azért¹ mut hsz, partikula és ksz 0 azé (nyj)
I. mut hsz
1. (utalószóként is) ’az előzményekből ismert, kissé távolabbi ok miatt, ill. a mellékmondatban kifejtett okból’ ❖ Igaz Iſten! Fegyver által kell nékem meg-halnom, azért, hogy én a’ Fegyvert, a’ Haza’ Köz-jováért, nem elég Vitéz modon forgattam vólna (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 39) | Épen azért, mert az osztrák elem gyöngébbnek érzi magát nálunknál, féltékeny reánk és törekvéseinkre (1861 Vajda János 8503106, 393) | valami bűntudata is van, és azért ilyen aszkéta (1927 Szentkuthy Miklós 2016032, 418) | azért veszekszik-e a feleség, mert a férje iszik, vagy azért iszik a férj, mert a felesége veszekszik (1997 Magyar Hírlap CD09).
2. (utalószóként is) ’az említett v. az előzményekből ismert céllal, abból a célból’ ❖ a’ penitentzia tartás után, bizváſt veſse-meg a’ jóságos tselekedeteknek hálóját, egyedül azért, hogy az Iſtennek ſzavát fogadgya, és az ö parantsolatinak engedelmeskedgyék (1772 Vajda Sámuel 7365001, 143) | Szabad megnézni? – Természetesen. Megnézi? – Hisz azért megyek Glogovára (1895 Mikszáth Kálmán 8312007, 145) | Azé adtam, hogy imátkozzá’ énéröttem szögény bűnösért (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 109) | mit kell csinálnom azért, hogy szebb legyek? (1956 Németh László² 2005002, 15) | Arany azért szorgalmazza a klasszikusok tanulmányozását, hogy a magyar szerzők elsajátítsák belőlük a célirányos költői nyelvhasználatot (1992 Dávidházi Péter 2016009, 329).
3. (partikulaszerűen, az is v. a se kötőszóval együtt) ’〈feleletként is, indulatos ellenkezés, ellenszegülés kif-ére〉’ ❖ Katzki Pál. (haragosan): Egy szót se többet. András.: Azért is. Katzki Pál. (el toporzikálja magát): Takarodjon kend innen (1822 Sebestyén Gábor 8405005, 114) | Jó volna még magasra hágni, A kalapot szemembe vágni, Azért is, élni még! (1928 e. Tóth Árpád 9720045, 176) | Azért se eszek – mordult fel lelkében egy keserves dac – azért se! (1931 Szabó Pál² CD10) | Fogadd meg a szavamat, és menj haza szépen. – Márpedig én továbbmegyek. – Késő van már. – Mondom, hogy továbbmegyek. – Sötét az éjszaka. – Azért is továbbmegyek (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 48) | Meg fog tetszeni halni? Szives: ingerült. Nem fogok meghalni!… Miksa: fejcsóválva. Ez meg fog! Itt fog meghalni a szemünk láttára… Szives: dühös. Azért se fogok! (1986 Kornis Mihály 1082001, 52).
4. (msz-szerűen is) ’〈párbeszédben, gyakr. a na, no v. hát szócskával jóváhagyás, helyeslés kif-ére, burkoltan tréfás fenyegetésként〉’ ❖ Katalin, (nevetve.) Csak aztán vigyázz kis lányom, bele ne szeress valahogy ebbe a mérnökbe […] Aranka.: Én beleszeretni? – hahaha! Katalin.: No azért! Nem ilyen földhasogató számára neveltünk (1872 Toldy István 8482001, 20) | Hrabóczyné: Szörnyűség! Micsoda rossz példa ez a többi férjeknek! Dániel, talán neked is vannak már előttem titkaid? Dániel (ijedten.): Isten mentsen kincsem! Hrabóczyné: Azért mondom…! (1886 Csiky Gergely 8088007, 68) | A káplár – már indulóban – visszaszólt. – Alszol, hé? Mindjárt felébresztelek! – Igenis, nem alszom. – Azért! (1934 Török Sándor CD10) | Ezredes: Őrmester, megvigasztalja, ha azt mondom, hogy én sem [értem]? Őrmester: Igenis, Ezredes úr. Ezredes: Akkor vigasztalódjék. Megértette? Őrmester: Igenis, Ezredes úr! Ezredes: Hát azért. De nem ezért hívattam (1968 Göncz Árpád 1059001, 122) | – Kicsit sokat kérdezel – hangzott fenyegetően. – Ugye örültök a harci indulónak?! – Ö-rü-lünk Gumó! Ö-rü-lünk Gumó! – Na, azért (1985 Békés Pál 1014003, 84).
4a. (msz-szerűen) ’〈párbeszédben ingerült, dacos, kitérő v. elutasító feleletként〉’ ❖ – Hát már most mért haragszik rám professzor úr? […] – Miért? Hát azért. Mert! Semmi gondja rá kendnek. (Már mikor „kend”-nek nevezett valakit, akkor nagyon haragudott.) (1875 Jókai Mór CD18) | A sírkőgyáros tehát behívatta magához Garibaldit és tanácsát kérte ki, vajjon egy netalán megkötendő szerződés célravezető volna-e […] – Nem, – adta meg a választ Garibaldi. – És miért nem? – kérdezte atyja, a sírkőgyáros. – Azért! – felelte Garibaldi mogorván és távozni készült (1921 Surányi Miklós 9618002, 72).
II. partikula
(rendsz. ksz után) ’〈a másik tagmondattal v. a szituációból következő körülménnyel ellentétes (tartalmú) tagmondatban megengedő jelentéstartalom kif-ére〉’ ❖ nem képzem hogy én fö halandó légyek. Szünnyél hát Barátom azt velem hitetni; De ne szünnyél azért lelkemet ſzeretni (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 22) | felséges király, lóval csak keveset bántam, hanem azért reméllem, hogy majd csak elbánok vele (1855 e. Magyar népmesegyűjtemény 8148001, 30) | Nem hiszem, hogy erre kerül a sor. De azért mindig jó egy kis óvatosság (1907 Molnár Ferenc² 9453001, 172) | Olyan hosszú vagy, el se férsz tán azon a divánon. – Elférek azért (1913 Kaffka Margit 9290042, 73) | Ha kicsi volt is a kiválasztódásuk esélye, tudniuk kellett, hogy azért semmi esetre sem zéró (1992 Kis János² 2058004, 219).
a. (megengedő mellékmondat főmondatában) ’〈fonák okság jelölésére, érzelmi nyomatékkal〉’ ❖ akármint mesterkednek a’ házi asszonyok, a’ takácsok azért ki szokták venni részöket a’ fonálból (1844 e. Edvi Illés Pál 8573001, 23) | Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr! (1848 Petőfi Sándor C3508, 43) | Akármi történt velünk – kizártuk egymást, bezártuk egymást –, azért mi mégis barátok maradtunk (1989 Konrád György 9351007, 646) | Döbbenjünk rá az újságcikkre: ha nem is liheg hamiskodó szuperlatívuszokat, azért ő is nagyon jelentős műnek véli a regényt (1992 Bikácsy Gergely 2016011, 351).
III. ksz
1. ’ezért, így, következésképpen’ ❖ Leg ſzebb adománya Menynyei Felségnek, Mikor hasonlóját küldi nemzeteknek, Ki tsendes maradást ſzerezvén népének Békességbenn tartja határát földének. Azért meg kívánja ’s várja halandóktól, Kérjék, vas veſzſzejét kímélje hazától, Kegyelmet áraſzſzon annak trónusától, Ki hatalmát veſzi Mindenhatóságtól (1772 Orczy Lőrinc 7249002, 11) | Halhatatlan: azért a’ haláltól nem fél (1789 Göböl Gáspár ford.–Durand 7121002, 40) | Te az én neveltem vagy, azért nem szabad megitélned atyádat! (1906 Donászy Ferenc 8109002, 70) | itt állok biztos úr előtt, azért reszketek, ha akarnám, ha nem (1957 Gyergyai Albert ford.–Camus 9202007, 44).
2. (a hogy és es. az is ksz-val együtt) (kissé rég) ’〈megengedő mellékmondatban〉’ ❖ A’ rothadó húgyban, felesleg vannak az illatlúgerős sók; és, azért hogy az nem ollyan hatós, mint a’ friss húgy, még is erős trágya az (1795 Pethe Ferenc ford.–Davy 7264004, 269) | Azért, hogy sok nem tud a versel igy élni, A tiedet, Musa! meg tudgya itélni (1801 Bessenyei György¹ 7044014, 32) | Azért hogy én gulyásbojtár vagyok is, Azért hogy tán fürtös gubát hordok is: Megelégszem én a magam sorsával (1860 Thaly Kálmán 8477016, 84) | Azért, hogy én urakkal iszom, azért én tudom, hogy ki vagyok (1941 Tatay Sándor 9704005, 195).
Vö. CzF. ~, azért is; ÉrtSz.; TESz. az; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.