avatlan ( mnI. 14A és fnII. 4A7) l. avatatlan

avatatlan mn és fn  avatlan (rég)

I. mn 14A

1. ’olyan 〈személy〉, akit (még) nem avattak vmely közösség tagjává, ill. (még) nem fogadtak be vmely hivatalba, tisztségbe’ ❖ az avatos és avatlan, fiatal és koros, nőtlen és nős egyének néha 3, 4 nap, sőt egész hétig is szigorun böjtölnek (1847 Malatides Dániel 8291001, 17) | [az aditonba, a görög templom szentélyébe] csak a papok léphettek be, világiaknak, vagyis profán, avatatlan embereknek tilos volt a bemenet (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 36) | Hazai Attila a posztmodern szövegalkotás avatatlan nagymestere (2000 Új Könyvek CD29).

2. (vál) ’kül. vmely ismeretbe, titokba be nem avatott, ill. vmely kérdésben illetéktelen, kívülálló 〈személy〉’ ❖ ezen feladások, netalán avatatlan személyek gyanusitásai (1848 Kossuth Lajos C2748, 108) | Még utoljára valami avatlan ember is meg találná tudni titkunkat s elrontana mindent (1886 Abonyi Lajos C0498, 82) | nem akarom, hogy kettőtök között oly titok éljen, amelyről én, avatatlan harmadik, tudhatok (1934 Déry Tibor CD10).

2a. (vál) ’ilyen személyre jellemző, hozzá tartozó, tőle származó’ ❖ minden titkaik közt ez vala az, melly avatatlan szemeknek leginkább kitétetett (1828 Kölcsey Ferenc C5614, 9) | avatlan kéz turkála … a habos fehérnemüekben (1884 Kiss József³ C2702, 39) | mint a páholy felkentjei viseltek egy jelet az avatatlan szemnek titkosat (1970 Demény Ottó 9105009, 17) | az alkalmazások, adatbázisok szaporodásával kezelhetetlenné vált a vállalati információ védelme az illetéktelen hozzáférés, a zavart okozó avatatlan beavatkozás ellen (2000 Byte Magazin CD38).

3. (vál) ’vmiben járatlan, tapasztalatlan 〈személy〉’ ❖ szükség vala az avatatlan Pisszegetőnek … megmutatni, … hogy az ügy … szent (1816 Helmeczy Mihály C1074, 6) | illy tárgyakban nem avatlan ugyan, de teljességgel incompetens vagyok (1836 Széchenyi István 8429025, 69) | [A keskeny csőrű papagájok] mindennel beérik, s oly kevéssé kényesek, hogy még az avatatlan ápolónak is ajánlhatók (1985 Grendel Lajos 1060003, 331).

3a. (vál) ’ilyen személyre jellemző, hozzá tartozó, tőle származó’ ❖ avatlan kezekkel készűlt fordítgatásokkal kínozzák az igen is béketűrő hallgatót (1830 Kazinczy Ferenc C0728, 1) | Avatatlanul […] nem kontárkodhatom bele a szakember feladatába (1923 Kárpáti Aurél CD10) | két ízben magam is vesztettem, avatatlan állapotomban hamiskártyások között (1937 Remenyik Zsigmond 9561004, 111) | [a farkos kétéltűek közé] tartozik három gőtefajunk, amelyeket az avatatlan szem könnyen összetéveszt egymással (1996 Magyarország állatvilága CD14).

4. (Textil is) ’olyan 〈textilnemű〉, amelyet nem mártottak, áztattak folyadékba, amelyet nem avattak be’ ❖ [raktára] áll … avatott s avatatlan … pamut-csinvatból [= pamutvászonból] (1857 Délibáb C1404, 270) | azok, akik az avatatlan vászonruhák gyártását megengedték, gondolhattak volna rá, hogy […] nem válik a vevők hasznára (1958 Magyar Nemzet aug. 23. C0354, 3) | [a] posztó lehetett avatott és avatatlan (1991 Magyar néprajz CD47).

II. fn 4A7

1. ’olyan személy, akit (még) nem avattak vmely közösség tagjává’ ❖ [Szent Jakab apostol liturgiája] keleti liturgiáknak alapja, és a régi egyházban általánosan szokásos felosztás szerint az avatatlanok és a hivők liturgiájára oszlik (1895 PallasLex. CD02) | [a laodiceai zsinat] kánona e tárgyban így szól: „nem szabad avatatlanok által szerzett zsoltárokat mondani a gyülekezetben […]” (1992–1995 BibliaiLex. CD1207).

2. (vál) ’kül. vmely ismeretbe, titokba be nem avatott, ill. vmely kérdésben illetéktelen, kívülálló személy’ ❖ [A szerelem] saját nyelvet lelve avatlanoknak érthetetlen ajkon szóllal (1824 Aurora C0032, 171) | hogy avatlan ne lássa Rejtekbe búvik a poéta (1881 e. Szemere Miklós C3946, 290) | Hogy az avatatlanok ne hallják (1928 Juhász Gyula¹ 9284776, 213) | Az avatatlan örül, hogy tanult valamit. Most már ő is bennfentes (1981 Dénes Tibor 9812003, 164).

3. (vál) ’vmiben járatlan, tapasztalatlan, hozzá nem értő személy’ ❖ a művészség tárgyairól az avatatlanok is ítélhetnek? (1826 Kölcsey Ferenc 8253045, 579) | bár az avatlant megnevetteti, a hozzáértőt csak boszanthatja (1867 Arany János ford.–Shakespeare C3730, 76) | ne csábuljanak avatatlanok e területre (1937 Márai Sándor 2010002, 6) | ez a kifejlett, szép példány sem igen árulja el az avatatlannak, hogy a magyar erdők legmérgezőbb gombáját töri le (1955 Antalffy Gyula 1004009, 47).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. avat; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

avatlan lásd avatatlan
avatatlan melléknév és főnév
avatlan I. 14A II. 4A7 (rég)
I. melléknév 14A
1.
olyan 〈személy〉, akit (még) nem avattak vmely közösség tagjává, ill. (még) nem fogadtak be vmely hivatalba, tisztségbe
az avatos és avatlan, fiatal és koros, nőtlen és nős egyének néha 3, 4 nap, sőt egész hétig is szigorun böjtölnek
(1847 Malatides Dániel)
[az aditonba, a görög templom szentélyébe] csak a papok léphettek be, világiaknak, vagyis profán, avatatlan embereknek tilos volt a bemenet
(1926 TolnaiÚjLex.)
Hazai Attila a posztmodern szövegalkotás avatatlan nagymestere
(2000 Új Könyvek)
2. (vál)
kül. vmely ismeretbe, titokba be nem avatott, ill. vmely kérdésben illetéktelen, kívülálló 〈személy〉
ezen feladások, netalán avatatlan személyek gyanusitásai
(1848 Kossuth Lajos)
Még utoljára valami avatlan ember is meg találná tudni titkunkat s elrontana mindent
(1886 Abonyi Lajos)
nem akarom, hogy kettőtök között oly titok éljen, amelyről én, avatatlan harmadik, tudhatok
(1934 Déry Tibor)
2a. (vál)
ilyen személyre jellemző, hozzá tartozó, tőle származó
minden titkaik közt ez vala az, melly avatatlan szemeknek leginkább kitétetett
(1828 Kölcsey Ferenc)
avatlan kéz turkála … a habos fehérnemüekben
(1884 Kiss József³)
mint a páholy felkentjei viseltek egy jelet az avatatlan szemnek titkosat
(1970 Demény Ottó)
az alkalmazások, adatbázisok szaporodásával kezelhetetlenné vált a vállalati információ védelme az illetéktelen hozzáférés, a zavart okozó avatatlan beavatkozás ellen
(2000 Byte Magazin)
3. (vál)
vmiben járatlan, tapasztalatlan 〈személy〉
szükség vala az avatatlan Pisszegetőnek … megmutatni, … hogy az ügy … szent
(1816 Helmeczy Mihály)
illy tárgyakban nem avatlan ugyan, de teljességgel incompetens vagyok
(1836 Széchenyi István)
[A keskeny csőrű papagájok] mindennel beérik, s oly kevéssé kényesek, hogy még az avatatlan ápolónak is ajánlhatók
(1985 Grendel Lajos)
3a. (vál)
ilyen személyre jellemző, hozzá tartozó, tőle származó
avatlan kezekkel készűlt fordítgatásokkal kínozzák az igen is béketűrő hallgatót
(1830 Kazinczy Ferenc)
Avatatlanul […] nem kontárkodhatom bele a szakember feladatába
(1923 Kárpáti Aurél)
két ízben magam is vesztettem, avatatlan állapotomban hamiskártyások között
(1937 Remenyik Zsigmond)
[a farkos kétéltűek közé] tartozik három gőtefajunk, amelyeket az avatatlan szem könnyen összetéveszt egymással
(1996 Magyarország állatvilága)
4. (Textil is)
olyan 〈textilnemű〉, amelyet nem mártottak, áztattak folyadékba, amelyet nem avattak be
[raktára] áll … avatott s avatatlan … pamut-csinvatból [= pamutvászonból]
(1857 Délibáb)
azok, akik az avatatlan vászonruhák gyártását megengedték, gondolhattak volna rá, hogy […] nem válik a vevők hasznára
(1958 Magyar Nemzet aug. 23.)
[a] posztó lehetett avatott és avatatlan
(1991 Magyar néprajz)
II. főnév 4A7
1.
olyan személy, akit (még) nem avattak vmely közösség tagjává
[Szent Jakab apostol liturgiája] keleti liturgiáknak alapja, és a régi egyházban általánosan szokásos felosztás szerint az avatatlanok és a hivők liturgiájára oszlik
(1895 PallasLex.)
[a laodiceai zsinat] kánona e tárgyban így szól: „nem szabad avatatlanok által szerzett zsoltárokat mondani a gyülekezetben […]
(1992–1995 BibliaiLex.)
2. (vál)
kül. vmely ismeretbe, titokba be nem avatott, ill. vmely kérdésben illetéktelen, kívülálló személy
[A szerelem] saját nyelvet lelve avatlanoknak érthetetlen ajkon szóllal
(1824 Aurora)
hogy avatlan ne lássa Rejtekbe búvik a poéta
(1881 e. Szemere Miklós)
Hogy az avatatlanok ne hallják
(1928 Juhász Gyula¹)
Az avatatlan örül, hogy tanult valamit. Most már ő is bennfentes
(1981 Dénes Tibor)
3. (vál)
vmiben járatlan, tapasztalatlan, hozzá nem értő személy
a művészség tárgyairól az avatatlanok is ítélhetnek?
(1826 Kölcsey Ferenc)
bár az avatlant megnevetteti, a hozzáértőt csak boszanthatja
(1867 Arany János ford.Shakespeare)
ne csábuljanak avatatlanok e területre
(1937 Márai Sándor)
ez a kifejlett, szép példány sem igen árulja el az avatatlannak, hogy a magyar erdők legmérgezőbb gombáját töri le
(1955 Antalffy Gyula)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. avat; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások