átszüremlik tn ige 17b (vál)

1. ’〈nedvesség〉 vmely közegen v. vminek a résein keresztül átszivárog’ ❖ némely pinceablak átszüremlő ködén [fény világlott] (1872 Jókai Mór CD18) | a sós vizet botorul úgy rázták magukról, hogy végigfolyt az a mezítelen derékon, átszüremlett a csípőt fedő övön és végre a meztelen lábszárakon lecsurgott a földre (1911 Bán Ferenc CD10) | meg-megtapintja a fehér anyagon átszüremlő, alvadt vér gusztustalan keménységét (1980 Sebeők János 1139002, 168).

2. átszüremlik vmin ’〈fény, hang〉 vmely közegen v. vminek a résein keresztül kisebb mennyiségben, ill. tompítva átjut’ ❖ A kis czella fölülről nyeri a világosságot, melynek gyéren átszüremlő derengése még szomorúbbá teszi a helyet (1883 Lidérc naptár C0259, 84) | Azt hittem, annyi az ének, amennyi a magány üvegének vastag tábláin átszüremlik (1933 József Attila 9282093, 189) | a kakasülő ablakain apró, kékszín négyszögekben szüremlett még át a napfény (1960 Gyergyai Albert ford.–Flaubert 9202003, 97) | igen nagy mostanában az élénkség, amint ezt a jó villanyoltás utánra nyúló társalgás átszüremlő hangjaiból hallhatom (1975 Kertész Imre² CD41).

J: átszűrődik.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

átszüremlik tárgyatlan ige 17b (vál)
1.
〈nedvesség〉 vmely közegen v. vminek a résein keresztül átszivárog
némely pinceablak átszüremlő ködén [fény világlott]
(1872 Jókai Mór)
a sós vizet botorul úgy rázták magukról, hogy végigfolyt az a mezítelen derékon, átszüremlett a csípőt fedő övön és végre a meztelen lábszárakon lecsurgott a földre
(1911 Bán Ferenc)
meg-megtapintja a fehér anyagon átszüremlő, alvadt vér gusztustalan keménységét
(1980 Sebeők János)
2. átszüremlik vmin
〈fény, hang〉 vmely közegen v. vminek a résein keresztül kisebb mennyiségben, ill. tompítva átjut
A kis czella fölülről nyeri a világosságot, melynek gyéren átszüremlő derengése még szomorúbbá teszi a helyet
(1883 Lidérc naptár)
Azt hittem, annyi az ének, amennyi a magány üvegének vastag tábláin átszüremlik
(1933 József Attila)
a kakasülő ablakain apró, kékszín négyszögekben szüremlett még át a napfény
(1960 Gyergyai Albert ford.Flaubert)
igen nagy mostanában az élénkség, amint ezt a jó villanyoltás utánra nyúló társalgás átszüremlő hangjaiból hallhatom
(1975 Kertész Imre²)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások