azonosító mn-i ign, mn és fn 1A
I. mn-i ign → azonosít.
II. mn
1. ’vminek az azonosítására való, ill. vminek az azonosítását, felismerését szolgáló, azt előidéző v. lehetővé tevő 〈dolog, funkció, módszer stb.〉’ ❖ [az imádság] zokogássá, szent nevek mormolásává vált, míg a katona torka ki nem száradt és fel nem repedezett, amíg néhányan át nem harapták a géppuskaszíjukat, sőt néha még a nyakláncot is, amelyen az azonosító fémlapot viselték (1990 Róna Annamária ford.–Herr 2011013, 46) | A boszorkány személyének azonosítása a néző által vagy egyéb azonosító módszerekkel történt (1990 Magyar néprajz CD47) | [a tárlókban] ásványok Japánból japán és latin nyelvű azonosító cédulával, drágakő másolatok, az iparban, gyakorlati életben használt ásványi nyersanyagok (1995 Természet Világa CD50) | Minden gyűrűn szerepel egy azonosító szám, aminek segítségével vissza lehet keresni, hol és mikor gyűrűzték az állatot (1996 Magyarország állatvilága CD14) | felismerő, azonosító rendszerrel (1997 Tények könyve CD37) | A címer egy-egy közösség – ország, város, község, testület, egyesület, vagy család, magánszemély – azonosító, egyedi jelvénye (2000 Horváth M. Ferenc CD36).
2. ’vmit vmivel megegyezőnek mondó, megegyezőnek tartó, köztük különbséget kizáró, ill. több dolog azonosságát mutató, jelző’ ❖ mennyi más ilyen kapcsoló, hasonlító, sőt azonosító szál a részek, a figurák, az egyes események között; minden visszatér, a metafórák, a helyzetek, sőt az érzelmek is (1936 Gyergyai Albert CD10) | A második stílelem a synonim fölsorolások folytonos alkalmazása. Értelmezős alapúak szintaktikai, azonosító szerepűek logikai tekintetben (1981 Németh G. Béla 9482001, 194) | Elképzelhető ugyan harmadik csoport is, az azonosító közmondásoké, de ezek inkább az előző nagy típus válfajaként határozhatók meg: Az idő pénz (1988 Magyar néprajz CD47).
2a. (Nyelvt) ’rendsz. azonos jelentéstartalmat kifejező fn-i fogalmakat azonosítással összekapcsoló 〈nyelvtani szerkezet, viszony〉, ill. ilyen szerkezetben szerepet betöltő 〈nyelvi elem〉’ ❖ Ha mind az alany, mind az állítmány egyedi dolgot nevez meg, akkor sajátos, úgynevezett logikailag visszafordítható (azonosító) szószerkezet keletkezik (1962 Tompa József C6234, 68) | Az azonosító értelmező jelzős szerkezetek leggyakoribb típusa az, amelyikben a szerkezet egyik tagja tulajdonnév, a másik köznév (1962 Károly Sándor C6234, 301) | azonosító mellékmondatoknak (1962 Károly Sándor C6234, 407) | Az azonosító állítmány csak főnévi típusú szófaj lehet (2000 Lengyel Klára C6282, 397) | Azonosító viszony esetén nehéz megállapítani, hogy az alany-állítmányi szerkezetben melyik tag az állítmány, és melyik az alany (2000 Lengyel Klára C6282, 398).
III. fn
’vkinek v. vminek az azonosítását lehetővé tevő jel, okmány stb.’ ❖ A file-ok azonosítója max. 8 karakteres névből és max. 3 karakteres kiterjesztésből áll (1987 Pajor Gábor 1116001, 9) | a fogyasztásmérő azonosítóját (1994 Magyar Hírlap CD09) | felhasználói azonosítók (1998 Byte Magazin ford. CD38) | egy lopott autó eredeti azonosítókkal könnyedén átcsúszhat az ellenőrzésen (2000 Magyar Hírlap CD09).
Ö: adó~, személy~.
Fr: társadalombiztosítási.