fn -1B (kiejtve , , jelzőként is)(írva: ritk)

1. ’két ajakkal képzett zöngés felpattanó zárhang’ ❖ A melly Hazánkbéli Városok Faluk és Puſzták Nevei, Mássalhangzónn végeződnek, a ra, re, nn, ról, ről, Előlutóljárókat ſzeretik a feltett kérdésekre. b.) Dabra, Dabonn, Dabról. Jeſztrebre, Jeſztrebenn, Jeſztrebről d.) Álmósdra, Álmósdonn, Álmósdról (1795 Debreceni Grammatika 7443002, 220) | a kirgizek még ma is busurman-t ejtenek musulman helyett, a mi a b meg m és l meg r fölcserélődése szerint egészen rendesnek tetszik (1882 Vámbéry Ármin 8507008, 311) | Nagy szerepet játszik a b hang magyar ikerszók utótagjában: inog-binog, ákom-bákom (azelőtt kákom-bákom), csiga-biga, tarka-barka (1893 PallasLex. CD02) | Például a b zöngés mássalhangzó párja a zöngétlen p; a zöngés z párja a zöngétlen sz (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2. ’az ezt jelölő írásjegy, a magyar ábécé harmadik, ill. a latin ábécé második betűje (b, B)’ ❖ Magyar nyelvbenn a’ Deákoktól költsönözött bet 22, úgy mint: a, b, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, r, s, t, u, v, y, z (1779 Révai Miklós 7283025, 22) | Még látni egy-egy kidőlt határkövet imitt-amott nagy, belevésett „B” betűvel (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | Hm – szólt a tanár úr – ki az a finom madár, aki tovább-ot egy b-vel írja? Ki írta ezt? (1907 Molnár Ferenc² 9453001, 91) | felcserélte a b-betűt a p-vel (1967 Csatkai Endre CD52).

3. ’〈Vmely dolog (sorrendiségével összefüggő) jelölésére.〉’

3a. ’〈felsorolásban, rendszerezésben, ábrán:〉 ezzel a betűvel jelölt(, sorrendileg második) 〈dolog〉’ ❖ Legyen ſzemünk elött […] A és B nevü két vas golyobis; az A légyen két fontu, a’ B, 1 fontu (1777 Molnár János 7232010, 116) | vannak köztük [ti. a hajadonok között] nehányan, kik a) szépek, b) kik szépeknek tartják magukat, c) kik nem tartják magukat szépeknek (1837 Táncsics Mihály 8463006, 232) | A) csoport: Oxidok. B) csoport: Sók (1893 PallasLex. CD02) | a 46. §. b. pontjában (1936 Illyés Gyula 9274057, 115) | A közlésben főszövegnek (A) választott változatot Vörös Antal őrizte meg, míg a B változat 1849-ben a császáriak kezébe került, s a kutatók előtt csak 1927 után vált ismertté (1948 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A hatodik életében ez volt Szentlőrinckátán az egyetlen árverés (1960 Magyar Nemzet nov. 7. C0355, 5) | 15. a, b ábra (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435003, 219) | A vírus A és B típusát ismerjük (1986 Az emberi test 1114005, 1296) | ha A állítás mást jelent is, mint B (1997 Orthmayr Imre 2047001, 4) | a vészhelyzet esetére szóló, alternatív B terv (1998 Byte Magazin ford. CD38).

3b. (Irodt) ’〈rímképletben: az első rímre nem rímelő, egyszersmind rímhívó helyzetben levő sor rímének, ill. az erre rímelő sor(ok) rímének jeleként〉’ ❖ [Malherbe] Terzettjei mind így aabcbc […] kezdődnek (1812 Szemere Pál C2563, 167) | Décime a déli állandó költeményalakok egyike, jelesül spanyol eredetü, tiz négyes trochæusból álló versszak abba accddc vagy ababa ccddc rimhelyezéssel (1893 PallasLex. CD02) | [Az ember tragédiájában] az ötödik szín utolsó öt sorának rímformája: a-a-b-x-b. De itt is rímel az utolsó sor (1926 Mohácsi Jenő CD10) | A dal tizenkét 8–8–7–7 szótagszámú, a–a–bb páros rímű négysoros versszakból áll (1992 Friedrich Károly CD52).

3c. (Mat) ’〈algebrai kifejezésekben: (ismert) mennyiség jeleként〉’ ❖ Constructio symbolica – a’ számoknak, és az algebrai jegyeknek egyberakása, az Arithmeticában, és az Algebrában. P. o. 6+8+2=16; a+b=c (1829 Köteles Sámuel 8254008, 16) | Az összeadásnak egyik sajátsága az, hogy az összeadandókat egymással felcserélhetjük, anélkül hogy az összeg ez által változnék, vagyis: a+b=b+a (1867 Császár Károly 8082001, 7) | Elmondom tehát még egyszer. Csak egész könnyedén figyelj, ne erőltesd magad. Az összeadás tulajdonképpen hozzászámlálás. Tehát a+b(1930 Nagy Lajos 9472013, 70) | Az a+bi alakú számokat, ahol a és b valós számok, komplex számoknak nevezzük (1987 Tények könyve CD37).

Vö. CzF.; ÉrtSz. ; ÉKsz.

b¹ főnév -1B (kiejtve , , jelzőként is)
1B (írva: ritk)
1.
két ajakkal képzett zöngés felpattanó zárhang
A melly Hazánkbéli Városok Faluk és Puſzták Nevei, Mássalhangzónn végeződnek, a ra, re, nn, ról, ről, Előlutóljárókat ſzeretik a feltett kérdésekre. b.) Dabra, Dabonn, Dabról. Jeſztrebre, Jeſztrebenn, Jeſztrebről d.) Álmósdra, Álmósdonn, Álmósdról
(1795 Debreceni Grammatika)
a kirgizek még ma is busurman-t ejtenek musulman helyett, a mi a b meg m és l meg r fölcserélődése szerint egészen rendesnek tetszik
(1882 Vámbéry Ármin)
Nagy szerepet játszik a b hang magyar ikerszók utótagjában: inog-binog, ákom-bákom (azelőtt kákom-bákom), csiga-biga, tarka-barka
(1893 PallasLex.)
Például a b zöngés mássalhangzó párja a zöngétlen p; a zöngés z párja a zöngétlen sz
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
2.
az ezt jelölő írásjegy, a magyar ábécé harmadik, ill. a latin ábécé második betűje (b, B)
Magyar nyelvbenn a’ Deákoktól költsönözött bet 22, úgy mint: a, b, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, r, s, t, u, v, y, z
(1779 Révai Miklós)
Még látni egy-egy kidőlt határkövet imitt-amott nagy, belevésett „B” betűvel
(1900 Mikszáth Kálmán)
Hm – szólt a tanár úr – ki az a finom madár, aki tovább-ot egy b-vel írja? Ki írta ezt?
(1907 Molnár Ferenc²)
felcserélte a b-betűt a p-vel
(1967 Csatkai Endre)
3.
〈Vmely dolog (sorrendiségével összefüggő) jelölésére.〉
3a.
〈felsorolásban, rendszerezésben, ábrán:〉 ezzel a betűvel jelölt(, sorrendileg második) 〈dolog〉
Legyen ſzemünk elött […] A és B nevü két vas golyobis; az A légyen két fontu, a’ B, 1 fontu
(1777 Molnár János)
vannak köztük [ti. a hajadonok között] nehányan, kik a) szépek, b) kik szépeknek tartják magukat, c) kik nem tartják magukat szépeknek
(1837 Táncsics Mihály)
A) csoport: Oxidok. B) csoport: Sók
(1893 PallasLex.)
a 46. §. b. pontjában
(1936 Illyés Gyula)
A közlésben főszövegnek (A) választott változatot Vörös Antal őrizte meg, míg a B változat 1849-ben a császáriak kezébe került, s a kutatók előtt csak 1927 után vált ismertté
(1948 Kossuth Lajos összes munkái)
A hatodik életében ez volt Szentlőrinckátán az egyetlen árverés
(1960 Magyar Nemzet nov. 7.)
15. a, b ábra
(1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes)
A vírus A és B típusát ismerjük
(1986 Az emberi test)
ha A állítás mást jelent is, mint B
(1997 Orthmayr Imre)
a vészhelyzet esetére szóló, alternatív B terv
(1998 Byte Magazin ford.)
3b. (Irodt)
〈rímképletben: az első rímre nem rímelő, egyszersmind rímhívó helyzetben levő sor rímének, ill. az erre rímelő sor(ok) rímének jeleként〉
[Malherbe] Terzettjei mind így aabcbc […] kezdődnek
(1812 Szemere Pál)
Décime a déli állandó költeményalakok egyike, jelesül spanyol eredetü, tiz négyes trochæusból álló versszak abba accddc vagy ababa ccddc rimhelyezéssel
(1893 PallasLex.)
[Az ember tragédiájában] az ötödik szín utolsó öt sorának rímformája: a-a-b-x-b. De itt is rímel az utolsó sor
(1926 Mohácsi Jenő)
A dal tizenkét 8–8–7–7 szótagszámú, a–a–bb páros rímű négysoros versszakból áll
(1992 Friedrich Károly)
3c. (Mat)
〈algebrai kifejezésekben: (ismert) mennyiség jeleként〉
Constructio symbolica – a’ számoknak, és az algebrai jegyeknek egyberakása, az Arithmeticában, és az Algebrában. P. o.példának okáért 6+8+2=16; a+b=c
(1829 Köteles Sámuel)
Az összeadásnak egyik sajátsága az, hogy az összeadandókat egymással felcserélhetjük, anélkül hogy az összeg ez által változnék, vagyis: a+b=b+a
(1867 Császár Károly)
Elmondom tehát még egyszer. Csak egész könnyedén figyelj, ne erőltesd magad. Az összeadás tulajdonképpen hozzászámlálás. Tehát a+b
(1930 Nagy Lajos)
Az a+bi alakú számokat, ahol a és b valós számok, komplex számoknak nevezzük
(1987 Tények könyve)
Vö. CzF.; ÉrtSz. b¹; ÉKsz. b¹

Beállítások