bakacsin fn és mn 4A1 (rég)

I. fn

’kül. ravatal bevonására haszn. sötét, rendsz. mélykék színű vászon’ ❖ Ruháink kéméllésére, fekete Magyar ingeink, és gatyáink vagynak; kinek […] tafotából, arannyal ki-tzifrázva; kinek bakatsinból (1797 Magyar Kurír 7446141, 318) | [az éj] csak hamar beronta, Az eget, a földet bakacsinba vonta, És kiverte szépen koporsószegével: Fényes csillagoknak milljom-ezerével (1846 Arany János 8014001, 116) | [a] ház egy fekete bakacsinnal kárpitozott szobájában égő gyertyák közt ott fekszik egy viaszsápadt arcú ember (1927 Szini Gyula CD10).

a. ’ebből készült (gyász)ruha’ ❖ már holtig járok bakancsinba (1795 Nagy István³ C1328, 160) | Egy gyászos asszony […] talpig bakacsinba volt öltözve (1848 Népdalok és mondák C2983, 283) | Fényes csillag a temető felett, mért világítod a kereszteket? Hol bakacsinban gunnyaszt a halál, sugárszemed oda úgysem talál (1947 Jékely Zoltán 9278091, 97).

II. mn (irod)

’fekete v. feketébe hajló mélykék színű 〈dolog〉’ ❖ [a szőlőtőkék] aranyzöld, sárga, rózsaszín, bakacsin, kökénykék fürteikkel mosolyogtak felém (1887 Jókai Mór CD18) | [A pokrócon] hanyattdőlve és a sereglő csillagokat bámulva a bakacsin égen, a két ember elmondhatatlan békét [érzett] (1937 Török Rezső C4319, 167).

ÖE: ~fekete, ~kék.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

bakacsin főnév és melléknév 4A1 (rég)
I. főnév
kül. ravatal bevonására haszn. sötét, rendsz. mélykék színű vászon
Ruháink kéméllésére, fekete Magyar ingeink, és gatyáink vagynak; kinek […] tafotából, arannyal ki-tzifrázva; kinek bakatsinból
(1797 Magyar Kurír)
[az éj] csak hamar beronta, Az eget, a földet bakacsinba vonta, És kiverte szépen koporsószegével: Fényes csillagoknak milljom-ezerével
(1846 Arany János)
[a] ház egy fekete bakacsinnal kárpitozott szobájában égő gyertyák közt ott fekszik egy viaszsápadt arcú ember
(1927 Szini Gyula)
a.
ebből készült (gyász)ruha
már holtig járok bakancsinba
(1795 Nagy István³)
Egy gyászos asszony […] talpig bakacsinba volt öltözve
(1848 Népdalok és mondák)
Fényes csillag a temető felett, mért világítod a kereszteket? Hol bakacsinban gunnyaszt a halál, sugárszemed oda úgysem talál
(1947 Jékely Zoltán)
II. melléknév (irod)
fekete v. feketébe hajló mélykék színű 〈dolog〉
[a szőlőtőkék] aranyzöld, sárga, rózsaszín, bakacsin, kökénykék fürteikkel mosolyogtak felém
(1887 Jókai Mór)
[A pokrócon] hanyattdőlve és a sereglő csillagokat bámulva a bakacsin égen, a két ember elmondhatatlan békét [érzett]
(1937 Török Rezső)
ÖE: bakacsinfekete, bakacsinkék
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások