attikai mn és fn 

I. mn 18A8

1. ’az Attikai-félszigethez tartozó, ott található, ott élő’ ❖ Te Krétai Isten’ italnál kedvesebb, Attikai méznél tsak Te vagy édesebb! (1787 Főldi János C1758, 177) | attikai szónok (1902 ÓkoriLex. CD28) | Bagolyszemű, bronzvértű istenasszony Tekinteted, mint attikai ég, Lelked derűs, mint, ha leszáll az alkony, Tavaszi fényben a jón partvidék (1908 Juhász Gyula¹ 9284148, 196) | attikai polgár (1948 Gera György 2002018, 41) | A peloponnészoszi háború első tíz és utolsó kilenc esztendejében az attikai lakosság Athén városába özönlött (1996 Németh György CD17).

2. (kötött szókapcsolat részeként is) (Műv is) ’az Attikai-félszigeten kialakult ókori görög kultúrával kapcs., erre jellemző’ ❖ milyen volt a régibb sztylü dóriai rendü épület azon ujabb attikai sztylhez képest, a mint az Periklesz korában a tökély pontjára ért (1869 e. Szemere Bertalan 8437008, 212) | attikai váza (1893 PallasLex. CD02) | attikai jogi terminus (1902 ÓkoriLex. CD28) | [Az] attikai oszloptalp […] Tagozata egy felső kisebb s egy alsó nagyobb gyűrüből (torus) áll, amelyeket egy szegélyző szalagokkal határolt homorú gyűrü (trochilus) választ el egymástól. A három tag nagyon gyakran négyszögű talplapon (plinthos) áll (1911 RévaiNagyLex. C5698, 271) | az ó-görög nyelvjárások fölé kezdett a Kr. e. IV. századtól kialakulni a koinē néven ismert köznyelv, amely elsősorban az attikai nyelvjáráson alapult, de ión, sőt egyéb nyelvjárásbeli hatások elől sem zárkózott el (1937 Zsirai Miklós 9805001, 12) | Ez a könyved viszont a retorika tökéletes művészetével megszerkesztett irodalmi mű: szerzőségét bízvást vállalhatná az attikai próza nagy mestere, Xenophón! (1966 Révay József 9565001, 7) | attikai mintákkal kövezett díszudvarban (1989 Csengey Dénes 1028003, 51).

2a. attikai só (rég) ’finom elmésség, szellemesség’ ❖ [Szentgyörgyi József] mind Kis Jánosnak mind nekem igen kedves barátunk, […] és bennünket attikai sóval csipkedett Antipurismusunkért (1814 Kazinczy Ferenc C2564, 253) | Gazdag tárháza van nála az iróniának, a sarcasmusnak, az attikai sónak (1888 Jókai Mór C2316, 183) | A „Magyar Ujság” óta egy kis vitriol is kell a czikkbe, nemcsak attikai só (1906 Mikszáth Kálmán C3138, 101).

II. fn 1A6 (gyakr. tbsz-ban)

’az Attikai-félszigeten élő, onnan származó ember’ ❖ az Attikaiak ſoha nem-is engedtek, magok Tartományokból a’ magok Figéjeket ki-vinni (1795 Gáti István 7116001, 63) | [a] közmondás alatt az atticai a bárgyuságot [értette] (1902 ÓkoriLex. CD28) | A legények és kamaszok, de néha az öregek is egy-egy ritka evési alkalmat olyan társas vigalommá varázsoltak rögtönzött versekkel, táncokkal és ugri-bugri játékokkal, mint az attikaiak a maguk kecskeünnepélyét (1936 Illyés Gyula 9274057, 143).

Vö. IdSz. ~ oszlop, ~ só

attikai melléknév és főnév
I. melléknév 18A8
1.
az Attikai-félszigethez tartozó, ott található, ott élő
Te Krétai Isten’ italnál kedvesebb, Attikai méznél tsak Te vagy édesebb!
(1787 Főldi János)
attikai szónok
(1902 ÓkoriLex.)
Bagolyszemű, bronzvértű istenasszony Tekinteted, mint attikai ég, Lelked derűs, mint, ha leszáll az alkony, Tavaszi fényben a jón partvidék
(1908 Juhász Gyula¹)
attikai polgár
(1948 Gera György)
A peloponnészoszi háború első tíz és utolsó kilenc esztendejében az attikai lakosság Athén városába özönlött
(1996 Németh György)
2. (kötött szókapcsolat részeként is) (Műv is)
az Attikai-félszigeten kialakult ókori görög kultúrával kapcs., erre jellemző
milyen volt a régibb sztylü dóriai rendü épület azon ujabb attikai sztylhez képest, a mint az Periklesz korában a tökély pontjára ért
(1869 e. Szemere Bertalan)
attikai váza
(1893 PallasLex.)
attikai jogi terminus
(1902 ÓkoriLex.)
[Az] attikai oszloptalp […] Tagozata egy felső kisebb s egy alsó nagyobb gyűrüből (torus) áll, amelyeket egy szegélyző szalagokkal határolt homorú gyűrü (trochilus) választ el egymástól. A három tag nagyon gyakran négyszögű talplapon (plinthos) áll
(1911 RévaiNagyLex.)
az ó-görög nyelvjárások fölé kezdett a Kr. e.Krisztus előtti IV. századtól kialakulni a koinē néven ismert köznyelv, amely elsősorban az attikai nyelvjáráson alapult, de ión, sőt egyéb nyelvjárásbeli hatások elől sem zárkózott el
(1937 Zsirai Miklós)
Ez a könyved viszont a retorika tökéletes művészetével megszerkesztett irodalmi mű: szerzőségét bízvást vállalhatná az attikai próza nagy mestere, Xenophón!
(1966 Révay József)
attikai mintákkal kövezett díszudvarban
(1989 Csengey Dénes)
2a.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
attikai só (rég)
finom elmésség, szellemesség
[Szentgyörgyi József] mind Kis Jánosnak mind nekem igen kedves barátunk, […] és bennünket attikai sóval csipkedett Antipurismusunkért
(1814 Kazinczy Ferenc)
Gazdag tárháza van nála az iróniának, a sarcasmusnak, az attikai sónak
(1888 Jókai Mór)
A „Magyar Ujság” óta egy kis vitriol is kell a czikkbe, nemcsak attikai só
(1906 Mikszáth Kálmán)
II. főnév 1A6 (gyakr. tbsz-ban)
az Attikai-félszigeten élő, onnan származó ember
az Attikaiak ſoha nem-is engedtek, magok Tartományokból a’ magok Figéjeket ki-vinni
(1795 Gáti István)
[a] közmondás alatt az atticai a bárgyuságot [értette]
(1902 ÓkoriLex.)
A legények és kamaszok, de néha az öregek is egy-egy ritka evési alkalmat olyan társas vigalommá varázsoltak rögtönzött versekkel, táncokkal és ugri-bugri játékokkal, mint az attikaiak a maguk kecskeünnepélyét
(1936 Illyés Gyula)
Vö. IdSz. ~ oszlop, ~ só

Beállítások