bán¹ ts ige 1a6 (rendsz. hat ragozásban)

1. ’〈vmely tettet, döntést stb.〉 lelkiismeret-furdalást, megbánást, sajnálkozást érezve miatta, szeretne meg nem történtté tenni’ ❖ Igen ſajnálom, hogy ſzandékom ellen-is azzal találtam meg-sérteni az Urat. Nagyon bánom, hogy úgy trtént (1776 Klein Efraim 7182001, 228) | Bánta, hogy a levélről csak egy szót is szólott (1889 Iványi Ödön 8201001, 47) | Hirtelen bánni kezdte eddigi viselkedését a furcsa szent emberrel szemben, s azon volt, hogy ha még nem késő, máris jóvátegye (1982 Jékely Zoltán 9278103, 29).

1a. (Vall) ’〈bűnt, ill. vmely cselekedetet, gondolatot stb. azt bűnnek tartva〉 Isten színe előtt gyónva elismer, megvall, és annak elkövetéséért őszinte, mély lelkiismeret-furdalást, megbánást érez’ ❖ Oh jaj ſzánjuk, vétkünket bánjuk édes Jéſusunk, hogy ſzívünkben, bnös Lelkünkben ſzálláſt nem adtunk (1797 Katolikus karbéli énekeskönyv 7056003, 131) | [halálos ágyán] bánva bűneit, Elmélkedés, köny és imák között Adá a földnek vissza czímeit (1864 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | Nincs több semmi bünöd? – Nincs. – Hát szánd és bánd a büneidet. Azzal feloldozta (1907 Gárdonyi Géza C1842, 159) | [Héloïse] bevallja, hogy kívánja azt, amit bánnia kellene, hogy elevenen élnek benne az emlékek; bevallja, hogy jámborsága színlelt, Isten látja ezt (1978 Kulcsár Zsuzsanna 1087001, 135).

2. (rég) ’sajnál, fájlal vmit, bánkódik vmi miatt’ ❖ Jupiter sem kíván továb tudni rólunk, Nem bánja ha élünk: ’s nem szenyved ha halunk (1772 Bessenyei György¹ C1075, 90) | Magam vagyok. Ifju és elhagyatva E nagy világon, hol szeretni kell. Ki bánja ezt? (1838 Eötvös József 8126030, 35) | Ha nem szeretnélek, bánnám én, ha akármint is szenvedsz? (1911 Móricz Zsigmond C3228, 57) | nem is bántam, hogy nem tölgyet, hanem nyírfát meg cserjéket kellett ültetnünk (1980 Janikovszky Éva 1071001, 44).

2a. (rég) ’elvesztése, elmaradása miatt sajnálkozva, szomorkodva hiányol vkit v. vmit’ ❖ Be bánom azt a’ tulkot, be ſzép marha vólt, mitül tudott meg-veſzni no Isten adta jóſzága? (1777 Bessenyei György¹ 7044002, 92) | A’ viadalt báná Csongor; de barátja’ szavának Engede, ’s ment fegyvert, paripát készíteni tüstént (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 121) | Zsófi nem bánja a régi szeretőjét? (1887 Gyarmathy Zsigáné C1954, 164).

2b. (tagadó szerkezetben) ’〈megengedő jelleggel annak kif-ére, hogy nincs kifogása vmi ellen, beleegyezik vmibe〉’ ❖ ſzereſs, nem bánom; de ſzereſs ugy a’ mint egy vitézt illet (1772 Zechenter Antal ford.–Voltaire 7386008, 33) | Kordont csinálunk, jó uram, ha nem bánja (1852 Jókai Mór C2241, 203) | Nos, hát nem bánom. Belemegyek a magántanulásba (1921 Tersánszky Józsi Jenő 9706001, 113) | Nem bánom, Barna, de akkor valami tisztességes kereset után kell nézned (1983 Balla László 1010019, 193).

2c. (tagadó szerkezetben, feltételes módban) ’〈annak kif-ére, hogy óhajtja, kívánja vminek a megtörténtét, megvalósulását〉’ ❖  érette, egyedl  érette, nem bánnám, ha már viſzſza kellene jönni (1788 Gelei József ford.–Sintenis 7117001, 217) | [körünk] szemet szúrt a hatalom embereinél, mennyire nem bánná az, hogy az ifjuság a gyönyör, a játék vagy más szenvedélyekbe temetné el mivelődését, önállását (1881 Madarász József 8282002, 27) | a Juli nem bánná, hogy egyszer, de csak egyetlen egyszer, amikor a méltóságos úrfi jön, csak ő lenne itthon (1919 Balázs Sándor² CD10) | apa megunta a társaság lebzselését az ebédlőben, és nem bánná, ha félrehúzódnának a ház végén lévő gyerekszobába (1981 Mohás Lívia 1109002, 90).

3. (mit kérdőszóval v. is partikulával) (pejor is)(közönyből, érdektelenségből) figyelmen kívül hagy, ill. nem illet ellenvetéssel vmit’ ❖ Mit én bánom, Pánt fel-váltom, vitéz Mársnak ſzolgálok (1788 Ravazdy András 7276002, 266) | nem az esernyőt kerestem, bántam is én az esernyőt, hanem apámat (1895 Mikszáth Kálmán C3154, 178) | Bánja is azt az öreg úr, hogy őnáluk mikor van hó: itt most van (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 45) | Mit bánom a vagyont, csak jó atyádnak érezz! (1964 Jékely Zoltán ford.–Corneille 9278107, 310).

3a. (egysz 3. sz-ben, fene, ördög stb. alannyal) ’〈annak kif-ére, hogy vki nem törődik vmivel, hogy vkit nem izgat vmi〉’ ❖ Bánja a tatár, akár hol maradnak (1846 Obernyik Károly 8339002, 17) | Az ördög bánja az urakat, inkább azon töprengenének, hogy mi lesz a sebesülttel? (1894 Mikszáth Kálmán 8312006, 116) | Bánja a fene az egész világot! Én nem akarok éhezni! (1908 Ambrus Zoltán 9006016, 50) | Bordás úr azt mondta, hogy bánja a szösz, éljen akár még ötven esztendőt ezzel a nővel meg a gyerekekkel (1958 Magyar Nemzet aug. 23. C0354, 7) | Először csak a képviselőfánkok maradtak el – de bánta a nyavalya (1983 Balla László 1010019, 148).

4. (3. sz-ben) (kissé biz, átv is) ’megszenved vmit, kárát látja vminek vmi’ ❖ De kvetésteket hatalmam kívánja, ’S Kegyelmem hogy hibát nem ismertek, bánja (1772 Bessenyei György¹ C1076, 101) | Abellino erszénye bánta a költségeket (1853 Jókai Mór C2243, 56) | Azt kívánom tőled, táltosló, mondd meg igazán a váltságot s eriggy innét. Harminchat zsák gabonánk az étvágyadat bánja (1937 e. Dallos Sándor 9098003, 47) | [megpróbáltam] higgadt és józan lenni, mérsékletes, úgy szemléletemben, mint előadásomban. […] Meg is buktam vele végzetesen. Jó pár évem bánja (1956 Füst Milán 9161047, 354) | egy vérmesebb garázda akár egy tucat járókelőnek ellátja a baját anélkül, hogy valaki az áldozatok védelmére sietne (egyébként a fogai bánják, ha megteszi […]) (1984 Kolozsvári Grandpierre Emil 9343007, 141).

5. (nyj) ’sajnál, irigyel vkitől vmit’ ❖ Hát má attul csak nem báni kê aszt a zómát (1940 Baranyai néphagyományok C6202, 464) | Bán = sajnál valamit valakitől (1940 Baranyai néphagyományok C6203, 6).

Ö: meg~, szán-~.

Vö. CzF. bán², bánandó; ÉrtSz. bán¹; SzólKm.; TESz. bán¹; ÉKsz. bán¹; SzT. bán [1] ; ÚMTsz. bán¹

bán¹ tárgyas ige 1a6 (rendsz. hat ragozásban)
1.
〈vmely tettet, döntést stb.〉 lelkiismeret-furdalást, megbánást, sajnálkozást érezve miatta, szeretne meg nem történtté tenni
Igen ſajnálom, hogy ſzandékom ellen-is azzal találtam meg-sérteni az Urat. Nagyon bánom, hogy úgy trtént
(1776 Klein Efraim)
Bánta, hogy a levélről csak egy szót is szólott
(1889 Iványi Ödön)
Hirtelen bánni kezdte eddigi viselkedését a furcsa szent emberrel szemben, s azon volt, hogy ha még nem késő, máris jóvátegye
(1982 Jékely Zoltán)
1a. (Vall)
〈bűnt, ill. vmely cselekedetet, gondolatot stb. azt bűnnek tartva〉 Isten színe előtt gyónva elismer, megvall, és annak elkövetéséért őszinte, mély lelkiismeret-furdalást, megbánást érez
Oh jaj ſzánjuk, vétkünket bánjuk édes Jéſusunk, hogy ſzívünkben, bnös Lelkünkben ſzálláſt nem adtunk
(1797 Katolikus karbéli énekeskönyv)
[halálos ágyán] bánva bűneit, Elmélkedés, köny és imák között Adá a földnek vissza czímeit
(1864 Szász Károly² ford.Shakespeare)
Nincs több semmi bünöd? – Nincs. – Hát szánd és bánd a büneidet. Azzal feloldozta
(1907 Gárdonyi Géza)
[Héloïse] bevallja, hogy kívánja azt, amit bánnia kellene, hogy elevenen élnek benne az emlékek; bevallja, hogy jámborsága színlelt, Isten látja ezt
(1978 Kulcsár Zsuzsanna)
2. (rég)
sajnál, fájlal vmit, bánkódik vmi miatt
Jupiter sem kíván továb tudni rólunk, Nem bánja ha élünk: ’s nem szenyved ha halunk
(1772 Bessenyei György¹)
Magam vagyok. Ifju és elhagyatva E nagy világon, hol szeretni kell. Ki bánja ezt?
(1838 Eötvös József)
Ha nem szeretnélek, bánnám én, ha akármint is szenvedsz?
(1911 Móricz Zsigmond)
nem is bántam, hogy nem tölgyet, hanem nyírfát meg cserjéket kellett ültetnünk
(1980 Janikovszky Éva)
2a. (rég)
elvesztése, elmaradása miatt sajnálkozva, szomorkodva hiányol vkit v. vmit
Be bánom azt a’ tulkot, be ſzép marha vólt, mitül tudott meg-veſzni no Isten adta jóſzága?
(1777 Bessenyei György¹)
A’ viadalt báná Csongor; de barátja’ szavának Engede, ’s ment fegyvert, paripát készíteni tüstént
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
?
Zsófi nem bánja a régi szeretőjét?
(1887 Gyarmathy Zsigáné)
2b. (tagadó szerkezetben)
〈megengedő jelleggel annak kif-ére, hogy nincs kifogása vmi ellen, beleegyezik vmibe〉
ſzereſs, nem bánom; de ſzereſs ugy a’ mint egy vitézt illet
(1772 Zechenter Antal ford.Voltaire)
Kordont csinálunk, jó uram, ha nem bánja
(1852 Jókai Mór)
Nos, hát nem bánom. Belemegyek a magántanulásba
(1921 Tersánszky Józsi Jenő)
Nem bánom, Barna, de akkor valami tisztességes kereset után kell nézned
(1983 Balla László)
2c. (tagadó szerkezetben, feltételes módban)
〈annak kif-ére, hogy óhajtja, kívánja vminek a megtörténtét, megvalósulását〉
 érette, egyedl  érette, nem bánnám, ha már viſzſza kellene jönni
(1788 Gelei József ford.Sintenis)
[körünk] szemet szúrt a hatalom embereinél, mennyire nem bánná az, hogy az ifjuság a gyönyör, a játék vagy más szenvedélyekbe temetné el mivelődését, önállását
(1881 Madarász József)
a Juli nem bánná, hogy egyszer, de csak egyetlen egyszer, amikor a méltóságos úrfi jön, csak ő lenne itthon
(1919 Balázs Sándor²)
apa megunta a társaság lebzselését az ebédlőben, és nem bánná, ha félrehúzódnának a ház végén lévő gyerekszobába
(1981 Mohás Lívia)
3. (mit kérdőszóval v. is partikulával) (pejor is)
(közönyből, érdektelenségből) figyelmen kívül hagy, ill. nem illet ellenvetéssel vmit
Mit én bánom, Pánt fel-váltom, vitéz Mársnak ſzolgálok
(1788 Ravazdy András)
nem az esernyőt kerestem, bántam is én az esernyőt, hanem apámat
(1895 Mikszáth Kálmán)
Bánja is azt az öreg úr, hogy őnáluk mikor van hó: itt most van
(1920 Móricz Zsigmond)
Mit bánom a vagyont, csak jó atyádnak érezz!
(1964 Jékely Zoltán ford.Corneille)
3a. (egysz 3. sz-ben, fene, ördög stb. alannyal)
〈annak kif-ére, hogy vki nem törődik vmivel, hogy vkit nem izgat vmi〉
Bánja a tatár, akár hol maradnak
(1846 Obernyik Károly)
Az ördög bánja az urakat, inkább azon töprengenének, hogy mi lesz a sebesülttel?
(1894 Mikszáth Kálmán)
Bánja a fene az egész világot! Én nem akarok éhezni!
(1908 Ambrus Zoltán)
Bordás úr azt mondta, hogy bánja a szösz, éljen akár még ötven esztendőt ezzel a nővel meg a gyerekekkel
(1958 Magyar Nemzet aug. 23.)
Először csak a képviselőfánkok maradtak el – de bánta a nyavalya
(1983 Balla László)
4. (3. sz-ben) (kissé biz, átv is)
megszenved vmit, kárát látja vminek vmi
De kvetésteket hatalmam kívánja, ’S Kegyelmem hogy hibát nem ismertek, bánja
(1772 Bessenyei György¹)
Abellino erszénye bánta a költségeket
(1853 Jókai Mór)
Azt kívánom tőled, táltosló, mondd meg igazán a váltságot s eriggy innét. Harminchat zsák gabonánk az étvágyadat bánja
(1937 e. Dallos Sándor)
[megpróbáltam] higgadt és józan lenni, mérsékletes, úgy szemléletemben, mint előadásomban. […] Meg is buktam vele végzetesen. Jó pár évem bánja
(1956 Füst Milán)
egy vérmesebb garázda akár egy tucat járókelőnek ellátja a baját anélkül, hogy valaki az áldozatok védelmére sietne (egyébként a fogai bánják, ha megteszi […])
(1984 Kolozsvári Grandpierre Emil)
5. (nyj)
sajnál, irigyel vkitől vmit
Hát má attul csak nem báni kê aszt a zómát
(1940 Baranyai néphagyományok)
Bán = sajnál valamit valakitől
(1940 Baranyai néphagyományok)
Vö. CzF. bán², bánandó; ÉrtSz. bán¹; SzólKm.; TESz. bán¹; ÉKsz. bán¹; SzT. bán [1] ; ÚMTsz. bán¹

Beállítások