balság fn 3A8 (rég)

1. ’az a tulajdonság, hogy vki balga, tudatlan, es. ügyetlen, ill. vkinek ilyen volta’ ❖ látván illy személy’ balságát, maga is a’ gazda kezet fog nyújtani (1805 Verseghy Ferenc C4435, 43) | látod Ádámtól a phalanstérig A nyomorú embert balságiban (1864 Szász Károly² C0577, 27) | Igy bűnhödöl balságodért (1881 Lévay József ford.–Molière C3179, 120) | Nőt nem keresett Danika, mert botladozó balsága félt a nőstény kacagástól (1914 Szabó Dezső CD10).

1a. (balga, tudatlan emberre jellemző) ostoba dolog, megnyilvánulás’ ❖ hogy az ne tudott volna magyarúl beszélleni és írni […] állítani balság volna (1818 Vitkovics Mihály C4530, 196) | mindenki ész nélkül […] elhisz minden balságot (1846 Pesti Divatlap C5839, 696) | esztelenséggel határos balságokra vezetik az embert a téveszmék (1870 Mentovich Ferenc C3080, 3) | Kérdés, ki nagyobb: a ki Csekély dologgal nagy jót fölidéz, Vagy az, ki nagygyal balságot mivel? (1891 Rákosi Jenő C3590, 72).

2. ’tévedés, hiba’ ❖ van ugyan e’ munkának is még hijánya, balsága; de rosszul illenék hozzánk savanyu censorképpel csupán a’ hijányt ’s balságot látnunk (1832 Jelenkor C0224, 555) | Ha a nyavalya’ diagnosisát közölhettem; ha némi […] kisérleteknek […] balságait föltárhattam […], akkor azon néhány héti fáradalomért, miben [!] igénytelen munkám került, fejedelmi dijt nyertem (1843 Kemény Zsigmond C2602, 15) | Hiába igyekeztek a tudósok s velük a nép okultabb férfiai kortársaikat, hitük balságáról, babonás voltáról a tudományokból s vizsgálatokból vont okokkal meggyőzni, a tapasztalás ellenük szólt (1856 Vasárnapi Újság CD56).

3. ’vminek a szerencsétlen, kedvezőtlen alakulása, ill. ilyen volta’ ❖ szerentse’ balsága (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 16) | a’ sors’ balsága készl itt Nyárádyra kiönteni engesztelhetetlen mérgét (1824 Náray Antal C3302, 117) | annyi hátramaradásainkat épen geographicus helyzetünk […] kedvezetlen balságának tulajdonithatjuk (1847 Hetilap CD61).

3a. ’szerencsétlen esemény, baleset, ill. szerencsétlenség, káros, kedvezőtlen következmény, balszerencse’ ❖ Balság: bal eset (1786 Baróti Szabó Dávid C0826, 146) | az embert rettenetesebb balság az egész természetben nem érheti (1808 Verseghy Ferenc C4428, 334) | Ily név […] megója fiamat minden balságtól (1872 Berczik Árpád ford.–Laboulaye C1032, 14) | Annyi sok esztendei, egy egész életen át tartó balság után egyszerre csak megfordult a világ kereke?… Jóra? boldogra? (1918 Móricz Zsigmond 9462007, 256) | Görgeyt sok balságban az a szerencse érte az élettől, hogy családi körben istenítők és imádók vették körül (1930 Móricz Zsigmond CD10).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

balság főnév 3A8 (rég)
1.
az a tulajdonság, hogy vki balga, tudatlan, es. ügyetlen, ill. vkinek ilyen volta
látván illy személy’ balságát, maga is a’ gazda kezet fog nyújtani
(1805 Verseghy Ferenc)
látod Ádámtól a phalanstérig A nyomorú embert balságiban
(1864 Szász Károly²)
Igy bűnhödöl balságodért
(1881 Lévay József ford.Molière)
Nőt nem keresett Danika, mert botladozó balsága félt a nőstény kacagástól
(1914 Szabó Dezső)
1a.
(balga, tudatlan emberre jellemző) ostoba dolog, megnyilvánulás
hogy az ne tudott volna magyarúl beszélleni és írni […] állítani balság volna
(1818 Vitkovics Mihály)
mindenki ész nélkül […] elhisz minden balságot
(1846 Pesti Divatlap)
esztelenséggel határos balságokra vezetik az embert a téveszmék
(1870 Mentovich Ferenc)
Kérdés, ki nagyobb: a ki Csekély dologgal nagy jót fölidéz, Vagy az, ki nagygyal balságot mivel?
(1891 Rákosi Jenő)
2.
tévedés, hiba
van ugyan e’ munkának is még hijánya, balsága; de rosszul illenék hozzánk savanyu censorképpel csupán a’ hijányt ’s balságot látnunk
(1832 Jelenkor)
Ha a nyavalya’ diagnosisát közölhettem; ha némi […] kisérleteknek […] balságait föltárhattam […], akkor azon néhány héti fáradalomért, miben [!] igénytelen munkám került, fejedelmi dijt nyertem
(1843 Kemény Zsigmond)
Hiába igyekeztek a tudósok s velük a nép okultabb férfiai kortársaikat, hitük balságáról, babonás voltáról a tudományokból s vizsgálatokból vont okokkal meggyőzni, a tapasztalás ellenük szólt
(1856 Vasárnapi Újság)
3.
vminek a szerencsétlen, kedvezőtlen alakulása, ill. ilyen volta
szerentse’ balsága
(1792 Baróti Szabó Dávid)
a’ sors’ balsága készl itt Nyárádyra kiönteni engesztelhetetlen mérgét
(1824 Náray Antal)
annyi hátramaradásainkat épen geographicus helyzetünk […] kedvezetlen balságának tulajdonithatjuk
(1847 Hetilap)
3a.
szerencsétlen esemény, baleset, ill. szerencsétlenség, káros, kedvezőtlen következmény, balszerencse
Balság: bal eset
(1786 Baróti Szabó Dávid)
az embert rettenetesebb balság az egész természetben nem érheti
(1808 Verseghy Ferenc)
Ily név […] megója fiamat minden balságtól
(1872 Berczik Árpád ford.Laboulaye)
Annyi sok esztendei, egy egész életen át tartó balság után egyszerre csak megfordult a világ kereke?… Jóra? boldogra?
(1918 Móricz Zsigmond)
Görgeyt sok balságban az a szerencse érte az élettől, hogy családi körben istenítők és imádók vették körül
(1930 Móricz Zsigmond)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások