aggastyán mn és fn 4A9

I. mn

1. ’öreg, előrehaladott korú(, ezért gyenge, beteges) 〈személy, kül. férfi, ritk. állat〉’ ❖ Aggastyán [=] beteges, meg-vénhedett (1784 Kisded szótár C0815, 7) | Utánok jött ősz fürteiben […] az aggastyán Darvas, mellette az ifjú vő (1836 Vörösmarty Mihály C4538, 55) | tűrnie kellett, hogy az aggastyán fővezér grófnét csinált belőle (1891 Jókai Mór CD18) | Phorkys (gör. a. m. a szürke), aggastyán tengeri isten, Pontosnak és Gaiának fia (1896 PallasLex. CD02) | [a vár] kapuján aggastyán gebe döcögött által, fejét vigasztalan földön hordva, csontjai dárdaként szúrtak ki megkopott bőréből (1921 Szerb Antal CD10) | [rab]társa már megtört, aggastyán bűnöző volt (1979 Illyés Gyula 9274062, 487).

2. (rég, ritk) ’sápadt’ ❖ Aggastyán: (halaván) Morbidus, palidus (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 83).

3. (rég) ’régi, öreg’ ❖ Aggastyán óránk a’ falon, goth-czifrázatu szekrényéből, verni kezdé a tizenegyet (1835 Aurora C7818, 268).

II. fn

1. (tiszteletreméltó) idős ember, kül. férfi’ ❖ Az aggastyán mind 2 leányát férjeikkel együtt meghívá másnapi ebédre (1840 Horváth Zsigmond¹ 8190004, 160) | ha a késő halálnak ujjai A férj és nő szemét majd befogák: Tegyék egy sírba a két aggastyánt (1845 Petőfi Sándor C3506, 319) | kettévált a szikla, s egy hófehér szakállú aggastyán lépett ki belőle (1884 Mikszáth Kálmán 8312238, 86) | az első képben nagyralátó ifjú, az utolsó képben őszbecsavarodó aggastyán (1929 Kosztolányi Dezső 9359448, 124) | Ifjú valék, aki arra ébred, hogy aggastyán, sőt már síremlékét is belepte a borostyán (1993 Petri György 9530112, 500).

1a. (rég) ’veterán’ ❖ a legvénebb katonai aggastyánok azt erősítik, hogy soha illy dühös harczot […] nem láttak (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 32).

2. (rég) ’agglegény’ ❖ Aggastyán: agg legény; […] Hagestolz (1834 Szófüzér C2854, 1).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

aggastyán melléknév és főnév 4A9
I. melléknév
1.
öreg, előrehaladott korú(, ezért gyenge, beteges) 〈személy, kül. férfi, ritk. állat〉
Aggastyán [=] beteges, meg-vénhedett
(1784 Kisded szótár)
Utánok jött ősz fürteiben […] az aggastyán Darvas, mellette az ifjú vő
(1836 Vörösmarty Mihály)
tűrnie kellett, hogy az aggastyán fővezér grófnét csinált belőle
(1891 Jókai Mór)
Phorkys (gör.görög a. m.annyi mint a szürke), aggastyán tengeri isten, Pontosnak és Gaiának fia
(1896 PallasLex.)
[a vár] kapuján aggastyán gebe döcögött által, fejét vigasztalan földön hordva, csontjai dárdaként szúrtak ki megkopott bőréből
(1921 Szerb Antal)
[rab]társa már megtört, aggastyán bűnöző volt
(1979 Illyés Gyula)
2. (rég, ritk)
sápadt
Aggastyán: (halaván) Morbidus, palidus
(1809 Végtagokra szedett szótár)
3. (rég)
régi, öreg
Aggastyán óránk a’ falon, goth-czifrázatu szekrényéből, verni kezdé a tizenegyet
(1835 Aurora)
II. főnév
1.
(tiszteletreméltó) idős ember, kül. férfi
Az aggastyán mind 2 leányát férjeikkel együtt meghívá másnapi ebédre
(1840 Horváth Zsigmond¹)
ha a késő halálnak ujjai A férj és nő szemét majd befogák: Tegyék egy sírba a két aggastyánt
(1845 Petőfi Sándor)
kettévált a szikla, s egy hófehér szakállú aggastyán lépett ki belőle
(1884 Mikszáth Kálmán)
az első képben nagyralátó ifjú, az utolsó képben őszbecsavarodó aggastyán
(1929 Kosztolányi Dezső)
Ifjú valék, aki arra ébred, hogy aggastyán, sőt már síremlékét is belepte a borostyán
(1993 Petri György)
1a. (rég)
a legvénebb katonai aggastyánok azt erősítik, hogy soha illy dühös harczot […] nem láttak
(1848 Kossuth Hírlapja)
2. (rég)
Aggastyán: agg legény; […] Hagestolz
(1834 Szófüzér)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások