avagy ksz 0avvagy (rég)

1. ’〈Mondatrészek, szavak közötti ksz-ként.〉’

1a. (/vál) ’〈azonos v. rokon értelmű szók, kifejezések között:〉 más szóval, más néven, más kifejezéssel, másként’ ❖ A’ Juhok’ és a’ Koſok’ korokat, meg-ismérni, igen könnyü dolog. Hogyha azok egy eſztendösek, tehát találtatnak azoknak áll-tſontyán avagy kaptzáján, 8. hegyes tejes, vagy-is az úgy nevezett, eb-fogai (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462001, 43) | az ország gyűlése avagy Parliament (1831 Zádor Elek 8532006, 6) | Saját dolgaik intézésében egyes vallásfelekezetek bizonyos önállósággal, önkormányzattal, avagy – mint nevezni szokták – autonomiával birnak (1876 Mayer Miksa 8302001, 22) | A további árverés a vagy felüligéretnek helye nem lévén (1901 Veszprémi Ellenőr 2113001, 8) | A tévék jóvoltából több százmillióan nézik majd este nyolctól a sorsdöntő, avagy sorsfordító kilencven percet [ti. a futball-Európa-bajnokság döntőjét] (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈alcímek bevezetésére〉’ ❖ Pásztor-ember, avagy a pásztorok tanitásáról két könyv (1775 Molnár János 7232025, 1) | Vinczellérek könyve, avagy a szőlőmívelés s borkezelésnek legalaposabb módja (1856 Magyar írók élete CD27) | Ringelnatz Morgenstern, avagy a szellem diadala napjainkban (1928 József Attila CD01) | Testbeszéd-kalauz avagy mit üzennek a gesztusok (1999 Új Könyvek CD29).

1c. (/vál) ’〈(szám)sorban egymást követő v. egymáshoz közeli dolgok között annak kif-ére, hogy vmely meghatározás nem egészen pontos, csak megközelítő értékű〉’ ❖ Gyakran a’ negyedik, avagy az hetedik napon valami sr, zavaros vizellet láttatik (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck 7278021, 171) | Pestről lett elindulásod napján, avagy talán az utána következőn, egy levelet kapott a redactiónk (1827 Szemere Pál 8439053, 225) | Menjenek el mind szét […] A kocsihoz hídnak keríteni deszkát Ökröt is falukból tízet avagy húszat (1879 Arany János 8014004, 199) | nem sok korkülönbség volt köztük, legfeljebb két avagy három év (1930 Móricz Zsigmond CD10) | öt- avagy hatbetűssel (1977 Scholz László ford.–Borges 2016014, 372) | [az] áldozatok száma hatmillió volt-e, vagy öt, avagy hét? (1996 Magyar Hírlap CD09).

1d. (kéthelyű v. sokhelyű használatban is, gyakr. a vagy ksz-val váltakozva) ’〈annak jelölésére, hogy a felsorolt elemek, lehetőségek közül bármelyik érvényes, az eredmény, a következmény, a következtetés ugyanaz〉’ ❖ Ha egy ſzóhozz más ſzót, a’vagy más hangot akaſztunk, a’ már foglalt, vagy többhangú ſzó fog lenni (1779 Révai Miklós 7283025, 26) | Senkinek akár Fldes Úr, akár Nemes ember, akár Polgár, a’ vagy Paraſzt legyen az, valakit ſzolgálattyába fogadni nem ſzabad, ha tsak az elbbi gazdájától írásbéli elbotsátó Levelet nem mutat (1805 Domokos Lőrinc 7086001, 3) | Egyébiránt, legyen magyar avvagy német, Nagy csapástól menti meg a magyar népet (1846 Arany János 8014001, 149) | S az ország bármely részébe megyünk, a magyar vagy nem magyar anyanyelvű gazdagokat nézzük, a katolikusokat, avagy bármely vallásuakat, mindenütt azt találjuk, hogy igen sok fontos olyan érdekeik vannak, amelyek teljesen közösek (1919 Weltner Jakab 9787010, 8) | jól megválasztott szavakkal avagy akár szavak nélkül is, nem csak kellemessé, de akár tartalmassá is tehettük volna beszélgetésünket (1986 Nádas Péter 9466002, 10) | A zsenge karalábé (mindegy, hogy a színe lila, avagy halványzöld, csak fiatal legyen!) így, kora nyáron – ha rövid időre is – a konyha egyik sztárjává válik (1996 Lakáskultúra CD39).

2. ’〈Mondatok, tagmondatok közötti ksz-ként.〉’

2a. (kéthelyű v. sokhelyű használatban is, gyakr. a vagy ksz-val váltakozva) (rég) ’〈felszólítás után v. ilyen értelmű mondatban:〉 mert ellenkező esetben’ ❖ Aſzſzony! a’-mit mondok azt cselekedd: avvagy én kétségbe esem (1794 Dugonics András 7087019, 309) | ölj meg, avvagy én megöllek (1854 Vajda János CD01) | Halld hát, leány! vagy meghajolsz előttem, És te, lovag, parancsom’ fogadod, Avagy azonnal férjjé, nővé teszlek! (1871 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | Avagy most, avagy sohasem! (1913 Laczkó Géza CD10) | – Én ebbűl a megyébül ki nem megyek, – mondta a fejedelem; ha valaki akarja, jöjjön ide hozzám, avagy visszamégyek (1922 Móricz Zsigmond 9462004, 208).

2b. (/vál) ’〈megelőző állítás, kérdés v. felszólítás után, kérdés bevezetésére, annak nyomatékosítására, hogy a beszélő előbbi megnyilatkozására választ vár〉’ ❖ Mit tſelekſzel a’ te veſzedelmedre vak dühöség [!]? Tehát, hogy nyerheſs, az hadnak az inat el-veted? A’ vagy félſz, hogy a’ te halotaid [!] ki-foſztatván, nem léſzen, a’ honnét Káronnak a’ rév-bért meg-fizeſsék? (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141003, 94) | Ha gyúladás ütött-ki szomszédodban, avagy nem avval vethetsz-e legbiztosb gátot tovább terjedésének, hogy körűle az éghető tetőket lerombolod (1841 Kovács Pál² 8251004, 317) | Avagy nem írók voltak-e, kik lapjaik által tartották a lelket e nemzetben, hogy az elhagyott árva nyelv végre a törvény oltalmába vétessék? (1873 Toldy Ferenc 8481016, 130) | Elém térdelt mint valami Isten elé, és úgy esdekelt, hogy ne hagyjam el. Avagy nem volt-e ő énnekem szerető hitvestársam? (1908 Gárdonyi Géza 9173003, 264) | Nyugodj végre bele [ti. te, a versbeli rózsa], hogy idilli vagy, érzelgős vagy, szerelmes, netán merengő. Avagy odáig fajultál, hogy ezentúl bármiféle emóciót jelenteni akarsz? (1975 Nemes Nagy Ágnes 9479037, 72).

2c. (/vál) ’〈az előbbi állítás visszavonásának, ill. helyesbítésének bevezetésére:〉 pontosabban szólva’ ❖ A’ Td-gyuladás nem fájdalmos, avagy ha érez-is a’ beteg fájdalmat, az mégis tsak tompa, és inkább ſzoritó, ’s gytr (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck 7278020, 88) | Aladár a legnagyobb zavarban volt. – Csókolom kezeit – hebegé öntudatlan – az az jó reggelt, – a vagy jó estét (1857 Vadnay Károly 8501002, 38) | – Érdekes és furcsa dolgok vannak avagy még csak lesznek maga körül – kezdi a mondókáját [Kardos] (1973 Marosán György 9425003, 21).

3. ’〈Mondatrészek, szavak v. mondatok, tagmondatok közötti ksz-ként.〉’

3a. (/vál) ’〈ellentétes értelmű v. egymást tagadó fogalmak, ill. mondattartalmak közötti választás lehetőségének kif-ére〉’ ❖ meg-kövezzék-é a’ bünös Aſzſzonyt, avagy ne bántsák? (1773 Vajda Sámuel 7365002, 113) | kik, a’ magok minden eſzköz nélkül nézö erötelen ſzemeket, akarják a’ teſtel biró dolgok nagysága, avagy kitsinysége felöl, itéletet mondó birává tenni (1776 Sófalvi József ford.–Sulzer 7293001, 64) | Úgy legyen é ez avagy nem, bizonytalan (1794 Magyar Kurír 7446085, 161) | Kell e’ a’ Tsáſzárnak adót fizettni, a’ vagy nem? (1796 Bécsi Magyar Merkurius 7396040, 1447) | kél vagy nem kél [a könyvem], s könnyen avagy nehezen, – engemet ugyan el nem tántorít dolgozásomtól (1827 Szemere Pál 8439055, 227) | [a remek olvasmányokra] támaszkodva láthassam, különféle helyeken és időkben ki mit ’s miért vélekedett a’ kűltermészetről, és úgy vélekedetté, mint én, a’ vagy máskép? (1830 Imre János 8195002, 27) | valjon e pirosság eredeti-e [a lány arcán], avagy csak kölcsönzött (1856 Szegfi Mór 8430003, 3) | Az ítélet felolvasása után a bíró a szemrevaló menyecskétől azt kérdezte, hogy a bírságot kifizeti-e avagy leüli? (1900 Ady Endre C0534, 299) | Nem tudhatom, hogy a véletlen, avagy határozott cél vezette-e [az írót] (1903 Zemplén 2117001, 4) | tudni szeretném, mi van ott, ott, a bejárhatón túl, Ahol vagy kijózanodik avagy belébolondul az elme, hogyha kondul elállhatatlan kondulás (1976 Szilágyi Domokos 9672019, 11) | Sírnom kell-e, avagy ujjonganom? (1984 Bodor Pál 1019003, 16) | megerőszakolták-e avagy ő viselkedett illetlenül és kihívóan (1989 Esterházy Péter 2024006, 20) | A nyelv eredetét kutató gondolkodókat ősidők óta foglalkoztatja az a kérdés, hogy a nyelvek egyetlen ősnyelvre vezethetők-e vissza (monogenezis), avagy több ősi nyelvből származnak (poligenezis) (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

3b. (kéthelyű v. sokhelyű használatban is, gyakr. a vagy ksz-val váltakozva) (/vál) ’〈egymáshoz közel álló, egy kategóriába tartozó szembeállított fogalmak, ill. mondattartalmak közötti (kizáró) választás lehetőségének kif-ére〉’ ❖ ha VI dik Károly ellen kaptam fegyvert: nem azért tſelekedtem azt, hogy lábaihoz le – tégyem, avagy hogy f tanátſoſának térdet hajtſak (1772 Zechenter Antal ford.–Voltaire 7386008, 32) | ſzámos ígék vannak, mellyekkel a’ Magyarok a’ köz beſzédben avagy ritkán, avagy ſoha-ſem élnek (1773 Rájnis József 7201007, 83) | Lovokról az Urak mindjárt leugrálnak, Avagy Szánjaikból módosan kiſzállnak (1799 Csokonai Vitéz Mihály 7069016, 15) | Némellyek vadászat előtt kopóiknak nyers tojást […] szoktak adni, hogy szózatosabb csaholást nyerjenek; úgy szintén szaglások’ élesztésére avas sajtot avagy juhtúrót (1829 Pák Dienes 8346007, 92) | az okos gazda földjének egy részébe lóhert, bükkönyt …, vagy egyéb takarmányfüvet, avagy répamagot vet (1851 A Falu Könyve C1667, 109) | azt akarja-e, hogy Londonban lakjunk, estélyeket, mulatságokat adjunk, önt bevezessem a királynéhoz […]; a vagy itt, e mezei pásztor-életben akar néhány hónapot eltölteni? (1862 Szokoly Viktor 8452006, 37) | Az ostrom ugy tizenegy óra tájban megszünt és a zajongók eltávoztak. Talán a templomba mentek, avagy lehetséges az is, hogy a szolgabiró elégelte meg a botrányt és távozásra birta az ostromlókat (1927 Weltner Jakab 9787007, 144) | [védencem] sem józan érveléssel, sem kérleléssel avagy rábeszéléssel nem hagyta magát eltéríttetni tervétől (1968 Benedek István 9041001, 97) | igazán nem tudtam volna megmondani, mire gondolok, avagy gondolok-e valamire egyáltalán (1986 Nádas Péter 9466003, 218).

3c. ’〈egymástól távol álló dolgok, személyek, ill. mondattartalmak közötti kizáró választás lehetőségének kif-ére〉’ ❖ [a császár] egy földesurtól sem kiványa accommodatióját [= ellátását] avagy késérését (1772 Történelmi Tár 7393001, 317) | meg-mutaſſa-e néki az Ereklyét? a’-vagy bóldogabb idkre halaſzſza? (1786 Dugonics András 7087010, 150) | azért, hogy a király után való bánatjaimat kiverjem fejemből, avagy téged, hercegem, örvendezőbbé tégyelek – soha jobbágyaim kedvét nem áldozom fel! (1815 Katona József 8226004, 378) | [a szultán] a’ Tripolisi basának 400 tallért, vagy szint annyit érő aranyat, avagy rabszolgákat ajándékoz esztendei adó gyanánt (1831 Zádor Elek 8532009, 153) | Virág illatja-é ez édes mámor Avagy te vagy ifjúi szerelem? (1845–1848 Madách Imre 8284042, 300) | Nyugat-Európában, Angliától Spanyolországig az elsőszülöttségi rendszer dívott [az öröklődési szokásokban]: a vagyon zöme a legidősebb fiúra szállt, míg a fiatalabbakat kisebb birtokkal, esetleg pénzzel elégítették ki, avagy papnak adták (1994 Engel Pál CD17) | Kérem ezért a „kegyes” olvasót, ne restelljen tollat ragadni, ha kiegészíteni vagy kérdezni valót talál, avagy valamiben eltérő véleménye van (1997 Természet Világa CD50).

4. (partikulaszerűen) (rég) avagy csak ’legalább; akár csak’ ❖ ’s ha meg kelletik is halnom, avagytsak ditsösségesen rekesztem bé életem (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0806, 196) | nemzetünknek nagyobb betsletére nézve óhajtani bátorkodom, hogy a miket […] levelekbenn vagy egyébként írni fog  Kegyelme, avagy tsak edj réſzént Magyarúl írná inkább, hogy-ſem más nyelvenn (1780 Magyar Hírmondó 7444008, 591) | adj avagy tsak annyi módot énnékem, hogy ket vígaſztalhassam az  ſzegényſégekben (1791 Őri Fülep Gábor ford.–Pictet 7252008, 238) | Egyebek közt addig zsimbeltem, mig birtokosi gyülésre birhatám az illetőket [ti. a fürdő tulajdonosait], hogy ha már nem a fürdő vendégek kényelméért, avagy csak önérdekből saját hasznukért intézkedjenek (1854–1855 Ujfalvy Sándor 8497005, 320).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

avagy kötőszó 0
avvagy 0 (rég)
1.
〈Mondatrészek, szavak közötti ksz-ként.〉
1a. (/vál)
〈azonos v. rokon értelmű szók, kifejezések között:〉 más szóval, más néven, más kifejezéssel, másként
A’ Juhok’ és a’ Koſok’ korokat, meg-ismérni, igen könnyü dolog. Hogyha azok egy eſztendösek, tehát találtatnak azoknak áll-tſontyán avagy kaptzáján, 8. hegyes tejes, vagy-is az úgy nevezett, eb-fogai
(1774 Tapasztalásból merétett oktatás)
az ország gyűlése avagy Parliament
(1831 Zádor Elek)
Saját dolgaik intézésében egyes vallásfelekezetek bizonyos önállósággal, önkormányzattal, avagy – mint nevezni szokták – autonomiával birnak
(1876 Mayer Miksa)
A további árverés a vagy felüligéretnek helye nem lévén
(1901 Veszprémi Ellenőr)
A tévék jóvoltából több százmillióan nézik majd este nyolctól a sorsdöntő, avagy sorsfordító kilencven percet [ti. a futball-Európa-bajnokság döntőjét]
(2000 Magyar Hírlap)
1b.
〈alcímek bevezetésére〉
Pásztor-ember, avagy a pásztorok tanitásáról két könyv
(1775 Molnár János)
Vinczellérek könyve, avagy a szőlőmívelés s borkezelésnek legalaposabb módja
(1856 Magyar írók élete)
Ringelnatz Morgenstern, avagy a szellem diadala napjainkban
(1928 József Attila)
Testbeszéd-kalauz avagy mit üzennek a gesztusok
(1999 Új Könyvek)
1c. (/vál)
(szám)sorban egymást követő v. egymáshoz közeli dolgok között annak kif-ére, hogy vmely meghatározás nem egészen pontos, csak megközelítő értékű〉
Gyakran a’ negyedik, avagy az hetedik napon valami sr, zavaros vizellet láttatik
(1778 Rácz Sámuel ford.Störck)
Pestről lett elindulásod napján, avagy talán az utána következőn, egy levelet kapott a redactiónk
(1827 Szemere Pál)
Menjenek el mind szét […] A kocsihoz hídnak keríteni deszkát Ökröt is falukból tízet avagy húszat
(1879 Arany János)
nem sok korkülönbség volt köztük, legfeljebb két avagy három év
(1930 Móricz Zsigmond)
öt- avagy hatbetűssel
(1977 Scholz László ford.Borges)
[az] áldozatok száma hatmillió volt-e, vagy öt, avagy hét?
(1996 Magyar Hírlap)
1d. (kéthelyű v. sokhelyű használatban is, gyakr. a vagy ksz-val váltakozva)
〈annak jelölésére, hogy a felsorolt elemek, lehetőségek közül bármelyik érvényes, az eredmény, a következmény, a következtetés ugyanaz〉
Ha egy ſzóhozz más ſzót, a’vagy más hangot akaſztunk, a’ már foglalt, vagy többhangú ſzó fog lenni
(1779 Révai Miklós)
Senkinek akár Fldes Úr, akár Nemes ember, akár Polgár, a’ vagy Paraſzt legyen az, valakit ſzolgálattyába fogadni nem ſzabad, ha tsak az elbbi gazdájától írásbéli elbotsátó Levelet nem mutat
(1805 Domokos Lőrinc)
Egyébiránt, legyen magyar avvagy német, Nagy csapástól menti meg a magyar népet
(1846 Arany János)
S az ország bármely részébe megyünk, a magyar vagy nem magyar anyanyelvű gazdagokat nézzük, a katolikusokat, avagy bármely vallásuakat, mindenütt azt találjuk, hogy igen sok fontos olyan érdekeik vannak, amelyek teljesen közösek
(1919 Weltner Jakab)
jól megválasztott szavakkal avagy akár szavak nélkül is, nem csak kellemessé, de akár tartalmassá is tehettük volna beszélgetésünket
(1986 Nádas Péter)
A zsenge karalábé (mindegy, hogy a színe lila, avagy halványzöld, csak fiatal legyen!) így, kora nyáron – ha rövid időre is – a konyha egyik sztárjává válik
(1996 Lakáskultúra)
2.
〈Mondatok, tagmondatok közötti ksz-ként.〉
2a. (kéthelyű v. sokhelyű használatban is, gyakr. a vagy ksz-val váltakozva) (rég)
〈felszólítás után v. ilyen értelmű mondatban:〉 mert ellenkező esetben
Aſzſzony! a’-mit mondok azt cselekedd: avvagy én kétségbe esem
(1794 Dugonics András)
ölj meg, avvagy én megöllek
(1854 Vajda János)
Halld hát, leány! vagy meghajolsz előttem, És te, lovag, parancsom’ fogadod, Avagy azonnal férjjé, nővé teszlek!
(1871 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.Shakespeare)
Avagy most, avagy sohasem!
(1913 Laczkó Géza)
– Én ebbűl a megyébül ki nem megyek, – mondta a fejedelem; ha valaki akarja, jöjjön ide hozzám, avagy visszamégyek
(1922 Móricz Zsigmond)
2b. (/vál)
〈megelőző állítás, kérdés v. felszólítás után, kérdés bevezetésére, annak nyomatékosítására, hogy a beszélő előbbi megnyilatkozására választ vár〉
Mit tſelekſzel a’ te veſzedelmedre vak dühöség [!]? Tehát, hogy nyerheſs, az hadnak az inat el-veted? A’ vagy félſz, hogy a’ te halotaid [!] ki-foſztatván, nem léſzen, a’ honnét Káronnak a’ rév-bért meg-fizeſsék?
(1773 Horányi Elek ford.Nádasdy)
Ha gyúladás ütött-ki szomszédodban, avagy nem avval vethetsz-e legbiztosb gátot tovább terjedésének, hogy körűle az éghető tetőket lerombolod
(1841 Kovács Pál²)
Avagy nem írók voltak-e, kik lapjaik által tartották a lelket e nemzetben, hogy az elhagyott árva nyelv végre a törvény oltalmába vétessék?
(1873 Toldy Ferenc)
Elém térdelt mint valami Isten elé, és úgy esdekelt, hogy ne hagyjam el. Avagy nem volt-e ő énnekem szerető hitvestársam?
(1908 Gárdonyi Géza)
Nyugodj végre bele [ti. te, a versbeli rózsa], hogy idilli vagy, érzelgős vagy, szerelmes, netán merengő. Avagy odáig fajultál, hogy ezentúl bármiféle emóciót jelenteni akarsz?
(1975 Nemes Nagy Ágnes)
2c. (/vál)
〈az előbbi állítás visszavonásának, ill. helyesbítésének bevezetésére:〉 pontosabban szólva
A’ Td-gyuladás nem fájdalmos, avagy ha érez-is a’ beteg fájdalmat, az mégis tsak tompa, és inkább ſzoritó, ’s gytr
(1778 Rácz Sámuel ford.Störck)
Aladár a legnagyobb zavarban volt. – Csókolom kezeit – hebegé öntudatlan – az az jó reggelt, – a vagy jó estét
(1857 Vadnay Károly)
– Érdekes és furcsa dolgok vannak avagy még csak lesznek maga körül – kezdi a mondókáját [Kardos]
(1973 Marosán György)
3.
〈Mondatrészek, szavak v. mondatok, tagmondatok közötti ksz-ként.〉
3a. (/vál)
〈ellentétes értelmű v. egymást tagadó fogalmak, ill. mondattartalmak közötti választás lehetőségének kif-ére〉
meg-kövezzék-é a’ bünös Aſzſzonyt, avagy ne bántsák?
(1773 Vajda Sámuel)
kik, a’ magok minden eſzköz nélkül nézö erötelen ſzemeket, akarják a’ teſtel biró dolgok nagysága, avagy kitsinysége felöl, itéletet mondó birává tenni
(1776 Sófalvi József ford.Sulzer)
Úgy legyen é ez avagy nem, bizonytalan
(1794 Magyar Kurír)
Kell e’ a’ Tsáſzárnak adót fizettni, a’ vagy nem?
(1796 Bécsi Magyar Merkurius)
kél vagy nem kél [a könyvem], s könnyen avagy nehezen, – engemet ugyan el nem tántorít dolgozásomtól
(1827 Szemere Pál)
[a remek olvasmányokra] támaszkodva láthassam, különféle helyeken és időkben ki mit ’s miért vélekedett a’ kűltermészetről, és úgy vélekedetté, mint én, a’ vagy máskép?
(1830 Imre János)
valjon e pirosság eredeti-e [a lány arcán], avagy csak kölcsönzött
(1856 Szegfi Mór)
Az ítélet felolvasása után a bíró a szemrevaló menyecskétől azt kérdezte, hogy a bírságot kifizeti-e avagy leüli?
(1900 Ady Endre)
Nem tudhatom, hogy a véletlen, avagy határozott cél vezette-e [az írót]
(1903 Zemplén)
tudni szeretném, mi van ott, ott, a bejárhatón túl, Ahol vagy kijózanodik avagy belébolondul az elme, hogyha kondul elállhatatlan kondulás
(1976 Szilágyi Domokos)
Sírnom kell-e, avagy ujjonganom?
(1984 Bodor Pál)
megerőszakolták-e avagy ő viselkedett illetlenül és kihívóan
(1989 Esterházy Péter)
A nyelv eredetét kutató gondolkodókat ősidők óta foglalkoztatja az a kérdés, hogy a nyelvek egyetlen ősnyelvre vezethetők-e vissza (monogenezis), avagy több ősi nyelvből származnak (poligenezis)
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
3b. (kéthelyű v. sokhelyű használatban is, gyakr. a vagy ksz-val váltakozva) (/vál)
〈egymáshoz közel álló, egy kategóriába tartozó szembeállított fogalmak, ill. mondattartalmak közötti (kizáró) választás lehetőségének kif-ére〉
ha VI dik Károly ellen kaptam fegyvert: nem azért tſelekedtem azt, hogy lábaihoz le – tégyem, avagy hogy f tanátſoſának térdet hajtſak
(1772 Zechenter Antal ford.Voltaire)
ſzámos ígék vannak, mellyekkel a’ Magyarok a’ köz beſzédben avagy ritkán, avagy ſoha-ſem élnek
(1773 Rájnis József)
Lovokról az Urak mindjárt leugrálnak, Avagy Szánjaikból módosan kiſzállnak
(1799 Csokonai Vitéz Mihály)
Némellyek vadászat előtt kopóiknak nyers tojást […] szoktak adni, hogy szózatosabb csaholást nyerjenek; úgy szintén szaglások’ élesztésére avas sajtot avagy juhtúrót
(1829 Pák Dienes)
az okos gazda földjének egy részébe lóhert, bükkönyt …, vagy egyéb takarmányfüvet, avagy répamagot vet
(1851 A Falu Könyve)
azt akarja-e, hogy Londonban lakjunk, estélyeket, mulatságokat adjunk, önt bevezessem a királynéhoz […]; a vagy itt, e mezei pásztor-életben akar néhány hónapot eltölteni?
(1862 Szokoly Viktor)
Az ostrom ugy tizenegy óra tájban megszünt és a zajongók eltávoztak. Talán a templomba mentek, avagy lehetséges az is, hogy a szolgabiró elégelte meg a botrányt és távozásra birta az ostromlókat
(1927 Weltner Jakab)
[védencem] sem józan érveléssel, sem kérleléssel avagy rábeszéléssel nem hagyta magát eltéríttetni tervétől
(1968 Benedek István)
igazán nem tudtam volna megmondani, mire gondolok, avagy gondolok-e valamire egyáltalán
(1986 Nádas Péter)
3c.
〈egymástól távol álló dolgok, személyek, ill. mondattartalmak közötti kizáró választás lehetőségének kif-ére〉
[a császár] egy földesurtól sem kiványa accommodatióját [= ellátását] avagy késérését
(1772 Történelmi Tár)
meg-mutaſſa-e néki az Ereklyét? a’-vagy bóldogabb idkre halaſzſza?
(1786 Dugonics András)
azért, hogy a király után való bánatjaimat kiverjem fejemből, avagy téged, hercegem, örvendezőbbé tégyelek – soha jobbágyaim kedvét nem áldozom fel!
(1815 Katona József)
[a szultán] a’ Tripolisi basának 400 tallért, vagy szint annyit érő aranyat, avagy rabszolgákat ajándékoz esztendei adó gyanánt
(1831 Zádor Elek)
Virág illatja-é ez édes mámor Avagy te vagy ifjúi szerelem?
(1845–1848 Madách Imre)
Nyugat-Európában, Angliától Spanyolországig az elsőszülöttségi rendszer dívott [az öröklődési szokásokban]: a vagyon zöme a legidősebb fiúra szállt, míg a fiatalabbakat kisebb birtokkal, esetleg pénzzel elégítették ki, avagy papnak adták
(1994 Engel Pál)
Kérem ezért a „kegyes” olvasót, ne restelljen tollat ragadni, ha kiegészíteni vagy kérdezni valót talál, avagy valamiben eltérő véleménye van
(1997 Természet Világa)
4. (partikulaszerűen) (rég)
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
avagy csak
legalább; akár csak
’s ha meg kelletik is halnom, avagytsak ditsösségesen rekesztem bé életem
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
nemzetünknek nagyobb betsletére nézve óhajtani bátorkodom, hogy a miket […] levelekbenn vagy egyébként írni fog  Kegyelme, avagy tsak edj réſzént Magyarúl írná inkább, hogy-ſem más nyelvenn
(1780 Magyar Hírmondó)
adj avagy tsak annyi módot énnékem, hogy ket vígaſztalhassam az  ſzegényſégekben
(1791 Őri Fülep Gábor ford.Pictet)
Egyebek közt addig zsimbeltem, mig birtokosi gyülésre birhatám az illetőket [ti. a fürdő tulajdonosait], hogy ha már nem a fürdő vendégek kényelméért, avagy csak önérdekből saját hasznukért intézkedjenek
(1854–1855 Ujfalvy Sándor)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások