bánt ts ige 4a3 

1. (tárgy n. is) ’〈embert, állatot〉 testi fájdalom okozásával gyötör’ ❖ [feleségét] szidta s mindeneket szemére hányt, de nem bántotta (1775 Rettegi György 7282003, 358) | Ne bántsátok őt, ne verjétek őt; hiszen ő jó, mint isten angyalai (1841 Vajda Péter 8504014, 147) | A szolgabiró agarai egy levelet vivő czigányra rohantak, a czigány pedig a bottal jó közéjök vert, rákiált a szolgabiró, – hogy mered te gaz czigány agaraimat bántani (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Ne bántsátok a kis porontyot. Ne üssétek szegényt soha (1928 Gyagyovszky Emil 9200003, 8) | Én nem tudtam ütni vagy bántani, csak köpni (1982 Géczi János 1058001, 321).

1a. (gyakr. tagadó szerkezetben) ’(testi fenyítéssel) büntet vkit, vmit’ ❖ a’ Mojſes törvénye ſzerént meg-kövezzék-é a’ bünös Aſzſzonyt, avagy ne bántsák? (1773 Vajda Sámuel 7365002, 113) | Én kegyes biráim, törvénylátó urak! Ne bántsák, ne bántsák az én vén uramat (1877 Kiss József³ 8245014, 98) | Nekem tudnom kell, hogy igaztalanul bántottátok-e a fiamat, vagy hogy büntetést érdemel-e? (1907 Molnár Ferenc² 9453001, 153) | Az alkalmazottakat, elsősorban a rabszolgákat, a legkisebb bűnért, lopásért, hazugságért vagy hanyagságért, keményen büntették, a keresztyén alkalmazottakat azonban pusztán a keresztyén hitük miatt bántották (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

1b. (rendsz. tagadó szerkezetben) ’〈(ragadozó) állat, es. ember állatot v. embert〉 megtámad, ill. zsákmányul ejt’ ❖ a’ Gúnár a’ Libáknak igen ſzükséges Vezetöje, és mind Ember, mind oktalan-Állat ellen, ha bántani akarják öket, felette ſerény Oltalmazója (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332008, 148) | Nem prédáló az iſzonyú termet nagy Elefánt, Mókus, Göz, Petymeg, Egér, ételéért mást nem bánt (1795 Gáti István 7116003, 139) | Embertársaimtól csak annyit kívánok, mennyit egy tigristől sem sokallanék. – A neki nem ártót ne bántsa! (1836 Tóth Péter 8491001, 31) | [A megszelídített nyérc] a patkányokat, egereket, békákat és halakat elfogdosta ugyan, de a tyúkokat sohasem bántotta (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Nem tudja, hogy az őzet nem szabad bántani? Szigorúan védi a törvény (1945 Bözödi György 9070002, 36).

1c. (rendsz. tagadó szerkezetben, tárgy n. is) ’〈kutya〉 megharap vkit, ill. harapós természetű’ ❖ De miről lehet megtudni, hogy valamelly kutya megveſzett? Ha bádjadt […], ha már nem ugat, hanem tsak morog, és az oktalan állatokat ’s embereket haragosan megtámadja, de még a’ gazdáját nem bántja; akkor közel vagyon a’ megveſzéshez (1799 Fábián József ford.–Raff 7101015, 485) | Ne félj, nem bánt, jó kis kutya, Látod, mily nyájasan tekint rád (1848 Petőfi Sándor C3508, 126) | A nagy, izmos eb, ahelyett, hogy bántotta volna, elébb meglepetve állt meg előtte, azután hízelgő nyüzsgéssel csúszott lábaihoz (1856 Jókai Mór CD18) | [a kutyák] csahitoltak, de nem bántották (1932 Móricz Zsigmond 9462021, 12) | Nem kell félni a kutyától, nem bánt (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (rendsz. tagadó szerkezetben) (/ritk) ’létében, testi épségében, vagyonában v. jogaiban fenyeget, ártó szándékkal háborgat vkit’ ❖ Azt tartottam, hogy minden tiſztemet bé-tltöttem azzal, ha tiſzteſségeſen élek, ſenkit nem bántok (1788 Péczeli József ford.–Aiszóposz 7267012, 209) | egy nemzet, amelly senkit sem bánt, de élni el van határozva, nem veszhet el (1848 Kossuth Lajos C2749, 769) | ha éjjel bántanak a rablók, Kitárom két üres kezem (1911 Kosztolányi Dezső 9359060, 79) | Szerencsés, akit nem bántanak azért, amit ír (1989 Konrád György 9351007, 610).

2a. (rendsz. tagadó szerkezetben) ’〈kártevő élőlény, az idő múlása stb.〉 kárt tesz vmiben, árt vkinek’ ❖ A’ moly ’s egyéb féreg nem bántja a’ ruhákat, a’ mellyek közzé e’ fü [ti. a kerti cipruska] rakatik (1775 Csapó József 7062001, 69) | Csak amit tehozzád írok, lyányka, Ezt ne bántsa elmulási vész (1845 Petőfi Sándor C3506, 300) | [a gyümölcsevő, magevő madarak] néha érzékenyen bántják termesztményeinket (1899 Chernel István CD34) | a szőlődomb oldaláról kavicsot szedtem, ami a szőlőtöveket bántja, és össze kellett szedni a kavicsot, hogy a szőlő jobban teremjen (1973 Simon István 2025038, 627).

2b. ’〈betegség (tünete), vmely testi v. lelki állapot〉 kínoz, gyötör vkit’ ❖ Fövény [= vesehomok] kit gyakran bánt, fözzön-meg egy latot ez füböl [ti. a mezei iringóból] egy meſzſzely jó kút vagy Forrás vizben, és igyék belöle minden nap éhomra (1775 Csapó József 7062001, 166) | a’ baját mingyárt meg fejtettem, Hogy tsak a’ ſzerelem bántya, éſzre vettem (1790 Gvadányi József 7125003, 43) | szomjuság bánt (1848 Petőfi Sándor 8366335, 29) | Apádat a köszvénye bántja (1913 Babits Mihály C0694, 183) | Zsófi a tulipántos ládán kuporog, mintha görcs bántaná (1945 Háy Gyula 9232001, 69).

2c. ’emberi méltóságában, önérzetében sért vkit’ ❖ [Rájnis József] ſem Szabót, ſem Révait […] világosan és tsípſen nem bántotta (1790 Kazinczy Ferenc 7463009, 368) | Szilaj Ágnes szeretője voltam. Egy rossz szóval soha nem bántottam; Éjjel-nappal rá gondoltam (1876–1886 Rudnyánszky Gyula 8400017, 63) | [Gál] kevesli az értékelést és némileg bántva is érzi magát csizmája megsértett becsülete miatt (1931 Terescsényi György CD10) | Csak az bánt, hogy soha senki nem orvosolta azt az igazságtalanságot, ami 1990 elején velem történt (1996 Figyelő CD2601).

3. ’〈külső inger embert, állatot, ill. vmely érzékszervet〉 zavar, kellemetlenül hat rá’ ❖ jobb pediglen a’ ſzegény Méheknek A’ mezön lakáſok […]. Házi füſt nem bántja, fetske nem kapdoſſa (1774 Vesmás Márton 7374002, 29) | a’ hévség nagyon bántaná tet (1795 Sándor István 7287065, 190) | [a varangyok] minden emberben utálatot gerjesztenek; a világosság igen bántja szemeiket, annálfogva tehát mindig sötét helyekre vonulnak (1847 Peregriny Elek 8360013, 240) | Éles fényekkel bántó, vad világ! (1919 Tóth Árpád CD01) | A felnőttek fülét bántja az ifjúság obszcén beszéde (1982 Lux Elvira 1099003, 166) | a lárma kevésbé bántja a fülüket, mint a nagy hallgatások (1996 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’〈más személynek vmely külső v. belső tulajdonsága, megjelenése stb.〉 zavar, ingerel, bosszant vkit’ ❖ Mindkettőjüket bántotta e nő világnézete (1887 Justh Zsigmond C2461, 216) | [Az asszonyt] bántotta, hogy az urának ilyen ragyogó az arca (1911 Móricz Zsigmond C3228, 52).

3b. ’〈embert, állatot, területet〉 nyugalmában megzavar, háborgat, zaklat vki v. vmi’ ❖ A’ Révpart jó nagy ugyan, de a’ déli ſzelektl igen bántatik (1793 Sándor István 7287019, 140) | Sáska, legyek bánták szunyogoknak serge, sötétség A Farahó népét s békahad, éji gyilok (1829–1834 Vörösmarty Mihály CD01) | forduljunk bármelly birtokoshoz, ki a vadászatot tilalmazza, s egyet sem fogunk találni, ki azzal dicsekedhetnék, hogy vadászterét orvok nem bántják (1870 Vadász- és Versenylap 8671001, 3) | Egyik téli sétáltatás alkalmával kutyám nagyon nyugtalanul viselkedett, és a vastag avar alól egy alvó sünt kapart elő. Édesapám azt mondta, ne bántsuk, mert a sün téli álmot alszik (1999 Természet Világa CD50).

3c. ’nyugtalanít, aggaszt vkit vmi’ ❖ ide jöttem Gyalázatomat eltemetni, és ſzegény lenni legalább esméretlenl. De kedves Barátném! ez még nem mind, a’ mi bánt… (1794 Kármán József² 7165014, 223) | Egy gondolat bánt, Laczfi (1830 Vörösmarty Mihály C4535, 239) | az aggalom Ne bántsa lelked (1846 Petőfi Sándor C3507, 72) | [Cervantest] halálos betegségében is csak az bántja, hogy Persiles-ével talán nem készülhet el (1916 Ambrus Zoltán 9006001, 9) | Nagyon idegesnek látszik. Mi bántja? (1967 Csurka István 9096001, 27).

3d. (gyakr. alanyi mellékmondat főmondatában) ’〈lelkiismerete〉 furdal, ill. 〈vmely cselekedete, mulasztása〉 lelkileg gyötör, kínoz vkit’ ❖ Az asszonynak nem bánthatja lelki nyugalmát, gyermekét azon vallásban neveltetve látni, mellyet férje követ (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | bánt lelkiismeretem ama durva s oktalan cselekedetem miatt (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 32) | Lelki bánata volt. Az bántotta, hogy megmondta, hol van a pejkó (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 132) | Most az bánt, hogy miért is tudtam megverni. Haragszom magamra (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

4. (rendsz. tagadó szerkezetben) (átv is) ’(ártó szándékkal) érint vkit v. vmit, nyúl vmihez v. vkihez’ ❖ [a románok] Toroczkón az unitárium templomot nem bántották s a papot sem (1784 Szabó Pál¹ 7200001, 464) | Tégy a ház zsúpozatjának hosszába néhány helyre egy-egy veres hagymát, s azontúl [a varjak] nem bántják többé (1826 Fáy András¹ 8139012, 113) | [Maszlaczky úr] égre-földre esküdött a szobába tolongók előtt, hogy ő egy ujjal sem bántotta a nemes bárót (1854 Jókai Mór C2244, 485) | Apja kétszer is az utolsó pillanatban kapta el a feldőlő lámpát, a gyereket mindkét alkalommal „áthelyezte” a szoba másik sarkába, miközben feddően mondta neki: „Ági, ne bántsd!” (1973 Ranschburg Jenő 1130002, 71) | Ugyan ki bántaná [1956-ban Szentendrén] azt, ami a pestieké! (1984 Szántó Piroska 2025064, 71).

4a. (tagadó szerkezetben) (rég) ’〈vmely tárgyat, témát, jelenséget〉 érint, foglalkozik vele’ ❖ Ki és hol írta le, és tökéletesen orvosolta-meg ezeket? hány Orvosra nem akadtál? a’ ki ezekrl [ti. a betegségekről] vagy halgatott, vagy tsak azt mondotta, hogy azokat nem kell bántani, hanem a’ terméſzetre bizni (1791 Benkő Sámuel 7038001, [VIII]) | [a záraiak] nem szándékoztak a gróf-választás kérdését bántani (1865 Salamon Ferenc 8402007, 135) | – Az okot sem mondhatom meg, kisasszony. – No jó, hát ezt ne bántsuk (1878 Bodon József C1128, 65).

Ö: meg~.

Sz: bántogat.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, bántat², bánthat