átütő mn-i ign és mn 17C

I. mn-i ign → átüt.

II. mn

1. átütő erő a) ’vmely löveg romboló energiája’ ❖ A jelenlegi lövegek a régieket nagyobb lövőbiztosságban s hordtávolságban, továbbá lövedékeiknek a földbe és falakba csapódó hatalmas átütő erejével és aknaszerü hatásával túlhaladják (1897 PallasLex. CD02) | [A robbanó bomba] átütő ereje az esési sugár hosszától függ (1939 Lomniczy Mihály 2139001, 5) | [az új lőszer a] Parabellum pisztolygolyónál sokkal nagyobb átütő- és rombolóerővel rendelkezik, 150 méterről 48 kevlarrétegen [= az acélnál ötször nagyobb szilárdságú műanyagrétegen] képes áthatolni (1997 Magyar Hírlap CD09) b)(katonai) egységnek, szervezetnek az a képessége, amellyel az ellenség v. ellenfél vonalát át tudja törni, fölébük tud kerekedni’ ❖ A cionizmus is kétezeréves kísérletezés után átütő erejét akkor kapta, amidőn politikai cionizmussá vált (1935 Zsidó Szemle 2140001, 12) | [Erdély] hadserege személyi értékekben, harcmodorban és átütő erőben bármelyik európai hadsereggel felvehette a versenyt (1940 Hóman Bálint CD22) | A támadásokban azonban nem volt elég átütő erő, így nem kis meglepetésre vendéggyőzelem született (1999 Magyar Hírlap CD09) c) ’〈személy(iség), ill. szellemi, erkölcsi érték v. művészi teljesítmény〉 ellenállhatatlan hatása’ ❖ Még mindíg nincs meg kultúránk átütő ereje (1926 Németh László² 9485028, 71) | az igazság átütő erővel bír (1927–1930 Thienemann Tivadar 9707003, 153) | Komikuma rendesen a helyzetekből bontakozik ki, az egyéniség átütő erejét többnyire a csel pótolja (1933 Pintér Jenő CD44) | [Márai Sándor] elsősorban személyesen megélt élményeiről és azok gondolati következményeiről szólt igazi átütő erővel (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2. ’nagy hatású, ill. fordulatot jelentő, döntő’ ❖ Az asszonyok körében átütő sikere volt a […] főzőbemutatónak (1941 Nemzeti Figyelő 2135001, 6) | nincs átütő egyéniségem (1971 Orbán Ottó 9492005, 10) | az irányzat átütő győzelmet arat a polgári gondolkodásban (1981 Lendvai L. Ferenc 1092004, 180) | többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült átütő eredményt elérni (1990 Szent-Iványi Tamás CD30) | nincsenek igazán átütő tehetségek, markáns, összetéveszthetetlenül egyéni stílust képviselő előadók (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. ’élénk, erőteljesen érzékelhető 〈hang, illat stb.〉’ ❖ egy nő parfőmjének átütő illata terjeng (1978 Kabdebó Tamás 9816002, 57) | Az ütéssel megszólaltatott gardon tompa, átütő hangja leginkább az üstdob hangjához hasonlít (1979 NéprajziLex. CD47).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

átütő melléknévi igenév és melléknév 17C
I. melléknévi igenévátüt
II. melléknév
1.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
átütő erő
a)
vmely löveg romboló energiája
A jelenlegi lövegek a régieket nagyobb lövőbiztosságban s hordtávolságban, továbbá lövedékeiknek a földbe és falakba csapódó hatalmas átütő erejével és aknaszerü hatásával túlhaladják
(1897 PallasLex.)
[A robbanó bomba] átütő ereje az esési sugár hosszától függ
(1939 Lomniczy Mihály)
[az új lőszer a] Parabellum pisztolygolyónál sokkal nagyobb átütő- és rombolóerővel rendelkezik, 150 méterről 48 kevlarrétegen [= az acélnál ötször nagyobb szilárdságú műanyagrétegen] képes áthatolni
(1997 Magyar Hírlap)
b)
(katonai) egységnek, szervezetnek az a képessége, amellyel az ellenség v. ellenfél vonalát át tudja törni, fölébük tud kerekedni
A cionizmus is kétezeréves kísérletezés után átütő erejét akkor kapta, amidőn politikai cionizmussá vált
(1935 Zsidó Szemle)
[Erdély] hadserege személyi értékekben, harcmodorban és átütő erőben bármelyik európai hadsereggel felvehette a versenyt
(1940 Hóman Bálint)
A támadásokban azonban nem volt elég átütő erő, így nem kis meglepetésre vendéggyőzelem született
(1999 Magyar Hírlap)
c)
〈személy(iség), ill. szellemi, erkölcsi érték v. művészi teljesítmény〉 ellenállhatatlan hatása
Még mindíg nincs meg kultúránk átütő ereje
(1926 Németh László²)
az igazság átütő erővel bír
(1927–1930 Thienemann Tivadar)
Komikuma rendesen a helyzetekből bontakozik ki, az egyéniség átütő erejét többnyire a csel pótolja
(1933 Pintér Jenő)
[Márai Sándor] elsősorban személyesen megélt élményeiről és azok gondolati következményeiről szólt igazi átütő erővel
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
2.
nagy hatású, ill. fordulatot jelentő, döntő
Az asszonyok körében átütő sikere volt a […] főzőbemutatónak
(1941 Nemzeti Figyelő)
nincs átütő egyéniségem
(1971 Orbán Ottó)
az irányzat átütő győzelmet arat a polgári gondolkodásban
(1981 Lendvai L. Ferenc)
többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült átütő eredményt elérni
(1990 Szent-Iványi Tamás)
nincsenek igazán átütő tehetségek, markáns, összetéveszthetetlenül egyéni stílust képviselő előadók
(1999 Magyar Hírlap)
3.
élénk, erőteljesen érzékelhető 〈hang, illat stb.〉
egy nő parfőmjének átütő illata terjeng
(1978 Kabdebó Tamás)
Az ütéssel megszólaltatott gardon tompa, átütő hangja leginkább az üstdob hangjához hasonlít
(1979 NéprajziLex.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások