bagó² (1A) l. bagoly¹

bagoly¹ fn és mn 7A4bagó (rég v. nyj)

I. fn

1. ’nagy és kerek fejű, előrenéző szemű, nesztelenül repülő, éjjeli és ragadozó életmódot folytató madár’ ❖ ha a gyermekeket kicsiny koruktól fogva nem ijesztgetnék ördögökkel, boszorkánnyal, […] éjjeli baglyokkal s több efféle idétlen kísértetekkel, tehát nem lennének soha félénkek (1778 Bessenyei György¹ 7044012, 18) | [a denevérek] a’ baglyaktól felette igen üldöztetnek, ’s mindég puſztíttatnak (1799 Fábián József ford.–Raff 7101011, 407) | [az előtérben] Minerva szobra áll, lábainál az ő baglyával (1880 Bartók Lajos C0871, 51) | a halált jósló bagoly babonája általánosan emberi jelenség (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 131) | ott ültek egérre lesve a furcsa, nagy szemű, szürke tollú baglyok (1974 Nádasdi Péter 9467001, 63) | Az éjszakai huhogások alapján elég sok bagoly lehetett a környéken (1997 Természet Világa CD50).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll) ’〈ilyen madarak fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ Fekete bagoly (Strix aluco, Nachteule) (1829 Pák Dienes 8346010, 189) | [a párizsi egyezmény] nemzetközileg védendőknek tartja a következőket: Kuvikot, Gatyás csuvikot, Erdei baglyot, Karvalybaglyot (1898 Chernel István CD34) | Uráli bagoly Strix uralensis (1995 Magyarország állatvilága CD14).

1b. (tbsz-ban) (Áll) ’〈az ilyen madarak fajait magában foglaló család, ill. rend nevezéktani elnevezéseként〉’ ❖ Baglyok (Strigiformes […]), a madarak egyik rendje (1911 RévaiNagyLex. C5698, 421) | Strigidae […] baglyok (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 995).

1c. (kissé rég v. nyj) ’〈szitkozódásban v. bosszúság kif-ére〉’ ❖ Bolond-épitette csárda Csak kacsingat jobbra, balra; Hogy a bagoly rugná széjjel – Hej, itt az is éhen halna (1858 Vajda János CD01) | Bagó rugja a szerszámát (1865 Nyulassy Antal C3342, 245) | No, bagoly egye meg, én minden éjjel százas bankókkal álmodtam (1914 Gárdonyi Géza C1847, 101) | hosszúnyelű gyertyagyujtogatóval kergette ki a szamarat [a kápolnából], szitkokat szórva rá: – A kakas csípjen meg! – mondta. – A bagoly rugjon meg! … A ponciusát az öregapádnak! (1951 Jankovich Ferenc 9275029, 156).

2. ’〈Olyan személy megnevezéseként, akinek életmódja v. vmely képessége ilyen madár vmely (vélt) sajátosságára emlékeztet.〉’

2a. ’éjszaka rendszeresen ébren maradó(, kimaradozó) ember’ ❖ Mi dolgod eme másénál, tekergő esti bagoly? Mi közöd eme kisasszonnyal, sehonnyából került? (1786 Dugonics András CD44) | kaszinók és kávéházak éjjeli baglyára (1908 Krúdy Gyula CD54) | Ha lehet, [Zsuzsa] maradjon maguknál a hegyen, és ne engedje éjfél után olvasni, főleg szakkönyveket ne. Feleség várjon engem otthon, ne bagoly (1956 Gáli József 2046018, 3) | még a közszolgálati adók is csak az éjjel fennmaradni képes értelmiségi baglyoknak szánják őket [ti. az igényesebb műsorokat] (1999 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’magának való, másoktól elvonultan élő személy’ ❖ a honvédségben ezen tanyai baglyok kissé mívelődjenek (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Pál úrból Pali bácsi lett és az a hires bagoly, a ki sohasem mozdul ki sehova (1882 Mikszáth Kálmán C3126, 63) | szobáknak baglya (1909 Babits Mihály 9014006, 22) | Férjhez kellene mennie. Nem való magának ilyen baglyok közt megpenészednie (1930 Németh László² 9485003, 138).

2c. ’rémhíreket, sötét jövendöléseket terjesztő személy’ ❖ Ki tett bagolylyá, hogy gonoszt jövendőlj? (1826 Vörösmarty Mihály 8524395, 143) | [a katolikusok a] hátramaradás baglyainak bélyegeztetnek (1883 Mikszáth Kálmán C1408, 7) | Nem akarok vészjósló bagoly lenni, vagy micsoda, károgó varjú (1999 Országgyűlési Napló CD62).

3. (ritk, tréf) ’elsőéves főiskolai v. egyetemi, kül. teológus hallgató’ ❖ a bagók – az első éves bölcsészek díszneve – oda hátul majd megfeszültek [féltükben] (1846 Jókai Mór CD18) | valami fiatal tógátos [= tógát viselő] baglyot reméltek az új ünnepi vendégben (1880 Bolond Istók naptára C1141, 91) | hangja vibrált, mint valamely bölcs, de fölkészületlen kis bagolynak, akit álmából a gyülekezet elé citáltak (1978 Kabdebó Tamás 9816001, 8).

II. mn (/nyj)

’〈megszólításként is:〉 korlátolt, ostoba 〈személy〉’ ❖ „Nem kell hát takarékpénztár, lópálya, hanem más” Illy bagoly úrfiakat hallani többeket is (1841 Vörösmarty Mihály 8524295, 28) | Oh te sült bagoly! (1880 e. Csepreghy Ferenc C1286, 138) | Jȧj dë bȧgó vȧgy! (1956 Magyar Nyelvjárások C6710, 205).

Ö: füles~, gyöngy~, hó~, macska~.

ÖU: halál~.

ÖE: ~diák, ~fejű, ~fi, ~fióka, ~fiú, ~képű, ~odú, ~szem, ~szemű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bagoly¹

bagó² lásd bagoly¹
bagoly¹ főnév és melléknév 7A4
bagó 1A (rég v. nyj)
I. főnév
1.
nagy és kerek fejű, előrenéző szemű, nesztelenül repülő, éjjeli és ragadozó életmódot folytató madár
ha a gyermekeket kicsiny koruktól fogva nem ijesztgetnék ördögökkel, boszorkánnyal, […] éjjeli baglyokkal s több efféle idétlen kísértetekkel, tehát nem lennének soha félénkek
(1778 Bessenyei György¹)
[a denevérek] a’ baglyaktól felette igen üldöztetnek, ’s mindég puſztíttatnak
(1799 Fábián József ford.Raff)
[az előtérben] Minerva szobra áll, lábainál az ő baglyával
(1880 Bartók Lajos)
a halált jósló bagoly babonája általánosan emberi jelenség
(1927 TolnaiÚjLex.)
ott ültek egérre lesve a furcsa, nagy szemű, szürke tollú baglyok
(1974 Nádasdi Péter)
Az éjszakai huhogások alapján elég sok bagoly lehetett a környéken
(1997 Természet Világa)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll)
〈ilyen madarak fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉
Fekete bagoly (Strix aluco, Nachteule)
(1829 Pák Dienes)
[a párizsi egyezmény] nemzetközileg védendőknek tartja a következőket: Kuvikot, Gatyás csuvikot, Erdei baglyot, Karvalybaglyot
(1898 Chernel István)
Uráli bagoly Strix uralensis
(1995 Magyarország állatvilága)
1b. (tbsz-ban) (Áll)
〈az ilyen madarak fajait magában foglaló család, ill. rend nevezéktani elnevezéseként〉
Baglyok (Strigiformes […]), a madarak egyik rendje
(1911 RévaiNagyLex.)
Strigidae […] baglyok
(1978 Hétnyelvű névszótár)
1c. (kissé rég v. nyj)
〈szitkozódásban v. bosszúság kif-ére〉
Bolond-épitette csárda Csak kacsingat jobbra, balra; Hogy a bagoly rugná széjjel – Hej, itt az is éhen halna
(1858 Vajda János)
Bagó rugja a szerszámát
(1865 Nyulassy Antal)
No, bagoly egye meg, én minden éjjel százas bankókkal álmodtam
(1914 Gárdonyi Géza)
hosszúnyelű gyertyagyujtogatóval kergette ki a szamarat [a kápolnából], szitkokat szórva rá: – A kakas csípjen meg! – mondta. – A bagoly rugjon meg! … A ponciusát az öregapádnak!
(1951 Jankovich Ferenc)
2.
〈Olyan személy megnevezéseként, akinek életmódja v. vmely képessége ilyen madár vmely (vélt) sajátosságára emlékeztet.〉
2a.
éjszaka rendszeresen ébren maradó(, kimaradozó) ember
Mi dolgod eme másénál, tekergő esti bagoly? Mi közöd eme kisasszonnyal, sehonnyából került?
(1786 Dugonics András)
kaszinók és kávéházak éjjeli baglyára
(1908 Krúdy Gyula)
Ha lehet, [Zsuzsa] maradjon maguknál a hegyen, és ne engedje éjfél után olvasni, főleg szakkönyveket ne. Feleség várjon engem otthon, ne bagoly
(1956 Gáli József)
még a közszolgálati adók is csak az éjjel fennmaradni képes értelmiségi baglyoknak szánják őket [ti. az igényesebb műsorokat]
(1999 Magyar Hírlap)
2b.
magának való, másoktól elvonultan élő személy
a honvédségben ezen tanyai baglyok kissé mívelődjenek
(1848 Kossuth Hírlapja)
Pál úrból Pali bácsi lett és az a hires bagoly, a ki sohasem mozdul ki sehova
(1882 Mikszáth Kálmán)
szobáknak baglya
(1909 Babits Mihály)
Férjhez kellene mennie. Nem való magának ilyen baglyok közt megpenészednie
(1930 Németh László²)
2c.
rémhíreket, sötét jövendöléseket terjesztő személy
Ki tett bagolylyá, hogy gonoszt jövendőlj?
(1826 Vörösmarty Mihály)
[a katolikusok a] hátramaradás baglyainak bélyegeztetnek
(1883 Mikszáth Kálmán)
Nem akarok vészjósló bagoly lenni, vagy micsoda, károgó varjú
(1999 Országgyűlési Napló)
3. (ritk, tréf)
elsőéves főiskolai v. egyetemi, kül. teológus hallgató
a bagók – az első éves bölcsészek díszneve – oda hátul majd megfeszültek [féltükben]
(1846 Jókai Mór)
valami fiatal tógátos [= tógát viselő] baglyot reméltek az új ünnepi vendégben
(1880 Bolond Istók naptára)
hangja vibrált, mint valamely bölcs, de fölkészületlen kis bagolynak, akit álmából a gyülekezet elé citáltak
(1978 Kabdebó Tamás)
II. melléknév (/nyj)
〈megszólításként is:〉 korlátolt, ostoba 〈személy〉
„Nem kell hát takarékpénztár, lópálya, hanem más” Illy bagoly úrfiakat hallani többeket is
(1841 Vörösmarty Mihály)
Oh te sült bagoly!
(1880 e. Csepreghy Ferenc)
Jȧj dë bȧgó vȧgy!
(1956 Magyar Nyelvjárások)
ÖU: halálbagoly
ÖE: bagolydiák, bagolyfejű, bagolyfi, bagolyfióka, bagolyfiú, bagolyképű, bagolyodú, bagolyszem, bagolyszemű
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bagoly¹

Beállítások