tekinti, képtelen átérezni a levélíró gondját-baját (1953 Szabad Nép aug. 4. C0400, 1) | Duse annyira átérzi szerepeit, hogy már nem is játssza, hanem valósággal éli őket (1957 Csathó Kálmán C1267, 197).

2. ’érzelmei segítségével teljesen megért, felfog vmit’ ❖ e mai pompának alkalmatosságával átérezzük, először ugyan ama veszedelmeket, azután pedig ama hasznokat, melyek az egyházi személyekből gyülekezetünkre következhetnek (1790 k. Verseghy Ferenc 7373005, 69) | átérezték a legnagyobb magyar […] mondásának mély jelentőségét (1878 Mikszáth Kálmán C3119, 147) | Ezt a hatalmas, mélységes valóságot föl kell fogni s át kell érezni s rajta kell az igazi filozófiát fölépiteni (1903 Prohászka Ottokár 1125021, 47) | mindenki átérezte, mennyire igaza van von Kühlennek (1968 Benedek István 9041001, 99).

3. (ritk, átv is) ’vmin keresztül (is) megérez, érzékel vmit’ ❖ [A szandál] csinos jószág, s ha szobám padolatja szőnyeggel volna borítva, kéjelmes is lehetne, de így minden szegfejet átérez a vastag talphoz szokott férfiláb (1838 Kossuth Lajos CD32) | A két meztelen kar megölelte a férfinyakat, vállat; a szorgalmas, ügyes, tapintó ujjak megbizseregtek, amint a férfi puha, simuló gyolcs ingén átérezték az üvegsima és ruganyos kemény húst (1909 Móricz Zsigmond CD10) | katonához hasonlíthatnám az írót, igazi katonához, ahhoz a régi fajtához, akinek a komolyságán és férfiasságán átéreztem azt a riadt szemérmet […], amellyel örökké tudja, hogy aki támad, az mindig véd is valamit (1934 Márai Sándor CD10).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

átérez tárgyas ige 8b
1.
vmilyen érzelmet 〈képzeletben felidézve〉 teljesen átél
Ne mondjak én olly zengeményt, Mit szívem át nem érezett
(1839 Erdélyi János²)
S így ha mennyet és poklot bejárok: A pokolban ami gyötrelem És a mennyben ami üdvesség van, Egy perczben mindazt átérezem
(1845 Petőfi Sándor)
átérezte ismét az elcsüggedést, a csalódást
(1877 Wohl Janka–Wohl Stefánia)
újra átérzi a Bethlennel töltött szerelmes órák minden boldogságát
(1911 Bán Ferenc)
végtelen odaadással fogok neki és csinálok négy, mélyen átérzett, de elég primitív technikájú rajzot
(1994 Szántó Piroska)
1a.
〈vmely érzelmet, lelkiállapotot, helyzetet〉 sajátjának érez, azzal érzelmileg azonosul
Kisasszony, én átérzem bánatát
(1866 Lévay József ford.Shakespeare)
[Számos funkcionárius] aktát lát ezekben a levelekben, megválaszolásukat nyűgnek, tehernek tekinti, képtelen átérezni a levélíró gondját-baját
(1953 Szabad Nép aug. 4.)
Duse annyira átérzi szerepeit, hogy már nem is játssza, hanem valósággal éli őket
(1957 Csathó Kálmán)
2.
érzelmei segítségével teljesen megért, felfog vmit
e mai pompának alkalmatosságával átérezzük, először ugyan ama veszedelmeket, azután pedig ama hasznokat, melyek az egyházi személyekből gyülekezetünkre következhetnek
(1790 k. Verseghy Ferenc)
átérezték a legnagyobb magyar […] mondásának mély jelentőségét
(1878 Mikszáth Kálmán)
Ezt a hatalmas, mélységes valóságot föl kell fogni s át kell érezni s rajta kell az igazi filozófiát fölépiteni
(1903 Prohászka Ottokár)
mindenki átérezte, mennyire igaza van von Kühlennek
(1968 Benedek István)
3. (ritk, átv is)
vmin keresztül (is) megérez, érzékel vmit
[A szandál] csinos jószág, s ha szobám padolatja szőnyeggel volna borítva, kéjelmes is lehetne, de így minden szegfejet átérez a vastag talphoz szokott férfiláb
(1838 Kossuth Lajos)
A két meztelen kar megölelte a férfinyakat, vállat; a szorgalmas, ügyes, tapintó ujjak megbizseregtek, amint a férfi puha, simuló gyolcs ingén átérezték az üvegsima és ruganyos kemény húst
(1909 Móricz Zsigmond)
katonához hasonlíthatnám az írót, igazi katonához, ahhoz a régi fajtához, akinek a komolyságán és férfiasságán átéreztem azt a riadt szemérmet […], amellyel örökké tudja, hogy aki támad, az mindig véd is valamit
(1934 Márai Sándor)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások