áthasonít ts ige 4a4

1. (vál) ’vmihez (teljesen) hasonlóvá téve átalakít, átformál vmivé’ ❖ az idegen benyomásokból is csak azok az értékesek bennünk, a mellyeket magyarokká hasonítunk át magunkban (1894 e. Malonyay Dezső–Pekár Gyula C2459, 12) | [egyes történészek a bolgár-törökökkel való] keveredésben a magyarok kultúráját átformáló, azt a hun-török kultúrához áthasonító történeti eseményt látnak (1923 Hóman Bálint CD42) | [determinációnkat] önnön sorsunkká próbáljuk áthasonítani (1992 Kertész Imre² CD41).

1a. (vál) ’magához hasonlóvá tesz, ill. magának, céljának megfelelően átalakít, átformál’ ❖ [az erős ingerek hatása] ellen az eleven [= élőlény] úgy tartja fel magát, hogy a tárgyit áthasonítja (1858 Erdélyi János² 8131107, 445) | az egyház elítélte a szellemekben való régi hitet, de bizonyos korlátozással, egyes részeit áthasonítva, mégis felvette [az egyházi törvénykönyvbe], így pl. az ördögűzést (1899 Akadémiai Értesítő C0013, 28) | a III. Károlytól telepített idegen földesurak nagyrésze kivész, s a megmaradtakat ez az új, erőteljes nagybirtokos osztály teljességgel áthasonítja önmagához (1928 Szekfű Gyula CD42) | Elképzelhető-e, […] hogy e kis darab föld, amelybe öregségem szálaival bekötöttem magam, nem kívánja áthasonítani szövetidegen múltamat […]? (1968 Déry Tibor 9107015, 450).

2. (rég, Biol is) ’〈élő szervezet (táp)anyagot〉 úgy alakít át, hogy saját építőanyaga válik belőle’ ❖ A növény ugy van alkatva, hogy egyediségét és nemét föntarthatja. E képző erőt életerőnek nevezzük. Müködése abban áll, hogy külső anyagot tápszerül sziván azt áthasonitja – assimilat – és alakitja (1843 Purgstaller József C3553, 78) | minő erős a költő feldolgozni, vérivé hasonítani át történeti tárgyakat (1847 Magyar Szépirodalmi Szemle C3004, 204) | [a keringési rendszer] az áthasonított táplálékból megujuló tápláló nedvet, a vért […] az egész testbe szétviszi (1893 PallasLex. CD02) | a növények áthasonitó müködése [éjjel] szünetel (1900 Budapesti Hírlap febr. 25. C0055, 13).

2a. (vál) ’〈ismeretet, tudást〉 magáévá tesz, elsajátít’ ❖ [Rubens] eltanulta Paolo Veronesétől és Michel Angelotól, a mi geniusa természetéhez illett, s elannyira áthasonítá, hogy sajátjának kell mondanunk (1874 Csengery Antal C1270, 269) | [a barát] türelmes ellenszegüléssel itta be […] beszédeit, mint a homok az esőt, de át nem hasonítva sajátjává (1917 Móricz Zsigmond C3221, 28).

J: asszimilál.

Vö. CzF. általhasonít vagy áthasonít; ÉrtSz.; ÉKsz.

áthasonít tárgyas ige 4a4
1. (vál)
vmihez (teljesen) hasonlóvá téve átalakít, átformál vmivé
az idegen benyomásokból is csak azok az értékesek bennünk, a mellyeket magyarokká hasonítunk át magunkban
(1894 e. Malonyay Dezső–Pekár Gyula)
[egyes történészek a bolgár-törökökkel való] keveredésben a magyarok kultúráját átformáló, azt a hun-török kultúrához áthasonító történeti eseményt látnak
(1923 Hóman Bálint)
[determinációnkat] önnön sorsunkká próbáljuk áthasonítani
(1992 Kertész Imre²)
1a. (vál)
magához hasonlóvá tesz, ill. magának, céljának megfelelően átalakít, átformál
[az erős ingerek hatása] ellen az eleven [= élőlény] úgy tartja fel magát, hogy a tárgyit áthasonítja
(1858 Erdélyi János²)
az egyház elítélte a szellemekben való régi hitet, de bizonyos korlátozással, egyes részeit áthasonítva, mégis felvette [az egyházi törvénykönyvbe], így pl.például az ördögűzést
(1899 Akadémiai Értesítő)
a III. Károlytól telepített idegen földesurak nagyrésze kivész, s a megmaradtakat ez az új, erőteljes nagybirtokos osztály teljességgel áthasonítja önmagához
(1928 Szekfű Gyula)
Elképzelhető-e, […] hogy e kis darab föld, amelybe öregségem szálaival bekötöttem magam, nem kívánja áthasonítani szövetidegen múltamat […]?
(1968 Déry Tibor)
2. (rég, Biol is)
〈élő szervezet (táp)anyagot〉 úgy alakít át, hogy saját építőanyaga válik belőle
A növény ugy van alkatva, hogy egyediségét és nemét föntarthatja. E képző erőt életerőnek nevezzük. Müködése abban áll, hogy külső anyagot tápszerül sziván azt áthasonitja – assimilat – és alakitja
(1843 Purgstaller József)
minő erős a költő feldolgozni, vérivé hasonítani át történeti tárgyakat
(1847 Magyar Szépirodalmi Szemle)
[a keringési rendszer] az áthasonított táplálékból megujuló tápláló nedvet, a vért […] az egész testbe szétviszi
(1893 PallasLex.)
a növények áthasonitó müködése [éjjel] szünetel
(1900 Budapesti Hírlap febr. 25.)
2a. (vál)
〈ismeretet, tudást〉 magáévá tesz, elsajátít
[Rubens] eltanulta Paolo Veronesétől és Michel Angelotól, a mi geniusa természetéhez illett, s elannyira áthasonítá, hogy sajátjának kell mondanunk
(1874 Csengery Antal)
[a barát] türelmes ellenszegüléssel itta be […] beszédeit, mint a homok az esőt, de át nem hasonítva sajátjává
(1917 Móricz Zsigmond)
Vö. CzF. általhasonít vagy áthasonít; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások