babos mn 15A2

1. ’babot tartalmazó, babbal teli’ ❖ Az öregasszony felemelkedett a menye mellől a babos zsákról (1913 Kertész István CD10) | Futó Márton megállott. Batyuját s a babos zsákot mint átalvetőt tette az egyik vállára (1922 Szabó Dezső 9623012, 176).

2. ’babbal készült 〈étel〉’ ❖ Az asszony nem a díszes konyhában főzi a babos húst, hanem a hátulsóház régimódi kis konyhájának nyitott tűzhelyén (1912 Malonyay Dezső CD07) | A babos oldalas: egész tisztességes étel (1940 Németh László² 9485002, 49) | Finom babos mártás (1986 Frank Júlia et al. CD19) | Délnyugat-Dunántúlon sajátos összeállítás a babos káposzta (1997 Magyar néprajz CD47).

3. (nyj)(babszem nagyságú) pöttyökkel mintázott, díszített 〈ruhaanyag, edény stb.〉’ ❖ babos … sellyem Pántlikák (1788 Harmincadi rendtartás C2813, 113) | mellét sáfrányszin kendő takarja, mely alól kék babos rövid házi öltöny forma látszik (1861 Salamon Ferenc ford.–Eliot¹ C3660, 55) | kék babos, nagy hasas bögre (1973 Déry Tibor 9107018, 66) | [Az asszonyka] fején babos kendő, kezében porrongy (1974 Galgóczi Erzsébet 2025006, 532) | fejés után habzó friss tej Várta szomjam babos csuporban (1983 Tollas Tibor 9818008, 21) | sárga ingét és babos nyakkendőjét (1987 Bodor Pál 1019017, 145).

4. ’Kis kerek foltokkal, pöttyökkel teli.’

4a. (nyj) ’kerek foltokkal tarkázott szőrű 〈állat, kül. ló〉’ ❖ Babos: tarka, kerek-foltos. Babos(1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 15) | Mögjegyöszték mán a babost [ti. birkát], Utána mög a kolompost (1878 Koszorúk az Alföld vadvirágaiból C2480, 139) | Van ott mindenféle színű […]: pej, szürke, fekete, hóka, kesely, almás, babos, szeplős, rézderes, vasderes, sárga, fakó [ló] (1892 Jókai Mór CD18) | Babos-nak nevezik a marhát, ha fehér szinű testén mogyoró- v. diónagyságu színes foltok vannak (1893 PallasLex. CD02) | Megkülönböztetik a juhokat gyapjuk színe vagy más tulajdonsága szerint: fehér, fekete, kormos, tarka, babos, babókás, cirmos, szöszke (1999 Magyar néprajz CD47).

4b. (nyj)(fehér) pettyekkel tarkázott tollú 〈szárnyas, madár〉’ ❖ az itt előszámlált fajakat különböző vidékeken sokszor más ’s másképen szokták nevezni: így kerekedtek a’ kendermagos, babos, csalános, bukdosó, gérczi, téglás, és más rucza nevek (1829 Pák Dienes 8346010, 175) | aki egyszer megindul e tengeren, melynek felülete látszólag oly sima, mint egy rózsásmező, ha oly ártatlan is, mint egy babos béke-galamb, el fogják temetni a habok tán fiatalon még (1879 Teleki Sándor 8474006, 241) | [A pettyes vízicsibe] népies nevei: vizicsirke; babos nádi tyúk; nádi csibe (1899 Chernel István CD34) | Tápén legjobb tojónak a kis babos és a kopasznyakú tyúkfajtát tartották (1999 Magyar néprajz CD47).

4c. (rég) ’kicsi foltokkal teli, himlőhelyes 〈arc〉’ ❖ nem rég az ideje hogy a’ legszebb arczokon is volt egy két fekete pont, ’s elég babos képet lehete látni (1842 Regélő Pesti Divatlap C1521, 72) | megkért egy […] öreg, babos képü gazdag kisasszonyt (1867 Tolnai Lajos C4216, 16).

4d. (rég, Növ is)(jellegzetesen) pettyes, foltos 〈növényi rész〉’ ❖ A’ Leveleket [ti. a dohányéit] tsak akkor kell szedni: mikor egésszen megnőttek, és megérettek. Ha már azok’ hegyei sárgák, babosak, vagy hólyagosak (1818 Nagyváthy János 8328005, 82) | Csillagos piros renet. (Reinette rouge étoilée; Rothe Sternreinette) Levelei: Középnagyok; […] felső lapjukon alig babosak, simák, bágyadt fényűek, halvány zöldek (1877 Bereczki Máté C1047, 392).

4e. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (rég, Növ) ’vmely részén jellegzetesen ilyen 〈növény〉’ ❖ [a bölcs] még a’ Sirlingen, (Babos brökön, Conium macul. [= maculatum]) maſzlagon, farkas-répán-is látja a’ Teremt jóſágát és bltsesſégét (1794 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 485).

5. (rég, ritk) ’más kőzetekben bab nagyságú darabokban levő 〈ásvány〉’ ❖ Babosnak, vagy Másrahintetetnek, (Míxtum adſperſum, Eingesprengt,) neveztetik, az a’ Kemény K, vagy Értz, a’melly Különösforma nélkült [= nélkül], igen apró, egy kis lentsényi Darabokba, más haſonlóba elegyitetett, és azzal együtt elegyitve termett (1782 Benkő Ferenc ford.–Werner C0960, 106).

Vö. CzF. ~, babosan; ÉrtSz.; TESz. bab; ÉKsz.; SzT. ~, babós; ÚMTsz.

babos melléknév 15A2
1.
babot tartalmazó, babbal teli
Az öregasszony felemelkedett a menye mellől a babos zsákról
(1913 Kertész István)
Futó Márton megállott. Batyuját s a babos zsákot mint átalvetőt tette az egyik vállára
(1922 Szabó Dezső)
2.
babbal készült 〈étel〉
Az asszony nem a díszes konyhában főzi a babos húst, hanem a hátulsóház régimódi kis konyhájának nyitott tűzhelyén
(1912 Malonyay Dezső)
A babos oldalas: egész tisztességes étel
(1940 Németh László²)
Finom babos mártás
(1986 Frank Júlia et al.)
Délnyugat-Dunántúlon sajátos összeállítás a babos káposzta
(1997 Magyar néprajz)
3. (nyj)
(babszem nagyságú) pöttyökkel mintázott, díszített 〈ruhaanyag, edény stb.〉
babos … sellyem Pántlikák
(1788 Harmincadi rendtartás)
mellét sáfrányszin kendő takarja, mely alól kék babos rövid házi öltöny forma látszik
(1861 Salamon Ferenc ford.Eliot¹)
kék babos, nagy hasas bögre
(1973 Déry Tibor)
[Az asszonyka] fején babos kendő, kezében porrongy
(1974 Galgóczi Erzsébet)
fejés után habzó friss tej Várta szomjam babos csuporban
(1983 Tollas Tibor)
sárga ingét és babos nyakkendőjét
(1987 Bodor Pál)
4.
Kis kerek foltokkal, pöttyökkel teli.
4a. (nyj)
kerek foltokkal tarkázott szőrű 〈állat, kül. ló〉
Babos: tarka, kerek-foltos. Babos
(1792 Baróti Szabó Dávid)
Mögjegyöszték mán a babost [ti. birkát], Utána mög a kolompost
(1878 Koszorúk az Alföld vadvirágaiból)
Van ott mindenféle színű […]: pej, szürke, fekete, hóka, kesely, almás, babos, szeplős, rézderes, vasderes, sárga, fakó [ló]
(1892 Jókai Mór)
Babos-nak nevezik a marhát, ha fehér szinű testén mogyoró- v.vagy diónagyságu színes foltok vannak
(1893 PallasLex.)
Megkülönböztetik a juhokat gyapjuk színe vagy más tulajdonsága szerint: fehér, fekete, kormos, tarka, babos, babókás, cirmos, szöszke
(1999 Magyar néprajz)
4b. (nyj)
(fehér) pettyekkel tarkázott tollú 〈szárnyas, madár〉
az itt előszámlált fajakat különböző vidékeken sokszor más ’s másképen szokták nevezni: így kerekedtek a’ kendermagos, babos, csalános, bukdosó, gérczi, téglás, és más rucza nevek
(1829 Pák Dienes)
aki egyszer megindul e tengeren, melynek felülete látszólag oly sima, mint egy rózsásmező, ha oly ártatlan is, mint egy babos béke-galamb, el fogják temetni a habok tán fiatalon még
(1879 Teleki Sándor)
[A pettyes vízicsibe] népies nevei: vizicsirke; babos nádi tyúk; nádi csibe
(1899 Chernel István)
Tápén legjobb tojónak a kis babos és a kopasznyakú tyúkfajtát tartották
(1999 Magyar néprajz)
4c. (rég)
kicsi foltokkal teli, himlőhelyes 〈arc〉
nem rég az ideje hogy a’ legszebb arczokon is volt egy két fekete pont, ’s elég babos képet lehete látni
(1842 Regélő Pesti Divatlap)
megkért egy […] öreg, babos képü gazdag kisasszonyt
(1867 Tolnai Lajos)
4d. (rég, Növ is)
(jellegzetesen) pettyes, foltos 〈növényi rész〉
A’ Leveleket [ti. a dohányéit] tsak akkor kell szedni: mikor egésszen megnőttek, és megérettek. Ha már azok’ hegyei sárgák, babosak, vagy hólyagosak
(1818 Nagyváthy János)
Csillagos piros renet. (Reinette rouge étoilée; Rothe Sternreinette) Levelei: Középnagyok; […] felső lapjukon alig babosak, simák, bágyadt fényűek, halvány zöldek
(1877 Bereczki Máté)
4e. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (rég, Növ)
vmely részén jellegzetesen ilyen 〈növény〉
[a bölcs] még a’ Sirlingen, (Babos brökön, Conium macul. [= maculatum]) maſzlagon, farkas-répán-is látja a’ Teremt jóſágát és bltsesſégét
(1794 Nagy Sámuel¹ ford.Sander)
5. (rég, ritk)
más kőzetekben bab nagyságú darabokban levő 〈ásvány〉
Babosnak, vagy Másrahintetetnek, (Míxtum adſperſum, Eingesprengt,) neveztetik, az a’ Kemény K, vagy Értz, a’melly Különösforma nélkült [= nélkül], igen apró, egy kis lentsényi Darabokba, más haſonlóba elegyitetett, és azzal együtt elegyitve termett
(1782 Benkő Ferenc ford.Werner)
Vö. CzF. ~, babosan; ÉrtSz.; TESz. bab; ÉKsz.; SzT. ~, babós; ÚMTsz.

Beállítások