bágyadoz tn ige 4a1 (kissé rég, vál)bágyadozik (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)

1. (átv is) ’〈ember v. állat〉 fokozatosan egyre gyengébbé, erőtlenebbé v. fáradtabbá válik, ill. betegeskedik, gyengélkedik, rosszul van’ ❖ [A méhek] sepernek, tiſztitnak, járván bádjadoznak, Semmit ſem hevernek, nem is múlatoznak (1774 Vesmás Márton C4461, 58) | ébren is álmadoz, Ki Amor nyilától sebhedve bágyadoz! (1790–1791 Dayka Gábor ford.–Segrais 7075009, 163) | [kislányom] Kassán volt az Anyjával és Nagyanyjával, ’s vaccinálva [= védőoltással beoltva] jött haza. Most bágyadozik: de ezen által kellett esnie (1808 Kazinczy Ferenc C2558, 449) | egy ifju leánykát előfogott az ugynevezett tengeri betegség. Ö kiment a födélzetre és többé nem evék. Én […] kimenék, s látám a szegényt bágyadozni (1844 Erdélyi János² 8131110, 221) | Néhány hét előtt kismama bágyadozni kezdett, szép rózsás arca lefogyott s kedves, szelid szeme körül árnyékok támadtak (1890 k. Szalay Fruzina 8418015, 14) | [a kakas] csakhamar bágyadozni, fáradozni kezdett, majd álmosan lehorgasztotta a fejét (1929 Krúdy Gyula CD54) | a szívem ver. És bágyadozva és ijedten Figyelek a lankadt verésre (1938 Szép Ernő 9665012, 19).

1a. (ilyen állapotában) pihen v. gubbaszt vhol’ ❖ e’ Szüzetske bágygyadozni tiszta mejjén o! tsak egy fertálig hagyna (1785–1790 Verseghy Ferenc C4441, 37) | a’ szugolyba búvást, bágyadozó restelkedést unja más ollyas pajtásában (1829 Döbrentei Gábor 8112015, 97) | Este még fokozódott a fájása. Feltálalta a vacsorát, de ő nem evett, csak ült, bágyadozott (1907 Gárdonyi Géza C1819, 166) | A néhai nagy vezérgácsér lánya, Sáppika ott bágyadozott a kimerültségtől a bukókacsák körében és ott háborgott a szive, őszinte, lelkes, bátor lányszíve, a népe csúf egyenetlenkedésén (1935 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

1b. (átv is) ’〈vkinek vmely testrésze, szerve〉 gyengül, erőtlenné válik, erejét veszti’ ❖ Bádjadozó tagom ha fel-ébred végre, Néha fel-emelem bús ſzemem az égre (1792 Etédi Sós Márton 7296001, 101) | fokmérője [a Magyar Múzeum] közkedveltségének, hogy Kassát egy időre irodalmunk középpontjává tudta tenni, hogy megindította a várva-várt mozgalmat s pezsgést idézett elő a bágyadozó üterekben (1891 Váczy János C2555, XIV) | [Az öreg pásztor] izmai megmerevedtek, csak a térde bágyadozik (1951 Tamás Gáspár C3634, 428).

2. ’〈növény, virág〉 hervad(ozik), kókad(ozik)’ ❖ az eperfák üdövel bágyadoznak, és öregszenek (1797 Az eperfák neveléséről C3646, 15) | Igy éled-fel még egyszer a’ bágyodozó rózsa (1820 Szentmiklóssy Alajos C3962, 83) | Minden virág virágozik, Csak az enyém bágyadozik, hervadozik (1885 Endrődi Sándor C1570, 58) | lapos faládikákban bágyadozó palánták vártak elültetésre (1913 Laczkó Géza CD10).

3. ’〈jelenség, érzés, megnyilvánulás stb. (ereje)〉 fokozatosan csökken, alábbhagy, lankad, gyengül’ ❖ [a verseket] bádgyadozó egésségben készítettem vala (1791 Baróti Szabó Dávid C0819, 1) | Itt most a’ kereskedés minden ágaiban bágyadoz (1832 Jelenkor C0223, 291) | a díszesebb telek kinyerése iránti remény mindinkább bágyadozott (1862 Budapesti Szemle 8610001, 96) | Bágyadoz a nap sugára (1887 Vajda János CD01) | Kiért akart meghalni? – kérdezte bágyadozó kedvvel Szindbád (1911 Krúdy Gyula CD54) | Korunk hatalmas kor, csak az irodalom bágyadozik valami sívár és kúsza periódusban; ének helyett köhécsel s a spontán kitörések helyett dogmákat és klikk-bölcseséget sipít felénk (1928 Hajdu Henrik ford.–Petersen CD10) | a fehéren bágyadozó éjjeli homályban (1944 Tersánszky Józsi Jenő 9706007, 25).

3a. ’〈hang, beszéd stb.〉 fokozatosan halkul, gyengül, csendesedik’ ❖ A’ harag, háborodott, sebes, és érzékeny hangot kíván. […] A’ szomorúság lankadtat, és bágyadozót (1780 Révai Miklós 7283016, 31) | bágyadozó hangja el-elhal a berken (1879 Arany János 8014003, 80) | Előlről a pápai templom kettős tornya integetett feléje komoran, hátulról a négyes egyre bágyadozó zenéje csiklandozta (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bágyad; ÉKsz.

bágyadoz tárgyatlan ige 4a1 (kissé rég, vál)
bágyadozik (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)
1. (átv is)
〈ember v. állat〉 fokozatosan egyre gyengébbé, erőtlenebbé v. fáradtabbá válik, ill. betegeskedik, gyengélkedik, rosszul van
[A méhek] sepernek, tiſztitnak, járván bádjadoznak, Semmit ſem hevernek, nem is múlatoznak
(1774 Vesmás Márton)
ébren is álmadoz, Ki Amor nyilától sebhedve bágyadoz!
(1790–1791 Dayka Gábor ford.Segrais)
[kislányom] Kassán volt az Anyjával és Nagyanyjával, ’s vaccinálva [= védőoltással beoltva] jött haza. Most bágyadozik: de ezen által kellett esnie
(1808 Kazinczy Ferenc)
egy ifju leánykát előfogott az ugynevezett tengeri betegség. Ö kiment a födélzetre és többé nem evék. Én […] kimenék, s látám a szegényt bágyadozni
(1844 Erdélyi János²)
Néhány hét előtt kismama bágyadozni kezdett, szép rózsás arca lefogyott s kedves, szelid szeme körül árnyékok támadtak
(1890 k. Szalay Fruzina)
[a kakas] csakhamar bágyadozni, fáradozni kezdett, majd álmosan lehorgasztotta a fejét
(1929 Krúdy Gyula)
a szívem ver. És bágyadozva és ijedten Figyelek a lankadt verésre
(1938 Szép Ernő)
1a.
(ilyen állapotában) pihen v. gubbaszt vhol
e’ Szüzetske bágygyadozni tiszta mejjén o! tsak egy fertálig hagyna
(1785–1790 Verseghy Ferenc)
a’ szugolyba búvást, bágyadozó restelkedést unja más ollyas pajtásában
(1829 Döbrentei Gábor)
Este még fokozódott a fájása. Feltálalta a vacsorát, de ő nem evett, csak ült, bágyadozott
(1907 Gárdonyi Géza)
A néhai nagy vezérgácsér lánya, Sáppika ott bágyadozott a kimerültségtől a bukókacsák körében és ott háborgott a szive, őszinte, lelkes, bátor lányszíve, a népe csúf egyenetlenkedésén
(1935 Tersánszky Józsi Jenő)
1b. (átv is)
〈vkinek vmely testrésze, szerve〉 gyengül, erőtlenné válik, erejét veszti
Bádjadozó tagom ha fel-ébred végre, Néha fel-emelem bús ſzemem az égre
(1792 Etédi Sós Márton)
fokmérője [a Magyar Múzeum] közkedveltségének, hogy Kassát egy időre irodalmunk középpontjává tudta tenni, hogy megindította a várva-várt mozgalmat s pezsgést idézett elő a bágyadozó üterekben
(1891 Váczy János)
[Az öreg pásztor] izmai megmerevedtek, csak a térde bágyadozik
(1951 Tamás Gáspár)
2.
〈növény, virág〉 hervad(ozik), kókad(ozik)
az eperfák üdövel bágyadoznak, és öregszenek
(1797 Az eperfák neveléséről)
Igy éled-fel még egyszer a’ bágyodozó rózsa
(1820 Szentmiklóssy Alajos)
Minden virág virágozik, Csak az enyém bágyadozik, hervadozik
(1885 Endrődi Sándor)
lapos faládikákban bágyadozó palánták vártak elültetésre
(1913 Laczkó Géza)
3.
〈jelenség, érzés, megnyilvánulás stb. (ereje) fokozatosan csökken, alábbhagy, lankad, gyengül
[a verseket] bádgyadozó egésségben készítettem vala
(1791 Baróti Szabó Dávid)
Itt most a’ kereskedés minden ágaiban bágyadoz
(1832 Jelenkor)
a díszesebb telek kinyerése iránti remény mindinkább bágyadozott
(1862 Budapesti Szemle)
Bágyadoz a nap sugára
(1887 Vajda János)
Kiért akart meghalni? – kérdezte bágyadozó kedvvel Szindbád
(1911 Krúdy Gyula)
Korunk hatalmas kor, csak az irodalom bágyadozik valami sívár és kúsza periódusban; ének helyett köhécsel s a spontán kitörések helyett dogmákat és klikk-bölcseséget sipít felénk
(1928 Hajdu Henrik ford.Petersen)
a fehéren bágyadozó éjjeli homályban
(1944 Tersánszky Józsi Jenő)
3a.
〈hang, beszéd stb.〉 fokozatosan halkul, gyengül, csendesedik
A’ harag, háborodott, sebes, és érzékeny hangot kíván. […] A’ szomorúság lankadtat, és bágyadozót
(1780 Révai Miklós)
bágyadozó hangja el-elhal a berken
(1879 Arany János)
Előlről a pápai templom kettős tornya integetett feléje komoran, hátulról a négyes egyre bágyadozó zenéje csiklandozta
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bágyad; ÉKsz.

Beállítások