bab fn 3A1

1. (Növ is) ’az amerikai kontinensen őshonos, de élelmiszernövényként világszerte termesztett, rendsz. kaccsal kapaszkodó, kúszó v. felálló szárú pillangós virágú növény, amelynek hosszúkás hüvelytermése rendsz. vörös, barna v. fehér színű magokat tartalmaz, ill. e növények faja, az ún. közönséges bab (Phaseolus vulgaris)’ ❖ Arra pedig utólſzor leg-jobban vigyázzanak, hogy az ültetés közzé, Kukoritzát, Tköt, Dinnyét, Ugorkát, Babot, Borsót, Répát, Retkét ne veenek, mert e’ félékkel a’ [szőlő]veſzſzö meg-fojtatik (1780 Prónay Pál 7360001, 17) | [a jegyző háza] kis négy ablakával a főutczára, s a hosszú folyosóval, mely babbal befont faoszlopokon nyugszik… a tiszta udvar felé néz (1845 Eötvös József 9613009, 43) | A kevésbé elterjedt, de tápláló volta miatt kedvelt hüvelyes veteményfajok közűl említendő még a bab vagy paszuly (Phaseolus nanus) (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Phaseolus vulgaris. – Bab (Bohne) (1941 Kárpáti Zoltán CD52) | Fajtafenntartó nemesítést végzett a Sopron vidéki babokkal (1979 Harmos Ferenc–Shmilliár Manó CD52) | bab […] Ph. [= Phaseolus] vulgaris (közönséges bab) (1998 Növényneveink C6120, 39).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ futó Paszúly, Olasz-Bab, Török-Borsó (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1418, 409) | Bab (növ., Phaseolus L., paszuly, fuszuly, vagy fuszulyka), a Leguminosae (Hüvelyesek) családba tartozó pillangós virágú génusz, melynek 100 faja a két félgömb melegebb tájain él (1911 RévaiNagyLex. C5698, 370) | hegyeslevelű bab Ph. [= Phaseolus] acutifolius (1998 Növényneveink C6120, 39).

1b. ’e növényeknek egy területre vetett, egy területen növő összessége’ ❖ két-három ebédre valót megtermett a bab meg a borsó is (1906 e. Thury Zoltán 8479013, 277) | Megállott a veteményes kert mellett, […]. Nézte a növő babot, káposztát, ugorkát (1920 Szabó Dezső 9623001, 39).

2. ’〈ált. vmely étel alapanyagaként:〉 e növény változatos méretű és alakú hüvelyes termése, ill. a benne levő mag’ ❖ Hajdina, ſpárga, dohány, bab, borsó, dinnye, buborka, Ló-here, napra-kel, mind eledelre való (1786 Nagy János¹ 7235001, 26) | főzd-meg az elvagdalt babot sós vízben (1846 Zelena Ferenc 8534006, 77) | Egy délután Mácsék babot szedtek (1914 Gárdonyi Géza C1828, 142) | [A babszemekkel való jóslást, az ún. babvetést] szitán, rostán, szükségből asztalon, széken, málélapítón végezték meghatározatlan, ill. meghatározott számú (általában 41) szem kukorica, bab segítségével (1977 NéprajziLex. CD47) | a cseléd behurcolkodott a lugasba a szakajtó babbal (1981 Mohás Lívia 1109002, 86) | 20 dkg nagyszemű bab (1987 Frank Júlia et al. CD19) babot vet (rég) ’meghatározott szabályok szerint szétszórt babszemek állásából jósol’ ❖ Gyöszte! vessünk babot a’ te szerentsédre Lássuk, ki-lesz méltó a’ Te szivetskédre (1809 György László C1969, 36) | Most babot, majd kártyát vetek (1829 Décsei János C1375, 16) | tud babot vetni s kiveti kártyán a szerencsét, a szerencsétlenséget (1900 Benedek Elek C0919, 80).

2a. (jelzőként) ’akkora 〈méret〉 v. olyan 〈alak〉, mint amekkora v. amilyen alakú ez a mag’ ❖ A fehér csíkolaton három bab-alakú kék pötty látszik (1860 Nagy Iván CD31) | Az ember veséje bab alakú (1926 RévaiNagyLex. C5715, 192) | A harmadik fajta [szegedi tarhonya] volt az öreg, a bab nagyságú tarhonya, melyet pörkölthöz kevertek (1981 Sőtér István 2206039, 27).

3. ’e növény hüvelyes terméséből v. magjából készült étel’ ❖ míg a’ profont [= prófunt, vagyis katonakenyér] vagy meg-ſl, vagy el-hozattatik más élés Tárbúl, addig etzetes babbal, vagy Kolompérral él az Ármádája (1792 Gvadányi József ford.–Voltaire 7125034, 32) | [A hajóstisztek] pihenés idején vályúban tálalnak fel minden evezőpad hat emberből álló személyzete elé egy kis korpát, kását vagy babot (1892 Ballagi Aladár 8025001, 33) | Az új elnök népiesen babot eszik a főváros olcsóbb éttermeiben (1990 Tények könyve CD37).

4. (rég, Növ) ’Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában őshonos, felálló szárú egyéves hüvelyes növény, amelynek barnás v. fekete színű magvait az ún. közönséges bab elterjedése előtt táplálkozási célokra hasznosították, ill. e növények faja, az ún. lóbab (Vicia faba)’ ❖ Vicia: Faba. Bab (1781 Benkő József C0291, 424) | Bab Babó […] V. [= Vicia] Faba […] Bab, kerti-disznó-Bab (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1418, 414) | Bab, tótbab, lóbab vagy disznóbab (növ., Faba Plin, Tourn.), vitorlásvirágú takarmányfű (1893 PallasLex. CD02) | [a 17. században] a lóbab volt a bab, csak később vették át ezt a nevet a valódi babfajokra (Phaseolus) (1974 Urania növényvilág ford. C6207, 440).

5. (rég) ’〈kül. pillangós virágú, de nem a Phaseolus nemzetség fajainak vmelyikébe tartozó növény magjának megnevezéseként〉’ ❖ [a csillagfürt] magvainak vagy Babjainak meg-ételét ártalmasnak tartják (1775 Csapó József 7062001, 120) | Nagy kerti vagy Törkbab (Vicia faba. Lin. – Vic. [= Vicia] faba maior); mely mind nagyságára, mind színére nézve ismét külömbkülömbféle. A’ Hollandusoknál van szokásban egy ollyan fajta, melynek a’ kórója 4–5 talp magasságu, a’ babja igen nagy szemü, zőldes fakó (1805 Pethe Ferenc 8364012, 105) | Festem a’ két fát: Embernyi nagyságú volt. Levelei mint a’ Thújának, de tele szórva állottak rajta az éretlen zöld babok, mint a’ juniperus baccáji [= a boróka bogyói] (1807 Kazinczy Ferenc C2558, 238) | A kék csillagfürt, Lupinus hirsutus; rostosabb, fásabb sajátságu a sárgánál, ez oknál fogva emennél gazdászati tekintetben kevesbet ér. […] Babja leginkább hasznavehető szarvasmarháknak és lovaknak (1856 Vasárnapi Újság CD56) | a kék nunufár [= tavirózsa] cseresznyemag nagyságú babjai (1875 Jókai Mór CD18).

5a. (ritk) ’a kávécserje magja’ ❖ [mivel a kávéfa] babja vagy magva a’ kereskedésnek olly ſzörny fontos tárgyává lett; napkeleti és napnyúgoti Indiának tsaknem minden tartományjaiban ’s ſzigeteiben rendſzerént termeſztetik (1805 Márton József¹ ford.–Bertuch C3051, 10) | A kávé száraz babjában 5-9% víz van (1914 RévaiNagyLex. C5707, 375) | A Kra Jacobs Suchard Csehországból – a szabadkereskedelmi megállapodás révén – vámmentesen hozhatja be a pörkölt kávét, miközben nálunk már a nyers bab behozatalát is „büntetik”, s rendkívül nehézkes és lassú az import jogi szabályozása is (1999 Magyar Hírlap CD09).

6. (kissé rég) ’〈ruhaanyag mintájaként:〉 kb. babszem nagyságú pötty’ ❖ [Gruber úr] ünnepi köntöst vett magára, ami abban különbözött a hétköznapitól, hogy ezen fekete babok voltak szürke alapon, amazon pedig szürke babok fekete alapon (1862–1863 Jókai Mór 8209009, 325) | Képzelhetetlen szinű nyakkendők mosolyogtak reám a fiókból. Volt ott kék, sárga babokkal, sárga kék babokkal (1899 Jakab Ödön C2193, 193) | a fejükön nem kalap volt, hanem szép főkötő, cifra pántlikából, többnyire fekete és sötétbordó, még édesanyámnak a krinolin ruhája is fekete kázsmir volt, piros babokkal (1939 Móricz Zsigmond C5087, 349).

Ö: bokor~, csicseri~, farkas~, futó~, gyalog~, kakaó~, karó~, kávé~, kifejtő~, ló~, máj~, száraz~, szója~, tarka~, török~, vaj~, zöld~.

Fr: arabs, fejtett.

ÖU: cigány~, csokoládé~, disznó~, füge~, vad~, varjú~.

ÖE: ~ágy, ~csíra, ~föld, ~héj, ~hüvely, ~inda, ~kard, ~szár, ~vetés, ~virág.

Vö. CzF. bab¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bab főnév 3A1
1. (Növ is)
az amerikai kontinensen őshonos, de élelmiszernövényként világszerte termesztett, rendsz. kaccsal kapaszkodó, kúszó v. felálló szárú pillangós virágú növény, amelynek hosszúkás hüvelytermése rendsz. vörös, barna v. fehér színű magokat tartalmaz, ill. e növények faja, az ún. közönséges bab (Phaseolus vulgaris)
Arra pedig utólſzor leg-jobban vigyázzanak, hogy az ültetés közzé, Kukoritzát, Tköt, Dinnyét, Ugorkát, Babot, Borsót, Répát, Retkét ne veenek, mert e’ félékkel a’ [szőlő]veſzſzö meg-fojtatik
(1780 Prónay Pál)
[a jegyző háza] kis négy ablakával a főutczára, s a hosszú folyosóval, mely babbal befont faoszlopokon nyugszik… a tiszta udvar felé néz
(1845 Eötvös József)
A kevésbé elterjedt, de tápláló volta miatt kedvelt hüvelyes veteményfajok közűl említendő még a bab vagy paszuly (Phaseolus nanus)
(1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Phaseolus vulgaris. – Bab (Bohne)
(1941 Kárpáti Zoltán)
Fajtafenntartó nemesítést végzett a Sopron vidéki babokkal
(1979 Harmos Ferenc–Shmilliár Manó)
bab […] Ph. [= Phaseolus] vulgaris (közönséges bab)
(1998 Növényneveink)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉
futó Paszúly, Olasz-Bab, Török-Borsó
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Bab (növ.növény, Phaseolus L.Linnaeus, paszuly, fuszuly, vagy fuszulyka), a Leguminosae (Hüvelyesek) családba tartozó pillangós virágú génusz, melynek 100 faja a két félgömb melegebb tájain él
(1911 RévaiNagyLex.)
hegyeslevelű bab Ph. [= Phaseolus] acutifolius
(1998 Növényneveink)
1b.
e növényeknek egy területre vetett, egy területen növő összessége
két-három ebédre valót megtermett a bab meg a borsó is
(1906 e. Thury Zoltán)
Megállott a veteményes kert mellett, […]. Nézte a növő babot, káposztát, ugorkát
(1920 Szabó Dezső)
2.
〈ált. vmely étel alapanyagaként:〉 e növény változatos méretű és alakú hüvelyes termése, ill. a benne levő mag
Hajdina, ſpárga, dohány, bab, borsó, dinnye, buborka, Ló-here, napra-kel, mind eledelre való
(1786 Nagy János¹)
főzd-meg az elvagdalt babot sós vízben
(1846 Zelena Ferenc)
Egy délután Mácsék babot szedtek
(1914 Gárdonyi Géza)
[A babszemekkel való jóslást, az ún. babvetést] szitán, rostán, szükségből asztalon, széken, málélapítón végezték meghatározatlan, ill.illetve meghatározott számú (általában 41) szem kukorica, bab segítségével
(1977 NéprajziLex.)
a cseléd behurcolkodott a lugasba a szakajtó babbal
(1981 Mohás Lívia)
20 dkgdekagramm nagyszemű bab
(1987 Frank Júlia et al.)
babot vet (rég)
meghatározott szabályok szerint szétszórt babszemek állásából jósol
Gyöszte! vessünk babot a’ te szerentsédre Lássuk, ki-lesz méltó a’ Te szivetskédre
(1809 György László)
Most babot, majd kártyát vetek
(1829 Décsei János)
tud babot vetni s kiveti kártyán a szerencsét, a szerencsétlenséget
(1900 Benedek Elek)
2a. (jelzőként)
akkora 〈méret〉 v. olyan 〈alak〉, mint amekkora v. amilyen alakú ez a mag
A fehér csíkolaton három bab-alakú kék pötty látszik
(1860 Nagy Iván)
Az ember veséje bab alakú
(1926 RévaiNagyLex.)
A harmadik fajta [szegedi tarhonya] volt az öreg, a bab nagyságú tarhonya, melyet pörkölthöz kevertek
(1981 Sőtér István)
3.
e növény hüvelyes terméséből v. magjából készült étel
míg a’ profont [= prófunt, vagyis katonakenyér] vagy meg-ſl, vagy el-hozattatik más élés Tárbúl, addig etzetes babbal, vagy Kolompérral él az Ármádája
(1792 Gvadányi József ford.Voltaire)
[A hajóstisztek] pihenés idején vályúban tálalnak fel minden evezőpad hat emberből álló személyzete elé egy kis korpát, kását vagy babot
(1892 Ballagi Aladár)
Az új elnök népiesen babot eszik a főváros olcsóbb éttermeiben
(1990 Tények könyve)
4. (rég, Növ)
Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában őshonos, felálló szárú egyéves hüvelyes növény, amelynek barnás v. fekete színű magvait az ún. közönséges bab elterjedése előtt táplálkozási célokra hasznosították, ill. e növények faja, az ún. lóbab (Vicia faba)
Vicia: Faba. Bab
(1781 Benkő József)
Bab Babó […] V. [= Vicia] Faba […] Bab, kerti-disznó-Bab
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Bab, tótbab, lóbab vagy disznóbab (növ.növény, Faba PlinPlinius, Tourn.Tournefort), vitorlásvirágú takarmányfű
(1893 PallasLex.)
[a 17. században] a lóbab volt a bab, csak később vették át ezt a nevet a valódi babfajokra (Phaseolus)
(1974 Urania növényvilág ford.)
5. (rég)
〈kül. pillangós virágú, de nem a Phaseolus nemzetség fajainak vmelyikébe tartozó növény magjának megnevezéseként〉
[a csillagfürt] magvainak vagy Babjainak meg-ételét ártalmasnak tartják
(1775 Csapó József)
Nagy kerti vagy Törkbab (Vicia faba. Lin.Linnaeus – Vic. [= Vicia] faba maior); mely mind nagyságára, mind színére nézve ismét külömbkülömbféle. A’ Hollandusoknál van szokásban egy ollyan fajta, melynek a’ kórója 4–5 talp magasságu, a’ babja igen nagy szemü, zőldes fakó
(1805 Pethe Ferenc)
Festem a’ két fát: Embernyi nagyságú volt. Levelei mint a’ Thújának, de tele szórva állottak rajta az éretlen zöld babok, mint a’ juniperus baccáji [= a boróka bogyói]
(1807 Kazinczy Ferenc)
A kék csillagfürt, Lupinus hirsutus; rostosabb, fásabb sajátságu a sárgánál, ez oknál fogva emennél gazdászati tekintetben kevesbet ér. […] Babja leginkább hasznavehető szarvasmarháknak és lovaknak
(1856 Vasárnapi Újság)
a kék nunufár [= tavirózsa] cseresznyemag nagyságú babjai
(1875 Jókai Mór)
5a. (ritk)
a kávécserje magja
[mivel a kávéfa] babja vagy magva a’ kereskedésnek olly ſzörny fontos tárgyává lett; napkeleti és napnyúgoti Indiának tsaknem minden tartományjaiban ’s ſzigeteiben rendſzerént termeſztetik
(1805 Márton József¹ ford.Bertuch)
A kávé száraz babjában 5-9% víz van
(1914 RévaiNagyLex.)
A Kra Jacobs Suchard Csehországból – a szabadkereskedelmi megállapodás révén – vámmentesen hozhatja be a pörkölt kávét, miközben nálunk már a nyers bab behozatalát is „büntetik”, s rendkívül nehézkes és lassú az import jogi szabályozása is
(1999 Magyar Hírlap)
6. (kissé rég)
〈ruhaanyag mintájaként:〉 kb. babszem nagyságú pötty
[Gruber úr] ünnepi köntöst vett magára, ami abban különbözött a hétköznapitól, hogy ezen fekete babok voltak szürke alapon, amazon pedig szürke babok fekete alapon
(1862–1863 Jókai Mór)
Képzelhetetlen szinű nyakkendők mosolyogtak reám a fiókból. Volt ott kék, sárga babokkal, sárga kék babokkal
(1899 Jakab Ödön)
a fejükön nem kalap volt, hanem szép főkötő, cifra pántlikából, többnyire fekete és sötétbordó, még édesanyámnak a krinolin ruhája is fekete kázsmir volt, piros babokkal
(1939 Móricz Zsigmond)
Fr: arabs, fejtett
ÖU: cigánybab, csokoládébab, disznóbab, fügebab, vadbab, varjúbab
ÖE: babágy, babcsíra, babföld, babhéj, babhüvely, babinda, babkard, babszár, babvetés, babvirág
Vö. CzF. bab¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások