átszorít ts ige 4a4

1. ’szorosan átfogva megszorít vmit, vkit’ ❖ midőn tetszésről kezd eszmélni a’ leány, […] magától kezd böjtölni és koplalni […], csakhogy markával átszoríthassa derekát (1833 Kovács Pál² C2761, 27) | Hányta volna le a madár nyakra-főre, […] Csakhogy János vitéz nem engedte magát, Jól átszorította derekát és nyakát (1844 Petőfi Sándor C3506, 206) | [Sándor] hatalmas tenyerével átszorította az asszony puha nyakát (1896 Herczeg Ferenc C2072, 182) | [a szörnyeteg] lerántotta azt [ti. a csónakot] nehéz testével a víz alá, ott aztán a négy lábával átszorította (1904 Jókai Mór CD18) | a [harapó]fogó összecsapódik és átszorítja a torkomat (1919 Cholnoky László 9077003, 274).

2. ’〈(két) kar(ral)〉 szorosan átfog(va tart), átölel vkit, vmit’ ❖ a kedves terhet össze Fűzött karokkal tartom áltszorítva (1808 Kazinczy Ferenc C2558, 287) | „Jer, öleljelek fel, szívem hű szerelme!” Monda, s átszorítá a leányt, hogy fájna (1847 Arany János 8014002, 19) | két kezével átszorítva térdét (1910 Kaffka Margit 9290050, 26) | Törékeny nádszálgyönge tested Karom átszorította már (1926 Ignotus ford. CD10) | Margit az ajtóhoz ugrott, de Lancsának sikerült elfognia, átszorította a derekát (1981 Moldova György C6175, 485).

3. (irod) ’〈szalaggal, pánttal stb.〉(szorosan) körülvesz, átfog vmit’ ❖ lélekz lágyékát szíjjal átszoríttya (1804 Verseghy Ferenc C4438, 6) | ott a sötétben a kapott bankjegyet vékony zsineggel átszorítva, a galamb szárnya alá kötötte (1862 Jókai Mór C2256, 139) | Rá vár a korona, e gyémántterhes ékszer, Mely szédülő fejét vaspánttal átszorítja (1906 Juhász Gyula¹ 9284006, 92) | [arannyal szőtt szalagja] a melleit szorítja könnyen át (1939 Rónay György ford.–Michelangelo 9573143, 31).

4. (kissé rég) ’szűkületen keresztül átnyom v. átprésel (vhova) vmit’ ❖ külső erőszak, melly a’ … beleknek mi részét … az ágyék gyürűn átszoríthatja, … oka … a’ sérvnek (1837 Haiszler György C1999, 67) | a pákász … nekifeküdt a csónaknak hátulról, s nagy vigyázattal szorította át a sekélyesen (1900 Bársony István C0842, 56) | [a Lohnstein-féle cukormeghatározóval] a keletkezett szénsav által az edény másik szárába átszorított higanyoszlop magasságából következtetünk a cukortartalomra (1915 RévaiNagyLex. C5708, 824) | [A lisztkukac] a legszűkebb repedések és réseken átszorítja testét (1933 Az állatok világa ford. CD46).

5. ’arra kényszerít, hogy vmin keresztül v. vhova átmenjen’ ❖ a császári lovasság nyomul előre, félkörben átszorítva a közbeeső Ocskay-ezredet (1882 Jókai Mór CD18) | [Gallwitz generális] az oroszokat a Bialán, a Narev mellékfolyóján átszoritotta (1915 Budapesti Hírlap aug. 22. C4703, 2) | [az avarok] nyomása a hunokat is megmozdította s őket Európába átszorítva, végleg felborította az európai egyensúlyt (1937 Hóman Bálint CD42).

Vö. ÉrtSz.

átszorít tárgyas ige 4a4
1.
szorosan átfogva megszorít vmit, vkit
midőn tetszésről kezd eszmélni a’ leány, […] magától kezd böjtölni és koplalni […], csakhogy markával átszoríthassa derekát
(1833 Kovács Pál²)
Hányta volna le a madár nyakra-főre, […] Csakhogy János vitéz nem engedte magát, Jól átszorította derekát és nyakát
(1844 Petőfi Sándor)
[Sándor] hatalmas tenyerével átszorította az asszony puha nyakát
(1896 Herczeg Ferenc)
[a szörnyeteg] lerántotta azt [ti. a csónakot] nehéz testével a víz alá, ott aztán a négy lábával átszorította
(1904 Jókai Mór)
a [harapó]fogó összecsapódik és átszorítja a torkomat
(1919 Cholnoky László)
2.
(két) kar(ral) szorosan átfog(va tart), átölel vkit, vmit
a kedves terhet össze Fűzött karokkal tartom áltszorítva
(1808 Kazinczy Ferenc)
„Jer, öleljelek fel, szívem hű szerelme!” Monda, s átszorítá a leányt, hogy fájna
(1847 Arany János)
két kezével átszorítva térdét
(1910 Kaffka Margit)
Törékeny nádszálgyönge tested Karom átszorította már
(1926 Ignotus ford.)
Margit az ajtóhoz ugrott, de Lancsának sikerült elfognia, átszorította a derekát
(1981 Moldova György)
3. (irod)
〈szalaggal, pánttal stb.〉 (szorosan) körülvesz, átfog vmit
lélekz lágyékát szíjjal átszoríttya
(1804 Verseghy Ferenc)
ott a sötétben a kapott bankjegyet vékony zsineggel átszorítva, a galamb szárnya alá kötötte
(1862 Jókai Mór)
Rá vár a korona, e gyémántterhes ékszer, Mely szédülő fejét vaspánttal átszorítja
(1906 Juhász Gyula¹)
[arannyal szőtt szalagja] a melleit szorítja könnyen át
(1939 Rónay György ford.Michelangelo)
4. (kissé rég)
szűkületen keresztül átnyom v. átprésel (vhova) vmit
külső erőszak, melly a’ … beleknek mi részét … az ágyék gyürűn átszoríthatja, … oka … a’ sérvnek
(1837 Haiszler György)
a pákász … nekifeküdt a csónaknak hátulról, s nagy vigyázattal szorította át a sekélyesen
(1900 Bársony István)
[a Lohnstein-féle cukormeghatározóval] a keletkezett szénsav által az edény másik szárába átszorított higanyoszlop magasságából következtetünk a cukortartalomra
(1915 RévaiNagyLex.)
[A lisztkukac] a legszűkebb repedések és réseken átszorítja testét
(1933 Az állatok világa ford.)
5.
arra kényszerít, hogy vmin keresztül v. vhova átmenjen
a császári lovasság nyomul előre, félkörben átszorítva a közbeeső Ocskay-ezredet
(1882 Jókai Mór)
[Gallwitz generális] az oroszokat a Bialán, a Narev mellékfolyóján átszoritotta
(1915 Budapesti Hírlap aug. 22.)
[az avarok] nyomása a hunokat is megmozdította s őket Európába átszorítva, végleg felborította az európai egyensúlyt
(1937 Hóman Bálint)
Vö. ÉrtSz.

Beállítások