bájos mn és fn 

I. mn 15A

1. ’kedves, helyes, vonzó, bájjal teli (külsejű, természetű, egyéniségű) 〈kül. nő v. gyermek, ritk. állat〉’ ❖ Egy bájos szerető megejthetéséért Eladják (óh szegény) a szűz igazságot (1804 Csokonai Vitéz Mihály ford.–Kotzebue CD01) | tekintete az előtte ülő bájos alak tökélyein végig szaladt (1877 Wohl Janka C4560, 43) | a bájos matróna (1898 Jókai Mór CD18) | Az egyik gödröcskében egy bájos kis sün szaladgált kétségbeesetten (1913 Babits Mihály C0694, 190) | Mindketten elámultunk, milyen bájos ez a gyerek (1931 Kosztolányi Dezső 9359227, 221) | bájos teremtés (1956 Füst Milán C0091, 1085) | kecses, légies, és bájos, no és bravúros és tiszta technikájú cseh balerinapalánta (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’bájt, kedvességet tükröző, megnyerő 〈testrész, ill. fizikai megnyilvánulás〉’ ❖ Szerelme bádgyadó szemében melly bájos tűzzel tsillogott! (1793 Verseghy Ferenc CD01) | egy csinos karcsu leánykát látunk a’ sátrak közűl kilopódzni. Mint a’ híg szellőé, könnyű ’s bájos mozdúlata (1836 Jósika Miklós 8212005, 153) | ha bájosan mosolyg rád asszonya, Tudd, hogy szivében bosszú les reád (1863 Madách Imre 8284014, 808) | Az arca pedig keskeny, bájos arc, amelyen két kis gödör támadt, ha mosolygott (1908 Hegedűs Gyula CD10) | Ó, ismerem én jól a bájos, ideges fehér ujjakat (1938 e. Dsida Jenő ford.–Musset CD01).

1b. ’ilyen emberre, ritk. állatra jellemző 〈tulajdonság, ill. magatartás, viselkedés〉’ ❖ Julisnak bájos alázatossága […], a kegyesség, mellyel minden emberhez viseltetett, a’ tetetett férjbl csak hamar valóságos szerett neveltek (1808 Verseghy Ferenc ford.–Unger C4424, 227) | bájos zavarba’ vált szép arcza (1886 Radó Antal ford.–Dante 8383002, 12) | ezek a szép állatok [ti. a hattyúk] bájos butaságban andalognak e csöndes vizeken (1909 Ignotus CD10) | A férfi mosolyosan nézi a bájos ügyetlenkedést (1912 Móricz Zsigmond C3211, 113) | megismertetésre a legismertebb fajt, a bájos szépségéért már az ókor óta sokat dicsőített […] nagy dorkász gazellát választottuk ki (1929 Az állatok világa ford. CD46) | a dilettáns szövegírók bájos bumfordisága többnyire komikus hatást vált ki ma már (1994 Magyar Hírlap CD09).

2. (természetességében) üde szépségű, kedves (és így megragadó, vonzó)(természeti) dolog, jelenség〉’ ❖ És a képzelés nemde segíti kívánságaidat? Egyszerre általhelyeztet tégedet bájos mezejére (1786 Verseghy Ferenc ford.–Dusch 7373008, 236) | Ha ezen kimondhatatlan bájos dal fordításom által minden naívságából ki nem lőn vetkőztetve, örűlnöm kell (1827 Toldy Ferenc 8481036, 216) | A’ Szamos partjain állok, […] körültem a’ bájos völgy, az édes tünde táj, melly iuságom bimbóhajnalára emlékeztet (1848 Sepsy Károly 8406001, 21) | [Pierre Veber] bájos és pajkos darabját játszották most (1904 Ady Endre 9003004, 133) | Oly bájos utca ez (1940 Radnóti Miklós ford.–Apollinaire 9543197, 22) | bájosan ódon írói fogás (1994 Magyar Hírlap CD09) | bájos, karakteres rajzok (1998 Új Könyvek CD29).

3. (rég) ’igéző, bűbájos, ill. varázserejű v. -hatású’ ❖ Néki mind azok a’ miket látott … tsudálatosaknak … bájosoknak tetszettek (1796 Vitéz Imre ford.–Spiess C4519, 83) | Én hát Nagyságtoknak Sándor’ paripáját […] ide leczitálom bájos mesterséggel (1806 Verseghy Ferenc C4441, 189) | Vonzd oh bájos ital, vonzd-vissza lakomhoz ez iat (1824 Guzmics Izidor ford.–Theokritosz C1922, 30) | legottan bájos erőjü füvekkel békötözé sebeim (1826 Debreczeni Márton C1372, 177).

II. fn 4A (rég)

’kuruzslással, bűbájossággal foglalkozó, ördöngös ember; bájoló’ ❖ Bájos: bvös, ördöngös, kurusló (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 15) | Bájos: Incantator, incantatrix, veneficus (1809 Simai Kristóf C3747, 175).

Ö: bű~, bűvös-~.

Vö. CzF. ~, bájosan; ÉrtSz.; TESz. báj; ÉKsz.; ÚMTsz.

bájos melléknév és főnév
I. melléknév 15A
1.
kedves, helyes, vonzó, bájjal teli (külsejű, természetű, egyéniségű) 〈kül. nő v. gyermek, ritk. állat〉
Egy bájos szerető megejthetéséért Eladják (óh szegény) a szűz igazságot
(1804 Csokonai Vitéz Mihály ford.Kotzebue)
tekintete az előtte ülő bájos alak tökélyein végig szaladt
(1877 Wohl Janka)
a bájos matróna
(1898 Jókai Mór)
Az egyik gödröcskében egy bájos kis sün szaladgált kétségbeesetten
(1913 Babits Mihály)
Mindketten elámultunk, milyen bájos ez a gyerek
(1931 Kosztolányi Dezső)
bájos teremtés
(1956 Füst Milán)
kecses, légies, és bájos, no és bravúros és tiszta technikájú cseh balerinapalánta
(1995 Magyar Hírlap)
1a.
bájt, kedvességet tükröző, megnyerő 〈testrész, ill. fizikai megnyilvánulás〉
Szerelme bádgyadó szemében melly bájos tűzzel tsillogott!
(1793 Verseghy Ferenc)
egy csinos karcsu leánykát látunk a’ sátrak közűl kilopódzni. Mint a’ híg szellőé, könnyű ’s bájos mozdúlata
(1836 Jósika Miklós)
ha bájosan mosolyg rád asszonya, Tudd, hogy szivében bosszú les reád
(1863 Madách Imre)
Az arca pedig keskeny, bájos arc, amelyen két kis gödör támadt, ha mosolygott
(1908 Hegedűs Gyula)
Ó, ismerem én jól a bájos, ideges fehér ujjakat
(1938 e. Dsida Jenő ford.Musset)
1b.
ilyen emberre, ritk. állatra jellemző 〈tulajdonság, ill. magatartás, viselkedés〉
Julisnak bájos alázatossága […], a kegyesség, mellyel minden emberhez viseltetett, a’ tetetett férjbl csak hamar valóságos szerett neveltek
(1808 Verseghy Ferenc ford.Unger)
bájos zavarba’ vált szép arcza
(1886 Radó Antal ford.Dante)
ezek a szép állatok [ti. a hattyúk] bájos butaságban andalognak e csöndes vizeken
(1909 Ignotus)
A férfi mosolyosan nézi a bájos ügyetlenkedést
(1912 Móricz Zsigmond)
megismertetésre a legismertebb fajt, a bájos szépségéért már az ókor óta sokat dicsőített […] nagy dorkász gazellát választottuk ki
(1929 Az állatok világa ford.)
a dilettáns szövegírók bájos bumfordisága többnyire komikus hatást vált ki ma már
(1994 Magyar Hírlap)
2.
(természetességében) üde szépségű, kedves (és így megragadó, vonzó) (természeti) dolog, jelenség〉
És a képzelés nemde segíti kívánságaidat? Egyszerre általhelyeztet tégedet bájos mezejére
(1786 Verseghy Ferenc ford.Dusch)
Ha ezen kimondhatatlan bájos dal fordításom által minden naívságából ki nem lőn vetkőztetve, örűlnöm kell
(1827 Toldy Ferenc)
A’ Szamos partjain állok, […] körültem a’ bájos völgy, az édes tünde táj, melly iuságom bimbóhajnalára emlékeztet
(1848 Sepsy Károly)
[Pierre Veber] bájos és pajkos darabját játszották most
(1904 Ady Endre)
Oly bájos utca ez
(1940 Radnóti Miklós ford.Apollinaire)
bájosan ódon írói fogás
(1994 Magyar Hírlap)
bájos, karakteres rajzok
(1998 Új Könyvek)
3. (rég)
igéző, bűbájos, ill. varázserejű v. -hatású
Néki mind azok a’ miket látott … tsudálatosaknak … bájosoknak tetszettek
(1796 Vitéz Imre ford.Spiess)
Én hát Nagyságtoknak Sándor’ paripáját […] ide leczitálom bájos mesterséggel
(1806 Verseghy Ferenc)
Vonzd oh bájos ital, vonzd-vissza lakomhoz ez iat
(1824 Guzmics Izidor ford.Theokritosz)
legottan bájos erőjü füvekkel békötözé sebeim
(1826 Debreczeni Márton)
II. főnév 4A (rég)
kuruzslással, bűbájossággal foglalkozó, ördöngös ember; bájoló
Bájos: bvös, ördöngös, kurusló
(1792 Baróti Szabó Dávid)
Bájos: Incantator, incantatrix, veneficus
(1809 Simai Kristóf)
Vö. CzF. ~, bájosan; ÉrtSz.; TESz. báj; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások