bajuszos mn 15A3bajszos

1. ’olyan 〈férfi〉, aki (vmilyen) bajuszt visel, ritk. olyan 〈nő〉, akinek szája fölött erőteljesebb piheszálak alkotta bajusz van, ill. olyan 〈közösség, nép〉, amelynek férfi tagjai jellemzően v. hagyományosan ilyenek’ ❖ bajuszszos Lengyel Nemes ember (1785 Magyar Hírmondó C0273, 546) | [1823-ban] már 24 éves, bajuszos, érettkoru ifju, tulajdonképen férfiu valék (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 79) | Lágy tekintetű, szabályos arcú, bajuszos, de borotvált (1884 Petelei István 8361008, 109) | Bajuszos, szakálas nép volt-e a honfoglaló magyarság vagy pedig borotválkozott: ebben a kérdésben eltérők a nézetek (1900 Nagy Géza CD20) | Csakhamar ismert ő látásból minden képzős legényt. Már az első héten megkülönböztette, hogy akik a legbajuszosabbak, azok a negyedikesek (1915 Gárdonyi Géza C1823, 15) | Két szál hatalmas legény karcsú egyenruhában és bajuszosan (1932 Kassák Lajos CD10) | szalmaszín bajszos, puskás népfölkelő (1945 Szép Ernő 9665040, 79) | Az a sok cuppantós, bajuszos nagynéni (1989 Konrád György 9351007, 626).

1a. ’olyan 〈arc, száj〉, amelyen, ill. amely fölött (vmilyen) bajusz van’ ❖ [két báb közül az] eggyik frantzia rántzra szabott köntösben bajszos ajakkal szittyai ábrázat (1791 Verseghy Ferenc C4441, 83) | bajuszos, szakállas arcok (1862–1863 Jókai Mór CD18) | Lujza nővér enyhén bajuszos, jóságos kerek arca hajlik föléje (1929 Heltai Jenő 9239059, 10) | [a csutorából] a füst édesapám bajszos szájára oson át (1945–1955 Keszthelyi Zoltán 9330011, 118).

1b. (rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Áll) ’olyan 〈állat, kül. madár〉, amelynek pofáján bajuszra emlékeztető mintázat, ill. bajusszerűen meghosszabbodott szőrszálak alkotta képződmény van’ ❖ bajszos sármány (Emberiza cia) (1898 Chernel István CD34) | Bajuszos oroszlánmajmocska (Midas mystax Spix), arca és feje eleje szőrös; sörénye nincsen; felső ajkát fehér bajusz díszíti (1916 RévaiNagyLex. C5710, 799) | Sylvia cantillans […] bajszos poszáta (1978 Hétnyelvű névszótár C6711, 1004) | Erdeinkben a foltos szalamandra mellett a vizektől távolabb három békafajjal találkozhatunk. Ezek az ún. bajuszos vagy barna békáink (erdei béka, mocsári béka, gyepi béka) (1995 Magyarország állatvilága CD14).

2. ’olyan 〈állatszáj, ill. -fej, kül. halé〉, amely körül, ill. amelyen (jellegzetesen hosszú) tapintószőrök, bajuszserték v. a tapintást segítő hámkinövések vannak’ ❖ [a hal] fels ajaka bajuszas (1787 Mátyus István C3069, 318) | Én Közönséges Vidra … nagyobb vagyok egy pumikutyánál, gömbölyű, bajuszos matska fejem vagyon (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 576) | A harcsa legnagyobb folyóvizi hal, melly néha 2 mázsát nyom; feje széles, összenyomott, bajszos (1845 Hanák János 8180001, 48) | bajszos, tátongó harcsa szájhoz (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

2a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll is) ’olyan 〈hal v. emlősállat〉, amelynek szájnyílása körül (jellegzetesen hosszú) tapintószőrök, bajuszserték v. a tapintást segítő hámkinövések vannak’ ❖ bajuſzſzos halakot (1787 Andrád Sámuel C0618, 36) | Menyhal. […] Bajusszos, állai egyenlk (1799 Főldi János C6339, 248) | bajuszos Tigris (1805 Verseghy Ferenc CD01) | bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus L.) (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Bajuszos denevér Myotis mystacinus (1995 Magyarország állatvilága CD14).

3. (Növ is) ’olyan 〈növényi rész, kül. gabonaféle virágzata〉, amelyen rövid bajuszszőrre, bajuszsertére emlékeztető, hegyes, érdes szálkák vannak, ill. olyan 〈növényi rész〉, amelyen kipödört bajuszra, hosszú bajuszszőrre emlékeztető szálas képződmény van’ ❖ [az árpának] igen bajúszos vagy szálkás kalásza a’ kereső kutya’ orrát szurdalván, az nem örömest keres benne (1829 Pák Dienes 8346007, 88) | A vadszőlő bajszos venyigéi Lombos ágon össze-vissza folynak (1845 Tompa Mihály CD01) | [Az ún. közönséges kakaslábfű] szára az alján lapos, kalászkái szálkásak, bajuszosak (1922 RévaiNagyLex. C5711, 147) | csúrkás tengeri[:] éretlen, „bajszos” kukoricacső (2000 Kótyuk Erzsébet CD48).

3a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (kissé rég, Növ) ’olyan 〈pázsitfű, kül. búza〉, amelynek virágzatán rövid bajuszszőrre, bajuszsertére emlékeztető, hegyes, érdes szálkák vannak’ ❖ bajuszszos Muhar […] P. [= Panicum] lineare (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 99) | A külsőbbik virágpelyva gyakran szálkát visel, pl. a bajuszos búzán (1914 RévaiNagyLex. C5707, 135).

4. (rég) ’olyan 〈tajtékpipa〉, amelynek nyakán a dohányfüst lecsapódása során éles, sötét sávként megjelenő kátránykéreg keletkezett’ ❖ Nekem [a táblabíró] egy bajuszos tajtpipát hagyott végrendeletében (1848 Életképek C0107, 480) | a pókhálós falon Lajos ur pipagyüjteménye, mellyből több nagy bajuszos ősi tajték feketélik ki (1850 Pompéry János 8372002, 8) | lekapott a pipatoriumról két bajúszos tajtékpipát (1896 Bársony István C0844, 37).

Vö. CzF. bajszos, bajszosan, ~, bajuszosan; ÉrtSz. bajszos, ~; SzólKm. bajuszos · bajszos; TESz. bajusz; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bajuszos melléknév 15A3
bajszos 15A3
1.
olyan 〈férfi〉, aki (vmilyen) bajuszt visel, ritk. olyan 〈nő〉, akinek szája fölött erőteljesebb piheszálak alkotta bajusz van, ill. olyan 〈közösség, nép〉, amelynek férfi tagjai jellemzően v. hagyományosan ilyenek
bajuszszos Lengyel Nemes ember
(1785 Magyar Hírmondó)
[1823-ban] már 24 éves, bajuszos, érettkoru ifju, tulajdonképen férfiu valék
(1851–1854 Táncsics Mihály)
Lágy tekintetű, szabályos arcú, bajuszos, de borotvált
(1884 Petelei István)
Bajuszos, szakálas nép volt-e a honfoglaló magyarság vagy pedig borotválkozott: ebben a kérdésben eltérők a nézetek
(1900 Nagy Géza)
Csakhamar ismert ő látásból minden képzős legényt. Már az első héten megkülönböztette, hogy akik a legbajuszosabbak, azok a negyedikesek
(1915 Gárdonyi Géza)
Két szál hatalmas legény karcsú egyenruhában és bajuszosan
(1932 Kassák Lajos)
szalmaszín bajszos, puskás népfölkelő
(1945 Szép Ernő)
Az a sok cuppantós, bajuszos nagynéni
(1989 Konrád György)
1a.
olyan 〈arc, száj〉, amelyen, ill. amely fölött (vmilyen) bajusz van
[két báb közül az] eggyik frantzia rántzra szabott köntösben bajszos ajakkal szittyai ábrázat
(1791 Verseghy Ferenc)
bajuszos, szakállas arcok
(1862–1863 Jókai Mór)
Lujza nővér enyhén bajuszos, jóságos kerek arca hajlik föléje
(1929 Heltai Jenő)
[a csutorából] a füst édesapám bajszos szájára oson át
(1945–1955 Keszthelyi Zoltán)
1b. (rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Áll)
olyan 〈állat, kül. madár〉, amelynek pofáján bajuszra emlékeztető mintázat, ill. bajusszerűen meghosszabbodott szőrszálak alkotta képződmény van
bajszos sármány (Emberiza cia)
(1898 Chernel István)
Bajuszos oroszlánmajmocska (Midas mystax Spix), arca és feje eleje szőrös; sörénye nincsen; felső ajkát fehér bajusz díszíti
(1916 RévaiNagyLex.)
Sylvia cantillans […] bajszos poszáta
(1978 Hétnyelvű névszótár)
Erdeinkben a foltos szalamandra mellett a vizektől távolabb három békafajjal találkozhatunk. Ezek az ún.úgynevezett bajuszos vagy barna békáink (erdei béka, mocsári béka, gyepi béka)
(1995 Magyarország állatvilága)
2.
olyan 〈állatszáj, ill. -fej, kül. halé〉, amely körül, ill. amelyen (jellegzetesen hosszú) tapintószőrök, bajuszserték v. a tapintást segítő hámkinövések vannak
[a hal] fels ajaka bajuszas
(1787 Mátyus István)
Én Közönséges Vidra … nagyobb vagyok egy pumikutyánál, gömbölyű, bajuszos matska fejem vagyon
(1799 Fábián József ford.Raff)
A harcsa legnagyobb folyóvizi hal, melly néha 2 mázsát nyom; feje széles, összenyomott, bajszos
(1845 Hanák János)
bajszos, tátongó harcsa szájhoz
(1921 Tersánszky Józsi Jenő)
2a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll is)
olyan 〈hal v. emlősállat〉, amelynek szájnyílása körül (jellegzetesen hosszú) tapintószőrök, bajuszserték v. a tapintást segítő hámkinövések vannak
bajuſzſzos halakot
(1787 Andrád Sámuel)
Menyhal. […] Bajusszos, állai egyenlk
(1799 Főldi János)
bajuszos Tigris
(1805 Verseghy Ferenc)
bajuszos vörösmárna (Mullus barbatus L.Linnaeus)
(1933 Az állatok világa ford.)
Bajuszos denevér Myotis mystacinus
(1995 Magyarország állatvilága)
3. (Növ is)
olyan 〈növényi rész, kül. gabonaféle virágzata〉, amelyen rövid bajuszszőrre, bajuszsertére emlékeztető, hegyes, érdes szálkák vannak, ill. olyan 〈növényi rész〉, amelyen kipödört bajuszra, hosszú bajuszszőrre emlékeztető szálas képződmény van
[az árpának] igen bajúszos vagy szálkás kalásza a’ kereső kutya’ orrát szurdalván, az nem örömest keres benne
(1829 Pák Dienes)
A vadszőlő bajszos venyigéi Lombos ágon össze-vissza folynak
(1845 Tompa Mihály)
[Az ún. közönséges kakaslábfű] szára az alján lapos, kalászkái szálkásak, bajuszosak
(1922 RévaiNagyLex.)
csúrkás tengeri[:] éretlen, „bajszos” kukoricacső
(2000 Kótyuk Erzsébet)
3a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (kissé rég, Növ)
olyan 〈pázsitfű, kül. búza〉, amelynek virágzatán rövid bajuszszőrre, bajuszsertére emlékeztető, hegyes, érdes szálkák vannak
bajuszszos Muhar […] P. [= Panicum] lineare
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
A külsőbbik virágpelyva gyakran szálkát visel, pl.például a bajuszos búzán
(1914 RévaiNagyLex.)
4. (rég)
olyan 〈tajtékpipa〉, amelynek nyakán a dohányfüst lecsapódása során éles, sötét sávként megjelenő kátránykéreg keletkezett
Nekem [a táblabíró] egy bajuszos tajtpipát hagyott végrendeletében
(1848 Életképek)
a pókhálós falon Lajos ur pipagyüjteménye, mellyből több nagy bajuszos ősi tajték feketélik ki
(1850 Pompéry János)
lekapott a pipatoriumról két bajúszos tajtékpipát
(1896 Bársony István)
Vö. CzF. bajszos, bajszosan, ~, bajuszosan; ÉrtSz. bajszos, ~; SzólKm. bajuszos · bajszos; TESz. bajusz; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások