bányászat fn 3A

1. ’az a tevékenység, amelynek során vmely hasznosítható ásványt bányából kitermelnek’ ❖ [Közép-Amerikában a spanyoloknak a higany] a bányáſzatra el-múlhatatlanképpen ſzükſéges (1780 Magyar Hírmondó 7444001, 27) | Toroczkón nemcsak a vas, hanem a nemes fémek bányászata is folyt (1871 Orbán Balázs CD22) | [Szepsi Csombor Márton] vizsgálat alá veszi a fémek általános tulajdonságait, foglalkozik keletkezésükkel, előfordulásukkal, bányászatukkal, gyógyító erejükkel (1978 Szőnyi György Endre 1150002, 140).

1a. ’ez mint iparág’ ❖ Az iparnak ágai: 1. A földmüvelés, melly által nem egyedül a mezei gazdaságot, hanem az evvel szoros viszonyban álló marhatenyésztést, és tágabb értelemben a halászat, vadászat, és bányászatot is értjük (1847 Ramóczy Valerián 8388002, 20) | [az újkor hajnalán] a bányászatban és fémiparban mind feltartóztathatatlanabbul indult meg a nagyüzemű szervezkedés (1906 Domanovszky Sándor 9111002, 31) | [A mezőgazdasági proletariátus] több mint egynegyede, kereken 90.000 fő, az iparba, bányászatba és építkezéshez ment át (1951 Rákosi Mátyás 9551002, 41).

1b. ’a bányász munkája, tevékenysége mint foglalkozás’ ❖ [Houchard] József a bányászatra adván magát, bányanagyságra emelkedett, s mint kitünő szaktudós s lelkes hazafi ismeretes (1870 Orbán Balázs 8340017, 152) | igen sokan kedvüket vesztve, felhagynak a bányászattal (1978 R. Várkonyi Ágnes 9755001, 143).

2. (rég) ’kitermelt ásvány’ ❖ Sveitzer Pap Úr külömbféle betses és látni méltó bányáſzatoknak gyjteményével bír (1780 Magyar Hírmondó 7444005, 300) | A’ Bányáſzatok ollyan át’ nem látſzó testek, mellyeket lehet kalapálni, és a’ tüzben meglehet olvaſztani. illyenek: az arany, ezüst, ón, réz, vas, czink, és kéneső (1803 Fábián József 7101030, 199) | Itt jő elő a természettan, az élő és nem élő állatok; a vér; az orvosi tan; emberisme; természetrajz; állatok, növények, bányászat (ásványok) stb. (1858 Erdélyi János² 8131106, 267).

ÖU: arany~, érc~, higany~, nemesfém~, olaj~, réz~, só~, szén~, urán~, vas~.

Sz: bányászati.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bánya¹; ÉKsz.

bányászat főnév 3A
1.
az a tevékenység, amelynek során vmely hasznosítható ásványt bányából kitermelnek
[Közép-Amerikában a spanyoloknak a higany] a bányáſzatra el-múlhatatlanképpen ſzükſéges
(1780 Magyar Hírmondó)
Toroczkón nemcsak a vas, hanem a nemes fémek bányászata is folyt
(1871 Orbán Balázs)
[Szepsi Csombor Márton] vizsgálat alá veszi a fémek általános tulajdonságait, foglalkozik keletkezésükkel, előfordulásukkal, bányászatukkal, gyógyító erejükkel
(1978 Szőnyi György Endre)
1a.
ez mint iparág
Az iparnak ágai: 1. A földmüvelés, melly által nem egyedül a mezei gazdaságot, hanem az evvel szoros viszonyban álló marhatenyésztést, és tágabb értelemben a halászat, vadászat, és bányászatot is értjük
(1847 Ramóczy Valerián)
[az újkor hajnalán] a bányászatban és fémiparban mind feltartóztathatatlanabbul indult meg a nagyüzemű szervezkedés
(1906 Domanovszky Sándor)
[A mezőgazdasági proletariátus] több mint egynegyede, kereken 90.000 fő, az iparba, bányászatba és építkezéshez ment át
(1951 Rákosi Mátyás)
1b.
a bányász munkája, tevékenysége mint foglalkozás
[Houchard] József a bányászatra adván magát, bányanagyságra emelkedett, s mint kitünő szaktudós s lelkes hazafi ismeretes
(1870 Orbán Balázs)
igen sokan kedvüket vesztve, felhagynak a bányászattal
(1978 R. Várkonyi Ágnes)
2. (rég)
kitermelt ásvány
Sveitzer Pap Úr külömbféle betses és látni méltó bányáſzatoknak gyjteményével bír
(1780 Magyar Hírmondó)
A’ Bányáſzatok ollyan át’ nem látſzó testek, mellyeket lehet kalapálni, és a’ tüzben meglehet olvaſztani. illyenek: az arany, ezüst, ón, réz, vas, czink, és kéneső
(1803 Fábián József)
Itt jő elő a természettan, az élő és nem élő állatok; a vér; az orvosi tan; emberisme; természetrajz; állatok, növények, bányászat (ásványok) stb.
(1858 Erdélyi János²)
ÖU: aranybányászat, ércbányászat, higanybányászat, nemesfémbányászat, olajbányászat, rézbányászat, sóbányászat, szénbányászat, uránbányászat, vasbányászat
Sz: bányászati
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bánya¹; ÉKsz.

Beállítások