autó fn 1A

1. ’motorral hajtott, rendsz. négy gumikeréken futó, 2–9 üléses, közlekedésre, személy- v. teherszállításra való közúti jármű, kül. személyautó; gépkocsi’ ❖ Eszterházy Ilyen-olyan drága autója (1908 Juhász Gyula¹ 9284764, 146) | elgázolta egy autó (1936 Földes Jolán 9155001, 81) | az országúton az autók s teherautók egész serege közlekedik (1937 Féja Géza 9138004, 214) | növeljük az autóval történő áruszállítások részarányát (1959 Antos László 2056024, 5) | A két-három kilométeres messzeségben összetorlódott autók mérgesen dudáltak, mivel nem tudták, miért áll a forgalom (1976 Bertha Bulcsu 9053005, 193) | autóval arra járhatatlan az út (1979 Galsai Pongrác 9171004, 213) | a záportól bőrző aszfaltutat autók reflektorai pásztázzák (1985 Grendel Lajos 1060004, 429) | úgy szédül, hogy nem tud autót vezetni. (2005 Polcz Alaine 3148001, 161).

2. ’játék autó, kisautó’ ❖ [az asszony az utcagyerekeket] fogdosta össze, mindegyiknek úri karácsonyi ajándékot: falovat, autót, cukrot s mi egymást vásárolva (1911 Kuncz Aladár CD10) | ha majd megkapom a távirányítós autót, úgysem adom oda neki! (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044003, 40).

Ö: bér~, billenő~, cég~, csörlő~, hold~, kis~, kukás~, lakó~, luxus-, mentő~, mese~, nép~, páncél~, rendőr~, riadó~, roncs~, sín~, személy~, teher~, túra~, tűzoltó~, verseny~, villany~.

UB: -gyár, -kölcsönző, -lopás.

ÖU: magán~, posta~, sport~.

ÖE: ~adó, ~alkatrész, ~alváz, ~atlasz, ~berregés, ~bolond, ~fuvarozó, ~gyártás, ~ipar, ~karosszéria, ~kárpitos, ~kereskedés, ~modell, ~tulajdonos, ~villamossági.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

autó főnév 1A
1.
motorral hajtott, rendsz. négy gumikeréken futó, 2–9 üléses, közlekedésre, személy- v. teherszállításra való közúti jármű, kül. személyautó; gépkocsi
Eszterházy Ilyen-olyan drága autója
(1908 Juhász Gyula¹)
elgázolta egy autó
(1936 Földes Jolán)
az országúton az autók s teherautók egész serege közlekedik
(1937 Féja Géza)
növeljük az autóval történő áruszállítások részarányát
(1959 Antos László)
A két-három kilométeres messzeségben összetorlódott autók mérgesen dudáltak, mivel nem tudták, miért áll a forgalom
(1976 Bertha Bulcsu)
autóval arra járhatatlan az út
(1979 Galsai Pongrác)
a záportól bőrző aszfaltutat autók reflektorai pásztázzák
(1985 Grendel Lajos)
úgy szédül, hogy nem tud autót vezetni.
(2005 Polcz Alaine)
2.
játék autó, kisautó
[az asszony az utcagyerekeket] fogdosta össze, mindegyiknek úri karácsonyi ajándékot: falovat, autót, cukrot s mi egymást vásárolva
(1911 Kuncz Aladár)
ha majd megkapom a távirányítós autót, úgysem adom oda neki!
(1986 F. Várkonyi Zsuzsa)
ÖU: magánautó, postaautó, sportautó
ÖE: autóadó, autóalkatrész, autóalváz, autóatlasz, autóberregés, autóbolond, autófuvarozó, autógyártás, autóipar, autókarosszéria, autókárpitos, autókereskedés, autómodell, autótulajdonos, autóvillamossági
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások