agrárius mn és fn 4A

I. mn

1. (/sajtó) ’mezőgazdasággal, kül. földműveléssel foglalkozó, ill. mezőgazdasági termékeket előállító, feldolgozó’ ❖ A búzának az ára felment […]. Jó az a háború szegény agrárius népnek! (1903 Jókai Mór CD18) | Az agrárius termelés fennállása és fejlődése az Ausztriával előreláthatólag változatlanul fennmaradó kapcsolat, valamint a külső vámok által biztosítva van (1916 Vas Ferenc CD10) | agrárius jobbágyság (1928 Szekfű Gyula CD42) | agrárius vidékekkel (1930 Schöpflin Aladár CD10) | agrárius és élelmiszer-ipari vállalatok (1998 Figyelő CD2601).

1a. (rég) ’a mezőgazdasági termeléssel, ill. a mezőgazdasággal mint gazdasági ágazattal kapcs., arra jellemző’ ❖ ha a magyar törvényhozás nem oly nagylelkűleg oldotta volna meg a földbirtok-kérdést, idővel támadhatnának agrarius bajaink (1880 A magyar munkásmozgalom története C4917, 397) | [az] iparkérdés, agrarius kérdés, bel- és külkereskedelmi piaczszerzés és védelem kérdése […] mind a közgazdászati állapot abnormitásának symptomája (1884 Kossuth Lajos CD32) | Az agrárius válság az [1895.] év folyamán még magasabb fokra hágott (1897 PallasLex. CD02) | a Licinius-féle agrarius törvények (1902 ÓkoriLex. CD28).

2. (sajtó) ’〈politikai, jogi, gazdasági stb. szempontból〉 a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozó’ ❖ [A főként agrárközgazdászokból és agrárpolitikusokból álló] hazai agrárius körökben hagyományosan sok szó esik a mezőgazdasági támogatások kívánatos szintjéről (1997 Figyelő CD2601) | [a kormány a] tárcaközi munkacsoportot újabb, nem agrárius – közlekedési, népjóléti, munkaügyi – szakértőkkel bővíti (1997 Figyelő CD2601).

3. (rég) ’a mezőgazdaságon, ill. az arra jellemző termelési és tulajdonviszonyokon alapuló 〈gazdasági-társadalmi berendezkedésű állam, ország〉’ ❖ [Anglia] ellátja a föld minden országát a maga ipari termékeivel, azok meg szállitják neki a buzát, a hust meg az agrárius országok többi élelmiszercikkét (1911 Pogány József 9535002, 20) | Magyarország valóban agrárius állam, s […] érdeke az, hogy a magyar föld termékei […] vámmentesen keljenek el az osztrák piacon (1917 Lengyel Géza CD10).

3a. (Pol v. Tört) ’〈politikai v. gazdasági szempontból〉 a mezőgazdaságon belüli (termelési v. tulajdon)viszonyok megváltoz(tat)ását célzó, ill. eredményező 〈eszme, esemény, folyamat stb.〉’ ❖ Az agrarius izgatások megfékezésére kiküldött királyi biztosok hatásköre (1869 Minisztertanácsi ülések CD24) | az agrarius politika hivének vallotta magát és [földművelési miniszterként] a mezei munkások betegsegélyzésére és életbiztosítására több törvényt hozott (1895 PallasLex. CD02) | Forradalmi harczról, agrárius lázongásról (1897 Eötvös Károly 8127001, 41) | már a 19. század végi agrárius mozgalmak minden bajok és bűnök kútfejét az erkölcsromboló nagytőkében látták, s elszánt harcot hirdettek ellene (2000 Figyelő CD2601).

4. (Tört is)(nagy) földbirtokkal rendelkező 〈csoport, réteg〉, ill. erre a rétegre jellemző’ ❖ [a kormány] a magas árakból előálló nagy jövedelmeket […] átengedte azoknak a kapitalista és agrárius osztályoknak, amelyek ezen cikkek termelésével foglalkoznak (1918 Katona Sándor CD10) | [az I. világháború utáni] új rezsim szellemiségét a korábbi agrárius konzervativizmus, a rasszista nacionalizmus és az etatista dzsentri középosztály befolyásának növekedése határozta meg (1993 Hanák Péter CD17) | A föderalisták az északi manufaktúra- és hajótulajdonosok, valamint a pénztőke érdekeit képviselték, a demokrata-republikánusok pedig elsősorban a déli agrárius törekvések szószólói voltak (1994 Urbán Aladár CD17).

4a. (Pol v. Tört) ’〈kül. az I. világháború előtt:〉 a (konzervatív) földbirtokosok érdekeit képviselő, a mezőgazdaság védelme és fejlesztése érdekében állami beavatkozást szorgalmazó 〈politikus〉, ill. ezeknek az érdekeknek megfelelő 〈(gazdaság)politika(i irányzat), sajtó stb.〉’ ❖ Tisza [Kálmán] azt mondta, hogy aki a Károlyi Sándor-féle elvekkel a szabadelvűpárt tagja akar lenni, az sem nem szabadelvű, sem nem agrárius (1901 Ady Endre C0535, 196) | agrárius lapok (1902 Ady Endre CD0801) | a Magyar Gazdaszövetség nevű agrárius érdekképviselet igazgatója (1920 Székely Artúr CD10) | [Károlyi Mihály] nem volt az agrárius vagy merkantilista irányzat dogmatikus híve (1999 Hajdu Tibor CD17).

II. fn

1. (/sajtó) ’mezőgazdasággal, kül. földműveléssel foglalkozó, abból élő személy’ ❖ Nálunk az államot úgyszólván teljesen a városok lakossága tartja fenn. […] Itt a szociális terheket 90% erejéig nem az agráriusok viselik (1908 Hegedűs Lóránt CD10) | [Az Adria környékéről származó matrózok] vérbeli agráriusok, akiket a terméketlen földjük kergetett ki a hajókra. Legfőbb vágyuk: annyit szerezni a tengeren, hogy szőlőt vehessenek (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 198) | az agráriusok kevés jóra számíthatnak. A hajdan dicsőséges mezőgazdaságot az idén az idegenforgalom is megszorongatja exporteredményeivel (1996 Figyelő CD2601).

2. ’a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozó szakember, ill. politikus’ ❖ az agráriusok jelentős része szerint […] a következő válságterület a gabonatermesztés lesz (1995 Magyar Hírlap CD09) | [Kádár] az agráriusokat, akik élén Fehér Lajos és Erdei Ferenc állt, azért fékezte, mert bennük nem a munkások, hanem a parasztok ügyének támogatóját látta (2000 Kopátsy Sándor CD17).

3. (Tört)(konzervatív) földbirtokos, ill. (kül. az I. világháború előtti időszakban) az ő érdekeiket képviselő, a mezőgazdaság védelme és fejlesztése érdekében állami beavatkozást szorgalmazó (gazdaság)politikus’ ❖ [1894-ben a birodalmi gyűlésben] Kanitz gr. agrárius azzal az indítvánnyal lépett fel, monopolizálja az állam az egész külföldről importált gabona bevételét és eladását (1896 PallasLex. CD02) | [Soroksáry Miksa] latifundiumokról [= nagybirtokokról] álmodik. Azon tűnődik: miért, hogy a kor a merkantil irányzatnak kedvez s nem az agráriusoknak? (1906 Ambrus Zoltán C0594, 41) | Az agráriusok a kancellár [ti. Hindenburg] állítólagos mezőgazdaság-ellenessége miatt panaszkodtak, az ipar vámpolitikai intézkedéseket sürgetett a parasztság számára (1999 Németh István CD17).

Vö. TESz. agrár; IdSz.

agrárius melléknév és főnév 4A
I. melléknév
1. (/sajtó)
mezőgazdasággal, kül. földműveléssel foglalkozó, ill. mezőgazdasági termékeket előállító, feldolgozó
A búzának az ára felment […]. Jó az a háború szegény agrárius népnek!
(1903 Jókai Mór)
Az agrárius termelés fennállása és fejlődése az Ausztriával előreláthatólag változatlanul fennmaradó kapcsolat, valamint a külső vámok által biztosítva van
(1916 Vas Ferenc)
agrárius jobbágyság
(1928 Szekfű Gyula)
agrárius vidékekkel
(1930 Schöpflin Aladár)
agrárius és élelmiszer-ipari vállalatok
(1998 Figyelő)
1a. (rég)
a mezőgazdasági termeléssel, ill. a mezőgazdasággal mint gazdasági ágazattal kapcs., arra jellemző
ha a magyar törvényhozás nem oly nagylelkűleg oldotta volna meg a földbirtok-kérdést, idővel támadhatnának agrarius bajaink
(1880 A magyar munkásmozgalom története)
[az] iparkérdés, agrarius kérdés, bel- és külkereskedelmi piaczszerzés és védelem kérdése […] mind a közgazdászati állapot abnormitásának symptomája
(1884 Kossuth Lajos)
Az agrárius válság az [1895.] év folyamán még magasabb fokra hágott
(1897 PallasLex.)
a Licinius-féle agrarius törvények
(1902 ÓkoriLex.)
2. (sajtó)
〈politikai, jogi, gazdasági stb. szempontból〉 a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozó
[A főként agrárközgazdászokból és agrárpolitikusokból álló] hazai agrárius körökben hagyományosan sok szó esik a mezőgazdasági támogatások kívánatos szintjéről
(1997 Figyelő)
[a kormány a] tárcaközi munkacsoportot újabb, nem agrárius – közlekedési, népjóléti, munkaügyi – szakértőkkel bővíti
(1997 Figyelő)
3. (rég)
a mezőgazdaságon, ill. az arra jellemző termelési és tulajdonviszonyokon alapuló 〈gazdasági-társadalmi berendezkedésű állam, ország〉
[Anglia] ellátja a föld minden országát a maga ipari termékeivel, azok meg szállitják neki a buzát, a hust meg az agrárius országok többi élelmiszercikkét
(1911 Pogány József)
Magyarország valóban agrárius állam, s […] érdeke az, hogy a magyar föld termékei […] vámmentesen keljenek el az osztrák piacon
(1917 Lengyel Géza)
3a. (Pol v. Tört)
〈politikai v. gazdasági szempontból〉 a mezőgazdaságon belüli (termelési v. tulajdon)viszonyok megváltoz(tat)ását célzó, ill. eredményező 〈eszme, esemény, folyamat stb.〉
Az agrarius izgatások megfékezésére kiküldött királyi biztosok hatásköre
(1869 Minisztertanácsi ülések)
az agrarius politika hivének vallotta magát és [földművelési miniszterként] a mezei munkások betegsegélyzésére és életbiztosítására több törvényt hozott
(1895 PallasLex.)
Forradalmi harczról, agrárius lázongásról
(1897 Eötvös Károly)
már a 19. század végi agrárius mozgalmak minden bajok és bűnök kútfejét az erkölcsromboló nagytőkében látták, s elszánt harcot hirdettek ellene
(2000 Figyelő)
4. (Tört is)
(nagy) földbirtokkal rendelkező 〈csoport, réteg〉, ill. erre a rétegre jellemző
[a kormány] a magas árakból előálló nagy jövedelmeket […] átengedte azoknak a kapitalista és agrárius osztályoknak, amelyek ezen cikkek termelésével foglalkoznak
(1918 Katona Sándor)
[az I. világháború utáni] új rezsim szellemiségét a korábbi agrárius konzervativizmus, a rasszista nacionalizmus és az etatista dzsentri középosztály befolyásának növekedése határozta meg
(1993 Hanák Péter)
A föderalisták az északi manufaktúra- és hajótulajdonosok, valamint a pénztőke érdekeit képviselték, a demokrata-republikánusok pedig elsősorban a déli agrárius törekvések szószólói voltak
(1994 Urbán Aladár)
4a. (Pol v. Tört)
〈kül. az I. világháború előtt:〉 a (konzervatív) földbirtokosok érdekeit képviselő, a mezőgazdaság védelme és fejlesztése érdekében állami beavatkozást szorgalmazó 〈politikus〉, ill. ezeknek az érdekeknek megfelelő (gazdaság)politika(i irányzat), sajtó stb.〉
Tisza [Kálmán] azt mondta, hogy aki a Károlyi Sándor-féle elvekkel a szabadelvűpárt tagja akar lenni, az sem nem szabadelvű, sem nem agrárius
(1901 Ady Endre)
agrárius lapok
(1902 Ady Endre)
a Magyar Gazdaszövetség nevű agrárius érdekképviselet igazgatója
(1920 Székely Artúr)
[Károlyi Mihály] nem volt az agrárius vagy merkantilista irányzat dogmatikus híve
(1999 Hajdu Tibor)
II. főnév
1. (/sajtó)
mezőgazdasággal, kül. földműveléssel foglalkozó, abból élő személy
Nálunk az államot úgyszólván teljesen a városok lakossága tartja fenn. […] Itt a szociális terheket 90% erejéig nem az agráriusok viselik
(1908 Hegedűs Lóránt)
[Az Adria környékéről származó matrózok] vérbeli agráriusok, akiket a terméketlen földjük kergetett ki a hajókra. Legfőbb vágyuk: annyit szerezni a tengeren, hogy szőlőt vehessenek
(1939 Herczeg Ferenc)
az agráriusok kevés jóra számíthatnak. A hajdan dicsőséges mezőgazdaságot az idén az idegenforgalom is megszorongatja exporteredményeivel
(1996 Figyelő)
2.
a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozó szakember, ill. politikus
az agráriusok jelentős része szerint […] a következő válságterület a gabonatermesztés lesz
(1995 Magyar Hírlap)
[Kádár] az agráriusokat, akik élén Fehér Lajos és Erdei Ferenc állt, azért fékezte, mert bennük nem a munkások, hanem a parasztok ügyének támogatóját látta
(2000 Kopátsy Sándor)
3. (Tört)
(konzervatív) földbirtokos, ill. (kül. az I. világháború előtti időszakban) az ő érdekeiket képviselő, a mezőgazdaság védelme és fejlesztése érdekében állami beavatkozást szorgalmazó (gazdaság)politikus
[1894-ben a birodalmi gyűlésben] Kanitz gr.gróf agrárius azzal az indítvánnyal lépett fel, monopolizálja az állam az egész külföldről importált gabona bevételét és eladását
(1896 PallasLex.)
[Soroksáry Miksa] latifundiumokról [= nagybirtokokról] álmodik. Azon tűnődik: miért, hogy a kor a merkantil irányzatnak kedvez s nem az agráriusoknak?
(1906 Ambrus Zoltán)
Az agráriusok a kancellár [ti. Hindenburg] állítólagos mezőgazdaság-ellenessége miatt panaszkodtak, az ipar vámpolitikai intézkedéseket sürgetett a parasztság számára
(1999 Németh István)
Vö. TESz. agrár; IdSz.

Beállítások