bangita fn 6A (Növ is)

’a mérsékelt égöv alatt honos, csonthéjas, húsos, rendsz. piros(as) termést hozó cserje v. fa, amelynek apró, rendsz. fehér v. rózsaszín virágai bogernyőt alkotnak’ ❖ Bangita. Nép közt. Viburnum (1793 Főldi János C1760, 50) | A kisebb fák vagy cserjék közt emlithetjük a bangitát (1860 Rómer Flóris 8395006, 9) | Bogernyő, bogassátor, álernyő […]. Ilyen a bodza v. a bangita virágzata (1911 RévaiNagyLex. C5699, 448) | Keresztben átellenes rügyállásuk miatt különlegesebb metszésmódot kíván az orgona és a bangita (1997 Lakáskultúra CD39).

a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) ’〈az ilyen növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Bangita. (Viburnum) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 211) | ráncoslevelű bangita (örökzöld bangita) Viburnum rhytidophyllum (1998 Növényneveink C6120, 42).

Ö: kánya~, ostormén~.

ÖE: ~fa.

Vö. CzF.; TESz.

bangita főnév 6A (Növ is)
a mérsékelt égöv alatt honos, csonthéjas, húsos, rendsz. piros(as) termést hozó cserje v. fa, amelynek apró, rendsz. fehér v. rózsaszín virágai bogernyőt alkotnak
Bangita. Nép közt. Viburnum
(1793 Főldi János)
A kisebb fák vagy cserjék közt emlithetjük a bangitát
(1860 Rómer Flóris)
Bogernyő, bogassátor, álernyő […]. Ilyen a bodza v.vagy a bangita virágzata
(1911 RévaiNagyLex.)
Keresztben átellenes rügyállásuk miatt különlegesebb metszésmódot kíván az orgona és a bangita
(1997 Lakáskultúra)
a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is)
〈az ilyen növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Bangita. (Viburnum)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
ráncoslevelű bangita (örökzöld bangita) Viburnum rhytidophyllum
(1998 Növényneveink)
ÖE: bangitafa
Vö. CzF.; TESz.

Beállítások