agrár- (előtagként)

1. ’mezőgazdasággal, kül. földműveléssel foglalkozó, ill. mezőgazdasági termékeket előállító, feldolgozó’ ❖ agrárágazat fn 3A2 | A magyar gazdaság és az agrárágazat helyzete szétválaszthatatlan, a mezőgazdaság megszilárdítása nélkül nem stabilizálható gazdaságunk egésze sem (1995 Figyelő CD2601)  agrárgazdaság fn 3A8 | A szovjet mezőgazdasági termelés és agrárgazdaság fejlődéstörténetét vizsgálva (1959 Garamvölgyi Károly C7065, [1]) | Az agrárgazdaság nemzetgazdasági jelentősége Közép- és Kelet-Európában ma lényegesen nagyobb, mint a kontinens nyugati részében (1996 Figyelő CD2601)  agrárlakosság fn 3A8 | Fenntartható-e olyan állapot, amely az ország 4.4 milliónyi agrárlakosságának mintegy 70 százalékát koldussorsra kárhoztatja? (1937 Takács József 2045042, 148) | Művelhető területünkhöz viszonyítva, agrárlakosságunk száma igen nagy, egyike a legnagyobbaknak Európában (1947 Adorján János 2055006, 41) | [A Horthy-korszakban] az agrárlakosság számaránya 50% alá süllyedt, de ez alig változtatott a gazdaság agrárjellegén (1993 A magyarság kézikönyve CD06)  agrárnépesség fn 3B8 | vagyontalan agrárnépesség (1937 Takács József 2045042, 147) | A harmincas évek derekán Martonvásár lakosságának háromnegyedét az agrárnépesség alkotja (egyharmada földműves, egyharmada napszámos, tíz százaléka uradalmi alkalmazott) (2000 Hornyák Mária CD36)  agrártermelés fn 4B | Gazdaságilag agrártermelésünk szempontjából látszik problémának Romániának a monarchiához csatolása (1917 Fenyő Miksa CD10) | A 3 milliónyi, a gazdasági körforgáson kívül maradó agrárszegénység problémájának a megoldását az iparosodás egymagában nem biztosítja, az agrártermelés átszervezése nélkül ez a kérdés meg nem oldható (1937 Kemény György 2045040, 132) | Az agrártermelés föllendülését remélik a kolhozrendszer átszervezésétől, a földterületek magánkézbe adásától is (1991 Heti Világgazdaság 2014009, 18).

1a. ’a mezőgazdasági termeléssel, ill. a mezőgazdasággal mint gazdasági ágazattal kapcs., azzal összefüggő’ ❖ agráripari mn 16A | [a japán vámkedvezmények] kibővítése, elsősorban az agráripari termékeinkre (1994 Magyar Hírlap CD09) | Az agráripari szektor foglalkoztatja a munkaképes korú népesség negyedét (1997 Magyar Hírlap CD09)  agrárpiac fn 3A (Ker, Közg) | Magyarország nem csupán az agrárpiacok megszerzésére törekszik, de egyúttal az EU-tagállamok számára piacot is jelent (1995 Magyar Hírlap CD09) | a kamara főtitkára szerint dúl a vadkapitalizmus – az állam pedig az agrárpiac passzív szereplőjévé vált (1996 Figyelő CD2601)  agrártámogatás fn 4A | a magyar agrártámogatások összegét 1992-ben 40 milliárd forintra emelték fel a korábbiakban tervezett csökkentéssel szemben (1992 Rácz Margit–Kiss Judit 2017003, 22) | A jövőben várhatóan csak az kaphat agrártámogatást, aki agrárkamarai tag, és kiváltotta a termelői igazolványt (1996 Figyelő CD2601)  agrárválság fn 3A8 (Közg) | a szibériai termelés óriási arányai egy más, új agrárválsággal fenyegethetnék Oroszországot, a mezőgazdasági túltermeléssel (1915 Feleky Géza CD10) | Az ipari válság valószínűleg […] mélyíteni fogja az agrárválságot és a fokozódó agrárválság csökkenti a keresletet az ipari termékek iránt (1958 Népszabadság máj. 22. C1499, 3) | A gazdasági életben […] a gabonaárak század végi zuhanása és a sorozatos természeti csapások agrárválságot okoztak (1974 Gaál László CD30).

1b. ’a mezőgazdaságban termelt’ ❖ agráráru fn 1A (rendsz. tbsz-ban) | [az ipari termékek] mindenféle korlátozás nélkül találhatnak vevőre a régió piacain […], a magyar forgalom negyedét kitevő agráráruk előtt azonban számos akadály tornyosul (1999 Figyelő CD2601)  agrártermék fn 3B (rendsz. tbsz-ban) | a lengyel gazdaság agrártermékekben jórészt Oroszországra volt utalva, viszont ipari exportjának túlnyomó része Oroszországba irányult (1916 Fenyő Miksa CD10) | [A Monarchia zárt piacrendszerében] Magyarország biztos piacot talált agrártermékei, Ausztria és a hozzá tartozó tartományok pedig iparcikkei számára (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

1c. ’a mezőgazdasági termék(ek)kel kapcs.’ ❖ agrárbehozatal fn 4A (Ker, Közg) | [az osztrák iparnak érdeke,] hogy Magyarországon ipar ne fejlődjék, sőt ne fejlődjék jobban a mezőgazdaság sem, úgyhogy a magyar mezei termékek mellett még elkeljen egy kis balkáni származású agrárbehozatal is (1913 Ignotus CD10) | a termékeny feketeföldek ellenére Ukrajna egyelőre agrárbehozatalra szorul (1991 Heti Világgazdaság 2014009, 18)  agrárexport fn 3A1 (Ker, Közg) | Sürget az ország élelmezésének emberibbé tétele, az agrárexport fokozása (1947 Adorján János 2055006, 42) | a 80-as évek végére a magyar agrárexportnak több mint ⅓-a értékesült az EK-országokban (1992 Rácz Margit–Kiss Judit 2017003, 21)  agrárimport fn 3A1 (Ker, Közg) | Magyarország részesedése Németország agrárimportjában a tavalyi évben meghaladta az 1 százalékot (1995 Magyar Hírlap CD09) | [az Egyesült Államok] 100 százalékos beviteli illetékkel terheli az Európai Unióból (EU) érkező agrárimport egy jelentős szeletét (1999 Figyelő CD2601)  agrárkivitel fn 4B (Ker, Közg) | az ipar felvirágoztával a mezőgazdasági áru kelendősége is növekedne. Különben számítani lehet arra is, hogy Ausztria nem bírná sokáig a magyar agrárkivitel visszaszorítását (1912 Boross László CD10) | a magyar agrárkivitel 56 százaléka az OECD, 48 százaléka pedig az EU országaiban talált piacra (1997 Figyelő CD2601)  agrárvám fn 3A1 (rendsz. tbsz-ban) (Ker, Közg) | Az agrárvámoknak is aránylag több hasznát veszi Ausztria, mely belterjesebb gazdaságot űzvén, drágább földön, drágább munkával, drágábban termel s nehezebben bírja a külföldi nyerstermelő államok versenyét, mint a magyar (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | Az agrárvámok emelése […] a mediterrán és szubtrópusi országokból származó zöldségek árát is emelni fogja (1994 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈politikai, jogi, tudományos stb. szempontból〉 a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozó’ ❖ agrároktatás fn 4A | A kiegészítő normatív támogatás összegét az orvosképzés és az agrároktatás, a többi felsőoktatási intézménytől eltérő feladataira kívánják fordítani (1998 Magyar Hírlap CD09)  agrárpolitika fn 6A | Agrár-politika (mezőgazdasági). Tágabb értelemben felöleli mindama törvényhozási és kormányi vagy hatósági intézkedéseket, melyek a mezőgazdaságra és az ebben elfoglalt vagy érdekelt osztályokra vonatkoznak, […] és célja a mezőgazdasági érdek előmozdítása (1893 PallasLex. CD02) | fejest ugrottam az agrárpolitikába, azzal a gondolattal, hogy egészen másképp fogom csinálni, mint elődeim (1923 Károlyi Mihály 9311001, 45) | A termelőszövetkezeti parasztok életszínvonala a kommunista agrárpolitika következtében 1952-re olyan mélyre süllyedt, hogy […] elmaradt a 19. századi jobbágyokétól is (1991 Pelle János 2038003, 27)  agrárpolitikus fn 4A | talán azt hiszik, hogy agrárpolitikusaink (Apponyi uramék) fogják őket az áldás és béke légkörébe bevezetni? (1884 A magyar munkásmozgalom története C4917, 504) | vezető agrárpolitikusaink még most sem akarják levonni a tanulságot s a kevés munkaerőt igénylő külterjes gazdálkodást, a gabonatermelést erőltetik (1937 Takács József 2045042, 147) | Darányi Ignác volt a földmívelésügyi miniszter, akit méltán tekinthetünk a dualista korszak meghatározó jelentőségű, kiemelkedő agrárpolitikusának (1990 Sipos Béla CD30)  agrártudomány fn 4A (gyakr. tbsz-ban) | azokra a hiányosságokra mutatott rá, amelyek hátráltatják az agrártudományok fejlődését (1950 Szabad Nép dec. 19. C4873, 1) | A kérdéses jelenségek […] – bár a mezőgazdasági termelés során merülnek fel és elsősorban ahhoz kötődnek – jellegüknél fogva már nem a természettudományokra alapozó agrártudomány „hatókörébe” tartoznak (1975 Balla Gábor Tamás 2056010, 96) | Hazánkban az agrártudományok rendszeres oktatása 1920-ban a Budapesti Tudományegyetem Közgazdasági Karán kezdődött (2000 Hornyák Mária CD36).

2a. ’mezőgazdasági tudományokat, szakismeretet oktató’ ❖ agráregyetem fn 3B (tulajdonnévként, ill. tulajdonnév részeként is) | parasztifjakat az Agráregyetemre (1947 Képes Szabad Föld máj. 18. C0229, 2) | A szövetkezetben négy agráregyetemet végzett szakember irányítja a munkát (1960 Magyar Nemzet okt. 23. C0355, 3) | a Pannon Agráregyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Kara (1995 Magyar Hírlap CD09)  agrárfőiskola fn 6A | jártam a kaposvári agrárfőiskolára (1995 Magyar Hírlap CD09) | A regionális igényekhez elsősorban az agrárfőiskolák és -egyetemek igazították képzésüket (1998 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’mezőgazdasági végzettségű’ ❖ agrárértelmiség fn 3B8 | a magyar agrárértelmiség mintegy kétszáz képviselője előtt […] a földművelésügyi miniszter első helyettese mondott beszédet (1958 Magyar Nemzet szept. 2. C0354, 7) | A felsőfokú végzettségűek közül általában a fiatal agrárértelmiséget és a főiskolát végzett műszaki értelmiséget sújtja az elhelyezkedés nehézsége (1995 Magyar Hírlap CD09)  agrármérnök fn 3C8 | szervezzék meg a fiatal agrármérnökök tapasztalatcseréjét (1959 Magyar Nemzet aug. 26. C4798, 3) | [A szakszövetkezetben] tanfolyamokat szerveztek a modern gazdasági ismeretek továbbadására, a szövetkezet szakemberei – agrármérnökök, növényvédő szakemberek – segítették a tagi gazdaságokat (2000 Magyar néprajz CD47).

3. ’a mezőgazdaságon, ill. az arra jellemző termelési és tulajdonviszonyokon alapuló 〈gazdasági-társadalmi berendezkedésű állam, ország〉’ ❖ agrárállam fn 3A (Közg) | Magyarország még most is agrárállam, de tekintve a nagy haladást, mit a folyó század második felében épp a mezőgazdaság terén tett, egyúttal agrárkulturállam (1897 PallasLex. CD02) | Az agrárállamok iparosodása és a tökéletesedő ipari termelés mind súlyosabb formában robbantotta ki ezeket a [világháborúhoz vezető túltermelési] válságokat (1935 Németh László² 9485058, 26) | [Írország] elmaradott agrárállamból Európa egyik leggazdagabb országa lett (2000 Figyelő CD2601)  agrárország fn 3A | agrárország lévén – tíz év után és a maihoz hasonló agrárválságban végre már kezdeni kellett valamit [a földművelésügyi tárcával] (1931 Zsolt Béla 9807013, 13) | Magyarország már nem nevezhető agrárországnak, hanem mint agráripari állam közbenső helyen áll a típikusan agrárjellegű és az indusztrializált országok között (1937 Kemény György 2045040, 130) | [Izrael,] az ugyan intenzív mezőgazdaságú, de korántsem agrárország tavaly közel ötmillió dollárnyi mezőgazdasági terméket exportált Magyarországra (1995 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’〈politikai v. gazdasági szempontból〉 a mezőgazdaságon belüli (termelési v. tulajdon)viszonyok (meg)változ(tat)ását célzó, ill. eredményező 〈eszme, esemény, folyamat stb.〉’ ❖ agrárátalakulás fn 4A (Pol) | Az új magyar demokratikus agrárátalakulás első nagy fejezetét: a földreformot […] lezártuk (1947 Szabad Föld dec. 25. C1537, 2) | Az elhúzódó agrárátalakulás romjain intézményesült káosz […] továbbra sem ígér gyors és tartós növekedést a mezőgazdaságban (1997 Magyar Hírlap CD09)  agrárdemonstráció fn 1A (sajtó) | A miniszterelnök az agrárdemonstráció kapcsán elmondta: a kormány kész tárgyalni az őstermelők képviselőivel (1997 Magyar Hírlap CD09) | Az idei támogatási rendszer nem népszerű a gazdák széles tömegei körében, szakértők agrárdemonstrációk sorozatát jósolják a közeljövőben (2000 Figyelő CD2601)  agrármozgalom fn 7A (Pol v. Tört) | Királyi biztos küldése Somogy megyébe az agrármozgalmak elfojtására (1869 Minisztertanácsi ülések CD24) | a francia gazdák is kivánják a németek részvételét a nemzetközi agrármozgalomban (1921 Budapesti Hírlap júl. 22. C4709, 3) | a Szociáldemokrata Párt nem értette meg a parasztság földigényét. Többek között ezzel magyarázható, hogy nem jött létre igazi akcióegység a munkás- és az agrármozgalmak között (1993 A magyarság kézikönyve CD06)  agrárreform fn 3A1 (Pol) | Sztolypin, mint miniszterelnök már első gazdaságpolitikai beszédében az agrárreform végrehajtását vallja a kormány legfőbb feladatának (1915 Feleky Géza CD10) | 1990 után agrárreform nélküli földosztás valósult meg (1997 Magyar Hírlap CD09).

agrár- (előtagként)
1.
mezőgazdasággal, kül. földműveléssel foglalkozó, ill. mezőgazdasági termékeket előállító, feldolgozó
agrárágazat főnév 3A2
A magyar gazdaság és az agrárágazat helyzete szétválaszthatatlan, a mezőgazdaság megszilárdítása nélkül nem stabilizálható gazdaságunk egésze sem
(1995 Figyelő)
agrárgazdaság főnév 3A8
A szovjet mezőgazdasági termelés és agrárgazdaság fejlődéstörténetét vizsgálva
(1959 Garamvölgyi Károly)
Az agrárgazdaság nemzetgazdasági jelentősége Közép- és Kelet-Európában ma lényegesen nagyobb, mint a kontinens nyugati részében
(1996 Figyelő)
agrárlakosság főnév 3A8
Fenntartható-e olyan állapot, amely az ország 4.4 milliónyi agrárlakosságának mintegy 70 százalékát koldussorsra kárhoztatja?
(1937 Takács József)
Művelhető területünkhöz viszonyítva, agrárlakosságunk száma igen nagy, egyike a legnagyobbaknak Európában
(1947 Adorján János)
[A Horthy-korszakban] az agrárlakosság számaránya 50% alá süllyedt, de ez alig változtatott a gazdaság agrárjellegén
(1993 A magyarság kézikönyve)
agrárnépesség főnév 3B8
vagyontalan agrárnépesség
(1937 Takács József)
A harmincas évek derekán Martonvásár lakosságának háromnegyedét az agrárnépesség alkotja (egyharmada földműves, egyharmada napszámos, tíz százaléka uradalmi alkalmazott)
(2000 Hornyák Mária)
agrártermelés főnév 4B
Gazdaságilag agrártermelésünk szempontjából látszik problémának Romániának a monarchiához csatolása
(1917 Fenyő Miksa)
A 3 milliónyi, a gazdasági körforgáson kívül maradó agrárszegénység problémájának a megoldását az iparosodás egymagában nem biztosítja, az agrártermelés átszervezése nélkül ez a kérdés meg nem oldható
(1937 Kemény György)
Az agrártermelés föllendülését remélik a kolhozrendszer átszervezésétől, a földterületek magánkézbe adásától is
(1991 Heti Világgazdaság)
1a.
a mezőgazdasági termeléssel, ill. a mezőgazdasággal mint gazdasági ágazattal kapcs., azzal összefüggő
agráripari melléknév 16A
[a japán vámkedvezmények] kibővítése, elsősorban az agráripari termékeinkre
(1994 Magyar Hírlap)
Az agráripari szektor foglalkoztatja a munkaképes korú népesség negyedét
(1997 Magyar Hírlap)
agrárpiac főnév 3A (Ker, Közg)
Magyarország nem csupán az agrárpiacok megszerzésére törekszik, de egyúttal az EUEurópai Unió-tagállamok számára piacot is jelent
(1995 Magyar Hírlap)
a kamara főtitkára szerint dúl a vadkapitalizmus – az állam pedig az agrárpiac passzív szereplőjévé vált
(1996 Figyelő)
agrártámogatás főnév 4A
a magyar agrártámogatások összegét 1992-ben 40 milliárd forintra emelték fel a korábbiakban tervezett csökkentéssel szemben
(1992 Rácz Margit–Kiss Judit)
A jövőben várhatóan csak az kaphat agrártámogatást, aki agrárkamarai tag, és kiváltotta a termelői igazolványt
(1996 Figyelő)
agrárválság főnév 3A8 (Közg)
a szibériai termelés óriási arányai egy más, új agrárválsággal fenyegethetnék Oroszországot, a mezőgazdasági túltermeléssel
(1915 Feleky Géza)
Az ipari válság valószínűleg […] mélyíteni fogja az agrárválságot és a fokozódó agrárválság csökkenti a keresletet az ipari termékek iránt
(1958 Népszabadság máj. 22.)
A gazdasági életben […] a gabonaárak század végi zuhanása és a sorozatos természeti csapások agrárválságot okoztak
(1974 Gaál László)
1b.
a mezőgazdaságban termelt
agráráru főnév 1A (rendsz. tbsz-ban)
[az ipari termékek] mindenféle korlátozás nélkül találhatnak vevőre a régió piacain […], a magyar forgalom negyedét kitevő agráráruk előtt azonban számos akadály tornyosul
(1999 Figyelő)
agrártermék főnév 3B (rendsz. tbsz-ban)
a lengyel gazdaság agrártermékekben jórészt Oroszországra volt utalva, viszont ipari exportjának túlnyomó része Oroszországba irányult
(1916 Fenyő Miksa)
[A Monarchia zárt piacrendszerében] Magyarország biztos piacot talált agrártermékei, Ausztria és a hozzá tartozó tartományok pedig iparcikkei számára
(1993 A magyarság kézikönyve)
1c.
a mezőgazdasági termék(ek)kel kapcs.
agrárbehozatal főnév 4A (Ker, Közg)
[az osztrák iparnak érdeke,] hogy Magyarországon ipar ne fejlődjék, sőt ne fejlődjék jobban a mezőgazdaság sem, úgyhogy a magyar mezei termékek mellett még elkeljen egy kis balkáni származású agrárbehozatal is
(1913 Ignotus)
a termékeny feketeföldek ellenére Ukrajna egyelőre agrárbehozatalra szorul
(1991 Heti Világgazdaság)
agrárexport főnév 3A1 (Ker, Közg)
Sürget az ország élelmezésének emberibbé tétele, az agrárexport fokozása
(1947 Adorján János)
a 80-as évek végére a magyar agrárexportnak több mint ⅓-a értékesült az EKEurópai Közösség-országokban
(1992 Rácz Margit–Kiss Judit)
agrárimport főnév 3A1 (Ker, Közg)
Magyarország részesedése Németország agrárimportjában a tavalyi évben meghaladta az 1 százalékot
(1995 Magyar Hírlap)
[az Egyesült Államok] 100 százalékos beviteli illetékkel terheli az Európai Unióból (EU) érkező agrárimport egy jelentős szeletét
(1999 Figyelő)
agrárkivitel főnév 4B (Ker, Közg)
az ipar felvirágoztával a mezőgazdasági áru kelendősége is növekedne. Különben számítani lehet arra is, hogy Ausztria nem bírná sokáig a magyar agrárkivitel visszaszorítását
(1912 Boross László)
a magyar agrárkivitel 56 százaléka az OECDOrganization for Economic Cooperation and Development ’Gazdasági, Együttműködési és Fejlesztési Szervezet’, 48 százaléka pedig az EUEurópai Unió országaiban talált piacra
(1997 Figyelő)
agrárvám főnév 3A1 (rendsz. tbsz-ban) (Ker, Közg)
Az agrárvámoknak is aránylag több hasznát veszi Ausztria, mely belterjesebb gazdaságot űzvén, drágább földön, drágább munkával, drágábban termel s nehezebben bírja a külföldi nyerstermelő államok versenyét, mint a magyar
(1882 Mikszáth Kálmán)
Az agrárvámok emelése […] a mediterrán és szubtrópusi országokból származó zöldségek árát is emelni fogja
(1994 Magyar Hírlap)
2.
〈politikai, jogi, tudományos stb. szempontból〉 a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozó
agrároktatás főnév 4A
A kiegészítő normatív támogatás összegét az orvosképzés és az agrároktatás, a többi felsőoktatási intézménytől eltérő feladataira kívánják fordítani
(1998 Magyar Hírlap)
agrárpolitika főnév 6A
Agrár-politika (mezőgazdasági). Tágabb értelemben felöleli mindama törvényhozási és kormányi vagy hatósági intézkedéseket, melyek a mezőgazdaságra és az ebben elfoglalt vagy érdekelt osztályokra vonatkoznak, […] és célja a mezőgazdasági érdek előmozdítása
(1893 PallasLex.)
fejest ugrottam az agrárpolitikába, azzal a gondolattal, hogy egészen másképp fogom csinálni, mint elődeim
(1923 Károlyi Mihály)
A termelőszövetkezeti parasztok életszínvonala a kommunista agrárpolitika következtében 1952-re olyan mélyre süllyedt, hogy […] elmaradt a 19. századi jobbágyokétól is
(1991 Pelle János)
agrárpolitikus főnév 4A
talán azt hiszik, hogy agrárpolitikusaink (Apponyi uramék) fogják őket az áldás és béke légkörébe bevezetni?
(1884 A magyar munkásmozgalom története)
vezető agrárpolitikusaink még most sem akarják levonni a tanulságot s a kevés munkaerőt igénylő külterjes gazdálkodást, a gabonatermelést erőltetik
(1937 Takács József)
Darányi Ignác volt a földmívelésügyi miniszter, akit méltán tekinthetünk a dualista korszak meghatározó jelentőségű, kiemelkedő agrárpolitikusának
(1990 Sipos Béla)
agrártudomány főnév 4A (gyakr. tbsz-ban)
azokra a hiányosságokra mutatott rá, amelyek hátráltatják az agrártudományok fejlődését
(1950 Szabad Nép dec. 19.)
A kérdéses jelenségek […] – bár a mezőgazdasági termelés során merülnek fel és elsősorban ahhoz kötődnek – jellegüknél fogva már nem a természettudományokra alapozó agrártudomány „hatókörébe” tartoznak
(1975 Balla Gábor Tamás)
Hazánkban az agrártudományok rendszeres oktatása 1920-ban a Budapesti Tudományegyetem Közgazdasági Karán kezdődött
(2000 Hornyák Mária)
2a.
mezőgazdasági tudományokat, szakismeretet oktató
agráregyetem főnév 3B (tulajdonnévként, ill. tulajdonnév részeként is)
parasztifjakat az Agráregyetemre
(1947 Képes Szabad Föld máj. 18.)
A szövetkezetben négy agráregyetemet végzett szakember irányítja a munkát
(1960 Magyar Nemzet okt. 23.)
a Pannon Agráregyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Kara
(1995 Magyar Hírlap)
agrárfőiskola főnév 6A
jártam a kaposvári agrárfőiskolára
(1995 Magyar Hírlap)
A regionális igényekhez elsősorban az agrárfőiskolák és -egyetemek igazították képzésüket
(1998 Magyar Hírlap)
2b.
mezőgazdasági végzettségű
agrárértelmiség főnév 3B8
a magyar agrárértelmiség mintegy kétszáz képviselője előtt […] a földművelésügyi miniszter első helyettese mondott beszédet
(1958 Magyar Nemzet szept. 2.)
A felsőfokú végzettségűek közül általában a fiatal agrárértelmiséget és a főiskolát végzett műszaki értelmiséget sújtja az elhelyezkedés nehézsége
(1995 Magyar Hírlap)
agrármérnök főnév 3C8
szervezzék meg a fiatal agrármérnökök tapasztalatcseréjét
(1959 Magyar Nemzet aug. 26.)
[A szakszövetkezetben] tanfolyamokat szerveztek a modern gazdasági ismeretek továbbadására, a szövetkezet szakemberei – agrármérnökök, növényvédő szakemberek – segítették a tagi gazdaságokat
(2000 Magyar néprajz)
3.
a mezőgazdaságon, ill. az arra jellemző termelési és tulajdonviszonyokon alapuló 〈gazdasági-társadalmi berendezkedésű állam, ország〉
agrárállam főnév 3A (Közg)
Magyarország még most is agrárállam, de tekintve a nagy haladást, mit a folyó század második felében épp a mezőgazdaság terén tett, egyúttal agrárkulturállam
(1897 PallasLex.)
Az agrárállamok iparosodása és a tökéletesedő ipari termelés mind súlyosabb formában robbantotta ki ezeket a [világháborúhoz vezető túltermelési] válságokat
(1935 Németh László²)
[Írország] elmaradott agrárállamból Európa egyik leggazdagabb országa lett
(2000 Figyelő)
agrárország főnév 3A
agrárország lévén – tíz év után és a maihoz hasonló agrárválságban végre már kezdeni kellett valamit [a földművelésügyi tárcával]
(1931 Zsolt Béla)
Magyarország már nem nevezhető agrárországnak, hanem mint agráripari állam közbenső helyen áll a típikusan agrárjellegű és az indusztrializált országok között
(1937 Kemény György)
[Izrael,] az ugyan intenzív mezőgazdaságú, de korántsem agrárország tavaly közel ötmillió dollárnyi mezőgazdasági terméket exportált Magyarországra
(1995 Magyar Hírlap)
3a.
〈politikai v. gazdasági szempontból〉 a mezőgazdaságon belüli (termelési v. tulajdon)viszonyok (meg)változ(tat)ását célzó, ill. eredményező 〈eszme, esemény, folyamat stb.〉
agrárátalakulás főnév 4A (Pol)
Az új magyar demokratikus agrárátalakulás első nagy fejezetét: a földreformot […] lezártuk
(1947 Szabad Föld dec. 25.)
Az elhúzódó agrárátalakulás romjain intézményesült káosz […] továbbra sem ígér gyors és tartós növekedést a mezőgazdaságban
(1997 Magyar Hírlap)
agrárdemonstráció főnév 1A (sajtó)
A miniszterelnök az agrárdemonstráció kapcsán elmondta: a kormány kész tárgyalni az őstermelők képviselőivel
(1997 Magyar Hírlap)
Az idei támogatási rendszer nem népszerű a gazdák széles tömegei körében, szakértők agrárdemonstrációk sorozatát jósolják a közeljövőben
(2000 Figyelő)
agrármozgalom főnév 7A (Pol v. Tört)
Királyi biztos küldése Somogy megyébe az agrármozgalmak elfojtására
(1869 Minisztertanácsi ülések)
a francia gazdák is kivánják a németek részvételét a nemzetközi agrármozgalomban
(1921 Budapesti Hírlap júl. 22.)
a Szociáldemokrata Párt nem értette meg a parasztság földigényét. Többek között ezzel magyarázható, hogy nem jött létre igazi akcióegység a munkás- és az agrármozgalmak között
(1993 A magyarság kézikönyve)
agrárreform főnév 3A1 (Pol)
Sztolypin, mint miniszterelnök már első gazdaságpolitikai beszédében az agrárreform végrehajtását vallja a kormány legfőbb feladatának
(1915 Feleky Géza)
1990 után agrárreform nélküli földosztás valósult meg
(1997 Magyar Hírlap)

Beállítások