áztat ts ige 5a

1. (tárgy n. is)(huzamosabb ideig) vízben v. más folyadékban tart vmit, hogy az nedvességgel megszívja magát, (meg)puhuljon, (meg)tisztuljon stb.’ ❖ Peſtis ellen, haſznál, ha a’ gyökere [ti. az angyalfűnek] egy éjtſzakában etzetben áztattatik, és az etzetet róla meg-iſzſzák regvel (1775 Csapó József 7062001, 10) | áztoſsa tehát az ember a’ vetni való magot állott esső vízbe (1797 Vizsgálódó Magyar Gazda C0437, 228) | [a vásznat] szappanos forró vizben 3-4 óráig áztatják (1846 Kiss Bálint 8244001, 27) | És az úrfi! Kétségtelen, hogy az ő inge, zsebkendője is ibolyavízbe volt áztatva (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | A kénbarlang izzadta nedvbe gyolcsot áztatott (1884 Jókai Mór CD18) | a lábát áztatja a vízben (1910 Szomory Dezső 9683003, 26) | Üstben forralta a vizet, a teknő mellett könyökig felgyürkőzve áztatott, sulykolt (1926 Kosztolányi Dezső CD10) | Tejben áztatott zsemlyéket ledarálunk (1979 Varga György 1160006, 134) | [az elméleti politizálás] olyan mint zokniban lábat áztatni (1993 Petri György 9530115, 502).

1a. áztatja magát (kissé biz)(huzamosabb ideig) vízben tartózkodik, fürdik’ ❖ [Miklós] édes gyönyörűséggel áztatta magát patyolatfehér fürdőkádjában (1936 Kolozsvári Grandpierre Emil C2722, 360) | [a munkás] megtisztálkodik, ráncosodásig áztatja és sikálja magát (1962 Népszabadság okt. 17. C4814, 6) | [az ember] szállodák, apartmanházak úszómedencéjében áztatja magát (1997 Természet Világa CD50) | az osztrákok elő- és utószezonban áztatják magukat a magyar gyógyvizekben (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’víz, kül. eső okozza, hogy vki v. vmi ázzon’ ❖ [egeink] gyengén áztatják gazdag mezeinket! (1780 Magyar Hírmondó 7444009, 648) | türöd, midőn a nyár esője áztat (1846 Petőfi Sándor 8366310, 95) | a szitáló eső siralmasan áztatja e hitvány hajlékokat (1920 Tabéry Géza 9692001, 47) | [Bűbájost a] záporeső csuromvizesre áztatta (1927 Benedek Elek 1015001, 48) | sűrű, apró szemű eső áztatta a tornaszereket (1964 Moldova György 9449003, 63).

2a. ’〈víz, folyó hullámával partot〉 mos’ ❖ [a tartomány határa] futosó patakokkal köröskörül áztatva (1804 Bessenyei György¹ 7044052, 33) | sík és térföld, mellyet a’ Tisza, Kraszna és Szamos folyó vizek áztatnak (1831 Zádor Elek 8532005, 244) | a partra, melyet A Dniester áztat (1848 Petőfi Sándor C3508, 93) | áztat, mint a nagy víz sodra (1980 Weöres Sándor 9788308, 30).

3. (átv is) ’〈(nagyobb mennyiségű) víz, folyadék〉 megnedvesít, átjár, átitat’ ❖ Az eczettel áztatott kenyér (1899 Borászati Lapok 8607001, 398) | alkohollal áztatott hangok (1919 Szabó Dezső 9623004, 219) | arra eddig nem akadt példa, hogy egy víz áztatta gép winchesterének adatait sikerüljön visszanyerni (2000 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’víz, eső vmilyenné tesz, változtat’ ❖ a földalatti víz záporalakban zuhogott alá, facsaróvá áztatva az alatta elmenőket (1850 Jókai Mór CD18) | ha esső esik, ezt a sok lisztet csirizzé áztatja (1907 Gárdonyi Géza C1842, 175) | Az éjszaka dühös zápor vonult el a major fölött, sűrű, szürke lucsokká áztatta a mészporos talajt (1916 Kassák Lajos CD10) | Matild nem tartozott azok közé a nők közé, akik szeretik a melegvízben pacallá áztatni magukat (1939 Hunyady Sándor 9266002, 22) | Itt volt a szalma, de már elfogyott. Az van meg belőle, amit az őszi esők trágyává áztattak (1940 Veres Péter 9771009, 51) | ronggyá áztatják a partvidéket (1997 Természet Világa CD50).

3b. ’〈könny, vér, izzadság〉 nedvessé tesz, mos v. eláraszt, elönt vmit, ill. 〈könnytől, vértől, izzadságtól〉 nedvessé válik, nedvességben úszik vmi’ ❖ Hordja takarmányját minden, erejével, Kiki áztatván azt sok verejtékével (1772 Bessenyei György¹ CD01) | szemeim lefolyó harmatja, Mely hamvaid felett arcámat áztatja (1787 Batsányi János 7023009, 15) | soha se áztassák könnyűk [= könnyek] szemeid’ illy csekélységekért (1842 Kecskeméthy Csapó Dániel ford.–Klobusiczky 8232033, 271) | e sziklákat gyakran áztathatta a hon határának védelmében kiontott vér (1869 Orbán Balázs 8340012, 127) | minden talpalatnyi tért, melyet nyerénk, könynyel kelle áztatnunk, küzdelemmel szereznünk (1885 Löw Immánuel 8278005, 236) | hosszú szakállát lucskosra áztatta keserves könnyeivel (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 38) | Ezt a földet az én apám, anyám vére-verejtéke áztatta (1967 Kahána Mózes 9291001, 206) | katonák verítékével áztatott pokróc (1980 Sebeők János 1139002, 148) | saját honfitársaik vérével áztatott földeken (1999 Magyar Hírlap CD09).

4. (rég) ’szeszes itallal kínál, itat’ ❖ meg-únván annyi torkot áztatni (1803 Schedius Lajos ford.–Le Sage C3714, 31) | [az ivóterem ablakán át] kihangzott a szabadba a vidám utazók zajos dala. Kívül megáztak, most belül áztatják magukat s azzal meg vannak gyógyítva (1871 Jókai Mór CD18) | nem soká […] áztatod te magad ilyen itallal (1882 Kazár Emil C2511, 12).

5. (biz)(a háta mögött) megszól, szapul, gyaláz, ill. vádol, rágalmaz v. lejárat vkit’ ❖ És kezdte a kádár a koholt gaz mesét, S áztatta ugyancsak Márton jó hitvesét (1884 Vargha Gyula C4359, 18) | míg a legény oda van, az egész világ lesi, áztatja, szólja [az asszonyt] (1891 Baksay Sándor C0737, 60) | mindíg azzal áztatnak, hogy bujtogatom a népet (1934 Móra Ferenc C3203, 47) | az utóbb megsértett személy túlzónak tartotta sértője korábbi anyagi igényeit […]. Két Ismert Emberről lévén szó, hogyne volna izgalmas, ha egyik „áztatja” a másikat (1997 Magyar Hírlap CD09) | Megbukott a morálhiszterizáló politikai stratégia és az erkölcsileg áztató taktika (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: be~, el~, fel~, ki~, le~.

Fr: bőr.

Sz: áztatás, áztatgat.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ázik; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

áztat tárgyas ige 5a
1. (tárgy n. is)
(huzamosabb ideig) vízben v. más folyadékban tart vmit, hogy az nedvességgel megszívja magát, (meg)puhuljon, (meg)tisztuljon stb.
Peſtis ellen, haſznál, ha a’ gyökere [ti. az angyalfűnek] egy éjtſzakában etzetben áztattatik, és az etzetet róla meg-iſzſzák regvel
(1775 Csapó József)
áztoſsa tehát az ember a’ vetni való magot állott esső vízbe
(1797 Vizsgálódó Magyar Gazda)
[a vásznat] szappanos forró vizben 3-4 óráig áztatják
(1846 Kiss Bálint)
És az úrfi! Kétségtelen, hogy az ő inge, zsebkendője is ibolyavízbe volt áztatva
(1881 Mikszáth Kálmán)
A kénbarlang izzadta nedvbe gyolcsot áztatott
(1884 Jókai Mór)
a lábát áztatja a vízben
(1910 Szomory Dezső)
Üstben forralta a vizet, a teknő mellett könyökig felgyürkőzve áztatott, sulykolt
(1926 Kosztolányi Dezső)
Tejben áztatott zsemlyéket ledarálunk
(1979 Varga György)
[az elméleti politizálás] olyan mint zokniban lábat áztatni
(1993 Petri György)
1a. áztatja magát (kissé biz)
(huzamosabb ideig) vízben tartózkodik, fürdik
[Miklós] édes gyönyörűséggel áztatta magát patyolatfehér fürdőkádjában
(1936 Kolozsvári Grandpierre Emil)
[a munkás] megtisztálkodik, ráncosodásig áztatja és sikálja magát
(1962 Népszabadság okt. 17.)
[az ember] szállodák, apartmanházak úszómedencéjében áztatja magát
(1997 Természet Világa)
az osztrákok elő- és utószezonban áztatják magukat a magyar gyógyvizekben
(2000 Magyar Hírlap)
2.
víz, kül. eső okozza, hogy vki v. vmi ázzon
[egeink] gyengén áztatják gazdag mezeinket!
(1780 Magyar Hírmondó)
türöd, midőn a nyár esője áztat
(1846 Petőfi Sándor)
a szitáló eső siralmasan áztatja e hitvány hajlékokat
(1920 Tabéry Géza)
[Bűbájost a] záporeső csuromvizesre áztatta
(1927 Benedek Elek)
sűrű, apró szemű eső áztatta a tornaszereket
(1964 Moldova György)
2a.
〈víz, folyó hullámával partot〉 mos
[a tartomány határa] futosó patakokkal köröskörül áztatva
(1804 Bessenyei György¹)
sík és térföld, mellyet a’ Tisza, Kraszna és Szamos folyó vizek áztatnak
(1831 Zádor Elek)
a partra, melyet A Dniester áztat
(1848 Petőfi Sándor)
áztat, mint a nagy víz sodra
(1980 Weöres Sándor)
3. (átv is)
(nagyobb mennyiségű) víz, folyadék〉 megnedvesít, átjár, átitat
Az eczettel áztatott kenyér
(1899 Borászati Lapok)
alkohollal áztatott hangok
(1919 Szabó Dezső)
arra eddig nem akadt példa, hogy egy víz áztatta gép winchesterének adatait sikerüljön visszanyerni
(2000 Magyar Hírlap)
3a.
víz, eső vmilyenné tesz, változtat
a földalatti víz záporalakban zuhogott alá, facsaróvá áztatva az alatta elmenőket
(1850 Jókai Mór)
ha esső esik, ezt a sok lisztet csirizzé áztatja
(1907 Gárdonyi Géza)
Az éjszaka dühös zápor vonult el a major fölött, sűrű, szürke lucsokká áztatta a mészporos talajt
(1916 Kassák Lajos)
Matild nem tartozott azok közé a nők közé, akik szeretik a melegvízben pacallá áztatni magukat
(1939 Hunyady Sándor)
Itt volt a szalma, de már elfogyott. Az van meg belőle, amit az őszi esők trágyává áztattak
(1940 Veres Péter)
ronggyá áztatják a partvidéket
(1997 Természet Világa)
3b.
〈könny, vér, izzadság〉 nedvessé tesz, mos v. eláraszt, elönt vmit, ill. 〈könnytől, vértől, izzadságtól〉 nedvessé válik, nedvességben úszik vmi
Hordja takarmányját minden, erejével, Kiki áztatván azt sok verejtékével
(1772 Bessenyei György¹)
szemeim lefolyó harmatja, Mely hamvaid felett arcámat áztatja
(1787 Batsányi János)
soha se áztassák könnyűk [= könnyek] szemeid’ illy csekélységekért
(1842 Kecskeméthy Csapó Dániel ford.Klobusiczky)
e sziklákat gyakran áztathatta a hon határának védelmében kiontott vér
(1869 Orbán Balázs)
minden talpalatnyi tért, melyet nyerénk, könynyel kelle áztatnunk, küzdelemmel szereznünk
(1885 Löw Immánuel)
hosszú szakállát lucskosra áztatta keserves könnyeivel
(1967 Rónay György ford.Collodi)
Ezt a földet az én apám, anyám vére-verejtéke áztatta
(1967 Kahána Mózes)
katonák verítékével áztatott pokróc
(1980 Sebeők János)
saját honfitársaik vérével áztatott földeken
(1999 Magyar Hírlap)
4. (rég)
szeszes itallal kínál, itat
meg-únván annyi torkot áztatni
(1803 Schedius Lajos ford.Le Sage)
[az ivóterem ablakán át] kihangzott a szabadba a vidám utazók zajos dala. Kívül megáztak, most belül áztatják magukat s azzal meg vannak gyógyítva
(1871 Jókai Mór)
nem soká […] áztatod te magad ilyen itallal
(1882 Kazár Emil)
5. (biz)
(a háta mögött) megszól, szapul, gyaláz, ill. vádol, rágalmaz v. lejárat vkit
És kezdte a kádár a koholt gaz mesét, S áztatta ugyancsak Márton jó hitvesét
(1884 Vargha Gyula)
míg a legény oda van, az egész világ lesi, áztatja, szólja [az asszonyt]
(1891 Baksay Sándor)
mindíg azzal áztatnak, hogy bujtogatom a népet
(1934 Móra Ferenc)
az utóbb megsértett személy túlzónak tartotta sértője korábbi anyagi igényeit […]. Két Ismert Emberről lévén szó, hogyne volna izgalmas, ha egyik „áztatja” a másikat
(1997 Magyar Hírlap)
Megbukott a morálhiszterizáló politikai stratégia és az erkölcsileg áztató taktika
(2000 Magyar Hírlap)
Fr: bőr
Sz: áztatás, áztatgat
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ázik; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások