azúr mn és fn 

I. mn 14A3

1. (irod) ’égszínkék; azúrkék’ ❖ az azur menny palotáiban (1802 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | [hagyj] olvasnom azúr szemeidnek egében (1846 Pesti Divatlap C5838, 500) | [A nap] fénnyel csikozta be az azúr égboltot (1858 Sárosi Gyula C3704, 224) | Nézem a barna színekben mozgó, máskor azúr tengert (1904 Ady Endre 9003002, 130) | A csöndesség, mely mégis halk zene, Azúr világok víg üzenete (1918 Juhász Gyula¹ 9284435, 143).

2. ’azúrkék színű 〈festék, zománc stb.〉’ ❖ Igen drága karperecz volt abban; benső világa behúzva azur zománczczal (1847 Kuthy Lajos 8261006, 256).

II. fn 4A7

1. (rendsz. birtokszóként) (irod) ’azúrkék szín, kékség’ ❖ mintha az egek’ gyönyörű azurjába akarna tekinteni (1839 Budapesti Árvízkönyv C1205, 282) | Kékre festi ég azúrja [a Kárpátokat] (1899 Pósa Lajos 8376024, 46) | arany napfény ragyogott a tenger mély azúrján (1931 Herczeg Ferenc 9241006, 67) | valami olyasmire gondolok mint a kék esetében az azúr (1989 Tolnai Ottó 2025057, 39).

2. (irod) ’derült égbolt; ég²’ ❖ a kék azurt sötét fellegek […] boríták (1845 Gondol Dániel ford.–Cooper C1887, 39) | [a madarak] ide-oda cikázva szelik át a kék azurt (1901 Budapesti Hírlap aug. 14. C0056, 1) | két zápor között a friss azúrban […] valami rózsaszín fényesség lengedezett felém (1968 Jékely Zoltán ford.–Eftimiu 9278104, 13).

3. ’metilénkékítőből nyert kék festék’ ❖ [a Garda-tó vize] komikusan kék volt, mint az arab azúr, vagy mint az a kékítős víz (1925 Harsányi Zsolt 9226002, 38).

4. (rég, Ásv) ’azurit’ ❖ [abból a kőből,] mellyen ezen a Fóltok ritkábbak, ’s mely tsak nem egéſzen kék ſzin, ama drága Feſték kéſzl, mely, ha az álhatatos azúrból ſzármazik, Ultramarinnak, ha pedig álhatatlanból ered, Lazúr-kéknek, Lazúrblau, neveztetik (1798 Sándor István 7287087, 118) | Az azúr fehér hatása víztiszta vagy füstszerűen átlátszó féldrágakövekkel egyfajta szín- és megjelenésbeni hidegséget ad ékszereinek (1997 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~boltozat, ~ég, ~felleg, ~fény, ~szín, ~színű.

Sz: azúri, azúros.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~posztó; IdSz.

azúr melléknév és főnév
I. melléknév 14A3
1. (irod)
égszínkék; azúrkék
az azur menny palotáiban
(1802 Csokonai Vitéz Mihály)
[hagyj] olvasnom azúr szemeidnek egében
(1846 Pesti Divatlap)
[A nap] fénnyel csikozta be az azúr égboltot
(1858 Sárosi Gyula)
Nézem a barna színekben mozgó, máskor azúr tengert
(1904 Ady Endre)
A csöndesség, mely mégis halk zene, Azúr világok víg üzenete
(1918 Juhász Gyula¹)
2.
azúrkék színű 〈festék, zománc stb.〉
Igen drága karperecz volt abban; benső világa behúzva azur zománczczal
(1847 Kuthy Lajos)
II. főnév 4A7
1. (rendsz. birtokszóként) (irod)
azúrkék szín, kékség
mintha az egek’ gyönyörű azurjába akarna tekinteni
(1839 Budapesti Árvízkönyv)
Kékre festi ég azúrja [a Kárpátokat]
(1899 Pósa Lajos)
arany napfény ragyogott a tenger mély azúrján
(1931 Herczeg Ferenc)
valami olyasmire gondolok mint a kék esetében az azúr
(1989 Tolnai Ottó)
2. (irod)
derült égbolt; ég²
a kék azurt sötét fellegek […] boríták
(1845 Gondol Dániel ford.Cooper)
[a madarak] ide-oda cikázva szelik át a kék azurt
(1901 Budapesti Hírlap aug. 14.)
két zápor között a friss azúrban […] valami rózsaszín fényesség lengedezett felém
(1968 Jékely Zoltán ford.Eftimiu)
3.
metilénkékítőből nyert kék festék
[a Garda-tó vize] komikusan kék volt, mint az arab azúr, vagy mint az a kékítős víz
(1925 Harsányi Zsolt)
4. (rég, Ásv)
[abból a kőből,] mellyen ezen a Fóltok ritkábbak, ’s mely tsak nem egéſzen kék ſzin, ama drága Feſték kéſzl, mely, ha az álhatatos azúrból ſzármazik, Ultramarinnak, ha pedig álhatatlanból ered, Lazúr-kéknek, Lazúrblau, neveztetik
(1798 Sándor István)
Az azúr fehér hatása víztiszta vagy füstszerűen átlátszó féldrágakövekkel egyfajta szín- és megjelenésbeni hidegséget ad ékszereinek
(1997 Magyar Hírlap)
ÖE: azúrboltozat, azúrég, azúrfelleg, azúrfény, azúrszín, azúrszínű
Sz: azúri, azúros
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~posztó; IdSz.

Beállítások