bágyadt mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → bágyad.

II. mn 12A

1. ’gyenge, erejét, élénkségét vesztett, ill. beteges(kedő) 〈ember, állat〉’ ❖ Húsvét első napján a hideg ki lelt, és … a miat még most is bágyot [!] vagyok (1782 Kazinczy László C2554, 21) | Ha a’ nyers petre’selymet a’ halas-tóba vetik, a’ bádjatt halak tőle meg-gyógyúlnak (1797 Veszelszki Antal C4463, 65) | beteg vagyok (hisz ismered bajomat, csoda, hogy még élek) és emiatt bágyadt, és sokszor a dologra alkalmatlan (1850 Teleki László² 8473011, 52) | [lánya] bágyadtan, halotthaloványan feküdt a díványon (1900 Mikszáth Kálmán 8312013, 30) | Lábbadozott, de bágyadt volt még a lázaktól és a csontjait szaggató fájdalmaktól (1937 Egri Viktor 9119001, 49) | A figyelmes és gondos gazda hamar meg tudja állapítani, ha kutyájának valami baja van: megváltozik az állat magatartása, étvágytalan, bágyadt, kedvetlen lesz (1998 Új Könyvek CD29).

1a. ’bágyadtságot, lankadtságot tükröző, gyenge, fáradt 〈megnyilvánulás, mozdulat stb.〉’ ❖ Itt járkál a’ ſereg bádjadt lépésivel (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 12) | Állt egyedül dúlt széna között gyors hadviselő mén […]. Melly, mikoron látá Tihamért, meg kezde vidúlni És bágyadt nyihogással urát ’s fejrázva köszönté (1831 Vörösmarty Mihály 8524387, 209) | A titkár egy bágyadt pillantással válaszolt (1882 Bartalus István C0845, 19) | Ül, fáradt, bágyadt mosollyal és néz maga elé (1941 Ignácz Rózsa 9269002, 120) | Berakták [a Latimeria elnevezésű bojtosúszós halat] egy medencébe, és lefilmezték bágyadt mozgását (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146003, 138).

1b. ’ilyen személyhez, es. állathoz tartozó, ill. legyengült, fáradt, beteg 〈test(rész)〉’ ❖ az ej-fél kiáltoz, ’S némelly bádjadt testbe, bé-ſzkvén ſzunyadoz (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 8) | Bágyadt szemére szállt az enyhe szender, Sohaj dagasztá mellét (1840 Ney Ferenc 8335001, 26) | Bágyadt kezed, kicsi lábad Mult virányain vezérel (1883 k. Reviczky Gyula CD01) | Judit felemelte bágyadt fejét (1884 Mikszáth Kálmán 8312238, 95) | bágyadt, beteg madárszívecske dobbanása (1923 Áprily Lajos 9008064, 22).

1c. (átv is) ’vértelen, sápadt 〈arc〉’ ❖ Túlnan a még leveletlen, gyér fák között megkezdé útját a teli hold, bágyadt halovány arccal (1846 Petőfi Sándor C3509, 39) | ritka volt a mosoly penészszínű, bágyadt arczán (1904 Mikszáth Kálmán C3125, 9) | nyápic leányka volt, – mindig bágyadt arcú (1914 Gárdonyi Géza C1828, 65) | a bágyadt arcokba újra élet szökik (1994 Magyar Hírlap CD09).

1d. ’hervadt, kókadt 〈növény, levél stb.〉’ ❖ [néhány kaktusz] kőrepedésekben vert gyökerének fészket, és vastag, bágyadt leveleit a szirt szegélyeire fektette (1851 Kemény Zsigmond 8235010, 33) | Az útféli akácfák bágyadt lombokkal állták a nap hevét (1907 Gárdonyi Géza C1827, 147) | a kerti bágyadt bazsarózsák földre hullatják minden szirmukat (1938 e. Dsida Jenő ford.–Li Taj-po 9114061, 149).

2. (vál) ’erőtlen, gyenge, enyhe 〈természeti jelenség〉’ ❖ Bús csendesség fekszik atyáink hamvain, S bágyadt szél lengedez sírjaik hantjain (1789 Batsányi János 7023013, 22) | Már látszik a kormos vár vén fala S bágyadt sugár borong vak oldalán (1823 Vörösmarty Mihály C4540, 317) | Mire elindultak, a nap is előbújt s bágyadt fénye végigsiklott a vagonsor nedves tetején (1956 Molnár Géza 2005014, 54) | a tóra néző magas erkélyen ül sárga kabátjában a bágyadt napsütésben (1997 Kertész Imre² CD41).

2a. (vál) ’halvány, tompa, matt 〈szín〉, ill. vmely színnek ilyen jellegű 〈árnyalata〉’ ❖ az első a’ másodiknál valamivel haloványabb, vagy-is […] a’ Sz. Györgyi borvíz bádjat színü (1800 Nyulas Ferenc C3340, 198) | az ég bágyadt rózsaszínben úszott (1838 Jósika Miklós 8212006, 12) | Még a vetés zöldje is olyan bágyadt, hogy a budapesti ügyvéd sarjúrétnek nézi s csudálkozik, hogy nem lát rajta legelő birkanyájat (1894 Bársony István 8029002, 245) | A bágyadt szűzfehérség mellett a sok ringó-rengő almavirágról édesen mosolygott a diadalmas élet (1928 Bársony István 8029004, 64) | Bágyadt pasztellszínekben (1996 Magyar Hírlap CD09).

3. (vál) ’alacsony színvonalú, silány 〈műalkotás, alakítás stb.〉’ ❖ ezen postulátumok jeles mértékben és szép egyesűletben jutának nékie [ti. Kisfaludy Károlynak]; mértékben, mely nélkül bágyadt, s egyesűletben, mely nélkül száraz, vagy ha eleven is, felületes leszen a mív (1829 Toldy Ferenc 8481038, 267) | Igen bágyadt egy darab, mint többnyire minden efféle Kotzebuetól (1837 Vörösmarty Mihály C4539, 86) | Goethe szép rímei helyett többnyire bágyadt sorvégeket kapunk [a fordításban] (1860 Arany János C0641, 138) | Bartók Lajos darabja valóban egyik utolsó, bágyadt terméke a műfajnak (1958 Rónay György 9573136, 204).

3a. ’gyenge, erőtlen, jelentéktelen(ül kis mértékű, erejű stb.) 〈dolog, jelenség〉’ ❖ Vedd többek közt csak Schwartner Statistikáját kezedbe, ’s látni fogod hány különszinü intézet állot fel Magyarországban csak a’ közelebbi 50–60 esztendő leforgása alatt; ’s Magad körül tekintvén, ma csak néhánynak lassu ’s bágyadt folyamatját fogod tapasztalni (1831 Széchenyi István 8429010, 331) | A bécsi Raimund Színház később ugyancsak kísérletezett a darabbal, de a siker bágyadt volt (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 128) | az ellenzék támadásaira helyenként nagyon is bágyadt érvekkel felel (1951 Sőtér István 9613009, 81) | [az] ellenzéki képviselők bágyadt kísérletet tettek az általános vita berekesztésére (1995 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. ~, bágyadtan; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, bágyadtul; ÚMTsz.

bágyadt melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenévbágyad
II. melléknév 12A
1.
gyenge, erejét, élénkségét vesztett, ill. beteges(kedő) 〈ember, állat〉
Húsvét első napján a hideg ki lelt, és … a miat még most is bágyot [!] vagyok
(1782 Kazinczy László)
Ha a’ nyers petre’selymet a’ halas-tóba vetik, a’ bádjatt halak tőle meg-gyógyúlnak
(1797 Veszelszki Antal)
beteg vagyok (hisz ismered bajomat, csoda, hogy még élek) és emiatt bágyadt, és sokszor a dologra alkalmatlan
(1850 Teleki László²)
[lánya] bágyadtan, halotthaloványan feküdt a díványon
(1900 Mikszáth Kálmán)
Lábbadozott, de bágyadt volt még a lázaktól és a csontjait szaggató fájdalmaktól
(1937 Egri Viktor)
A figyelmes és gondos gazda hamar meg tudja állapítani, ha kutyájának valami baja van: megváltozik az állat magatartása, étvágytalan, bágyadt, kedvetlen lesz
(1998 Új Könyvek)
1a.
bágyadtságot, lankadtságot tükröző, gyenge, fáradt 〈megnyilvánulás, mozdulat stb.〉
Itt járkál a’ ſereg bádjadt lépésivel
(1772 Bessenyei György¹)
Állt egyedül dúlt széna között gyors hadviselő mén […]. Melly, mikoron látá Tihamért, meg kezde vidúlni És bágyadt nyihogással urát ’s fejrázva köszönté
(1831 Vörösmarty Mihály)
A titkár egy bágyadt pillantással válaszolt
(1882 Bartalus István)
Ül, fáradt, bágyadt mosollyal és néz maga elé
(1941 Ignácz Rózsa)
Berakták [a Latimeria elnevezésű bojtosúszós halat] egy medencébe, és lefilmezték bágyadt mozgását
(1988 Szilágyi Tibor ford.Attenborough)
1b.
ilyen személyhez, es. állathoz tartozó, ill. legyengült, fáradt, beteg 〈test(rész)
az ej-fél kiáltoz, ’S némelly bádjadt testbe, bé-ſzkvén ſzunyadoz
(1772 Bessenyei György¹)
Bágyadt szemére szállt az enyhe szender, Sohaj dagasztá mellét
(1840 Ney Ferenc)
Bágyadt kezed, kicsi lábad Mult virányain vezérel
(1883 k. Reviczky Gyula)
Judit felemelte bágyadt fejét
(1884 Mikszáth Kálmán)
bágyadt, beteg madárszívecske dobbanása
(1923 Áprily Lajos)
1c. (átv is)
vértelen, sápadt 〈arc〉
Túlnan a még leveletlen, gyér fák között megkezdé útját a teli hold, bágyadt halovány arccal
(1846 Petőfi Sándor)
ritka volt a mosoly penészszínű, bágyadt arczán
(1904 Mikszáth Kálmán)
nyápic leányka volt, – mindig bágyadt arcú
(1914 Gárdonyi Géza)
a bágyadt arcokba újra élet szökik
(1994 Magyar Hírlap)
1d.
hervadt, kókadt 〈növény, levél stb.〉
[néhány kaktusz] kőrepedésekben vert gyökerének fészket, és vastag, bágyadt leveleit a szirt szegélyeire fektette
(1851 Kemény Zsigmond)
Az útféli akácfák bágyadt lombokkal állták a nap hevét
(1907 Gárdonyi Géza)
a kerti bágyadt bazsarózsák földre hullatják minden szirmukat
(1938 e. Dsida Jenő ford.Li Taj-po)
2. (vál)
erőtlen, gyenge, enyhe 〈természeti jelenség〉
Bús csendesség fekszik atyáink hamvain, S bágyadt szél lengedez sírjaik hantjain
(1789 Batsányi János)
Már látszik a kormos vár vén fala S bágyadt sugár borong vak oldalán
(1823 Vörösmarty Mihály)
Mire elindultak, a nap is előbújt s bágyadt fénye végigsiklott a vagonsor nedves tetején
(1956 Molnár Géza)
a tóra néző magas erkélyen ül sárga kabátjában a bágyadt napsütésben
(1997 Kertész Imre²)
2a. (vál)
halvány, tompa, matt 〈szín〉, ill. vmely színnek ilyen jellegű 〈árnyalata〉
az első a’ másodiknál valamivel haloványabb, vagy-is […] a’ Sz. Györgyi borvíz bádjat színü
(1800 Nyulas Ferenc)
az ég bágyadt rózsaszínben úszott
(1838 Jósika Miklós)
Még a vetés zöldje is olyan bágyadt, hogy a budapesti ügyvéd sarjúrétnek nézi s csudálkozik, hogy nem lát rajta legelő birkanyájat
(1894 Bársony István)
A bágyadt szűzfehérség mellett a sok ringó-rengő almavirágról édesen mosolygott a diadalmas élet
(1928 Bársony István)
Bágyadt pasztellszínekben
(1996 Magyar Hírlap)
3. (vál)
alacsony színvonalú, silány 〈műalkotás, alakítás stb.〉
ezen postulátumok jeles mértékben és szép egyesűletben jutának nékie [ti. Kisfaludy Károlynak]; mértékben, mely nélkül bágyadt, s egyesűletben, mely nélkül száraz, vagy ha eleven is, felületes leszen a mív
(1829 Toldy Ferenc)
Igen bágyadt egy darab, mint többnyire minden efféle Kotzebuetól
(1837 Vörösmarty Mihály)
Goethe szép rímei helyett többnyire bágyadt sorvégeket kapunk [a fordításban]
(1860 Arany János)
Bartók Lajos darabja valóban egyik utolsó, bágyadt terméke a műfajnak
(1958 Rónay György)
3a.
gyenge, erőtlen, jelentéktelen(ül kis mértékű, erejű stb.) 〈dolog, jelenség〉
Vedd többek közt csak Schwartner Statistikáját kezedbe, ’s látni fogod hány különszinü intézet állot fel Magyarországban csak a’ közelebbi 50–60 esztendő leforgása alatt; ’s Magad körül tekintvén, ma csak néhánynak lassu ’s bágyadt folyamatját fogod tapasztalni
(1831 Széchenyi István)
A bécsi Raimund Színház később ugyancsak kísérletezett a darabbal, de a siker bágyadt volt
(1939 Herczeg Ferenc)
az ellenzék támadásaira helyenként nagyon is bágyadt érvekkel felel
(1951 Sőtér István)
[az] ellenzéki képviselők bágyadt kísérletet tettek az általános vita berekesztésére
(1995 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. ~, bágyadtan; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, bágyadtul; ÚMTsz.

Beállítások