agilis mn és fn 

I. mn 15D

1. (vál) ’fáradhatatlanul tevékeny, buzgó, törekvő, ill. vmit így végző 〈személy〉’ ❖ Ugron megmutatta, hogy agilis ember, aki tud erőt kifejteni, ha akar (1884 Mikszáth Kálmán CD04) | városunk agilis polgármestere (1914 Laczkó Géza CD10) | a hangsúlyozottan „fiatal és agilis” eladók […] a legújabb divatú Levis 501-est viselik munkaruhaként (1992 Boros Géza 2027031, 30) | annak van esélye a győzelemre, aki megfelel a hatékony vezetőről alkotott képnek. Vagyis agilis, dinamikus, határozott (majdhogynem agresszív) (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ilyen személyre jellemző 〈tevékenység〉’ ❖ [az ügyvéd] agilis működése a siker érdeméből oroszlánrészt kér (1898 Ady Endre C0534, 29) | [Sztálin halála után Berija] rendkívül agilisan vetette be magát az új politikai helyzet kiaknázásába (1999 Sipos Levente CD17).

2. (ritk) ’mozgékony, fürge, eleven’ ❖ fess egy legagilisebb juhásznét, aki keresi avagy futja a szeretetet (1796 k. Csokonai Vitéz Mihály C1328, 499) | a könnyebb fegyverzetű és könnyebb, mozgékonyabb, agilisabb lóanyag felett rendelkező magyar-kún lovasság […] kiválóan megállja a helyét (1930 Bánlaky József CD16).

3. (/Tört) ’〈személynév előtt haszn. hivatalos címként is:〉 anyja v. felesége jogán nemesi birtokkal rendelkező nem nemes 〈személy〉’ ❖ nemes Németh István, Jánosnak fia, agilis ifjú Varga János és Pajczer Ferenc, mint kegyetlenkedő gyilkosok bűnpörbe idéztessenek (1827 Deák Ferenc CD51) | Agilis nemes olyan ember volt, akinek csak a felesége volt nemes s a felesége kuriája, s aki mint ilyen kuria tulajdonos maga is nemesi jogokat gyakorolt (1893 PallasLex. CD02) | A parasztság és a nemesség közt elhelyezkedő agilis férfiak 50 százaléka szintén tudott írni, ami azt mutatja, hogy a nemesség legalsó rétegében akkoriban [ti. a reformkorban] már nagy presztízse volt az írott szónak (1990 Hudi József CD17).

II. fn 4D (/Tört)

’anyja v. felesége jogán nemesi birtokkal rendelkező nem nemes ember’ ❖ [a felszólaló áttér az] agilisekre […] és szabados községekre. Végre [= végül] attól tart, hogy a földes urak ott hagyák javaikat és az egész Magyar Nemzet parasztá válik (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Thaly János a komáromi királyi várnak tiszttartója […] lévén, mint agilis (nemes anyatól [!] született) hivatalában szerzett érdemeinél fogva az országgyűlés ajánlatára Rudolf királytól […] nemességre emeltetett (1865 Nagy Iván CD31) | nemes és nem nemes, agylis és paraszt paroláz, öleli, csókolja egymást (1892 Babay Kálmán C0693, 41) | [A református templomban] fiók széknek nevezték a félnemesek, az agilisek székét. Ez a nemes férfiak sorában, hátul a karzat alatt kapott helyet (2000 Magyar Néprajz CD47).

Vö. CzF. félnemes; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

agilis melléknév és főnév
I. melléknév 15D
1. (vál)
fáradhatatlanul tevékeny, buzgó, törekvő, ill. vmit így végző 〈személy〉
Ugron megmutatta, hogy agilis ember, aki tud erőt kifejteni, ha akar
(1884 Mikszáth Kálmán)
városunk agilis polgármestere
(1914 Laczkó Géza)
a hangsúlyozottan „fiatal és agilis” eladók […] a legújabb divatú Levis 501-est viselik munkaruhaként
(1992 Boros Géza)
annak van esélye a győzelemre, aki megfelel a hatékony vezetőről alkotott képnek. Vagyis agilis, dinamikus, határozott (majdhogynem agresszív)
(1995 Magyar Hírlap)
1a.
ilyen személyre jellemző 〈tevékenység〉
[az ügyvéd] agilis működése a siker érdeméből oroszlánrészt kér
(1898 Ady Endre)
[Sztálin halála után Berija] rendkívül agilisan vetette be magát az új politikai helyzet kiaknázásába
(1999 Sipos Levente)
2. (ritk)
mozgékony, fürge, eleven
fess egy legagilisebb juhásznét, aki keresi avagy futja a szeretetet
(1796 k. Csokonai Vitéz Mihály)
a könnyebb fegyverzetű és könnyebb, mozgékonyabb, agilisabb lóanyag felett rendelkező magyar-kún lovasság […] kiválóan megállja a helyét
(1930 Bánlaky József)
3. (/Tört)
〈személynév előtt haszn. hivatalos címként is:〉 anyja v. felesége jogán nemesi birtokkal rendelkező nem nemes 〈személy〉
nemes Németh István, Jánosnak fia, agilis ifjú Varga János és Pajczer Ferenc, mint kegyetlenkedő gyilkosok bűnpörbe idéztessenek
(1827 Deák Ferenc)
Agilis nemes olyan ember volt, akinek csak a felesége volt nemes s a felesége kuriája, s aki mint ilyen kuria tulajdonos maga is nemesi jogokat gyakorolt
(1893 PallasLex.)
A parasztság és a nemesség közt elhelyezkedő agilis férfiak 50 százaléka szintén tudott írni, ami azt mutatja, hogy a nemesség legalsó rétegében akkoriban [ti. a reformkorban] már nagy presztízse volt az írott szónak
(1990 Hudi József)
II. főnév 4D (/Tört)
anyja v. felesége jogán nemesi birtokkal rendelkező nem nemes ember
[a felszólaló áttér az] agilisekre […] és szabados községekre. Végre [= végül] attól tart, hogy a földes urak ott hagyák javaikat és az egész Magyar Nemzet parasztá válik
(1833 Kossuth Lajos összes munkái)
Thaly János a komáromi királyi várnak tiszttartója […] lévén, mint agilis (nemes anyatól [!] született) hivatalában szerzett érdemeinél fogva az országgyűlés ajánlatára Rudolf királytól […] nemességre emeltetett
(1865 Nagy Iván)
nemes és nem nemes, agylis és paraszt paroláz, öleli, csókolja egymást
(1892 Babay Kálmán)
[A református templomban] fiók széknek nevezték a félnemesek, az agilisek székét. Ez a nemes férfiak sorában, hátul a karzat alatt kapott helyet
(2000 Magyar Néprajz)
Vö. CzF. félnemes; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások