bárány fn 4A

1. (Áll is) ’egyévesnél fiatalabb juh’ ❖ Örzi juhát maga, bárányát jól bízza fiára (1773 Révai Miklós ford.–Tibullus 7283001, 8) | A’ nőstény vagy fijasbirkák a’ nőstény-toklyókkal, és idei Bárányjaikkal más, és a legtermékenyebb, de száraz legelőket járják (1819 e. Nagyváthy János 8328015, 146) | A malac-nép sí-rí; borju, bárány béget (1846 Arany János 8014001, 103) | A bárány öt hónapig szopja az anyját, akkor elválasztják tőle s külön akolba zárják (1911 Malonyay Dezső 8292036, 247) | hegyoldalakon legelésző bárányokat (1920 Nagy Lajos 9472020, 13) | [Micimackó] megpróbált bárányokat számlálni, ahogy átugranak a kerítésen (1935 Karinthy Frigyes ford.–Milne 9309084, 55) | szopós bárány (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 39) | a bárány felajánlása az Ószövetségben az ősi emberáldozatot váltja föl (1968 Bálint Sándor 9022002, 166) | a bárány gyapjas birkává gömbölyödött (1986 Gion Nándor 9190004, 99).

1a. ’ilyen állat levágva (és fogyasztásra előkészítve)’ ❖ a bornyu és bárány megnyuzva, apró marha pedig mind kopasztva legyen (1772 Történelmi Tár 7393001, 319) | szegény leölt Bárányaidhoz vinni téged is A mészárszékre (1864 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | három úr pedig meleg pecsenyére vágyván, bárányt süttetett nyárson (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | A bárányt nyárson egészben kellett megsütni (1995 BibliaiLex. CD1207).

1b. ’bárányhús’ ❖ Scikje asztala is csupán rizssel és báránnyal fényesebb övénél (1841 Kőváry László 8255007, 7) | a báránynyal jár a mentamártás, rostbeeffel a Yorkshire pudding (1880–1882 Életem és korom 8381003, 179) | Fogoly török szakácsok főzték a rizskásából és bárányból való eledelt (1926 Krúdy Gyula CD54) | ízlett a szakácsnő fokhagymás báránya, borban párolt csukája és egy torta, melynek töltelékét Palagredna lankáinak gesztenyéje adta (1979 Domahidy András 1036003, 176).

2. (jelzőként is) ’jámbor, béketűrő személy’ ❖ némelly ember mások előtt bárány, az ő házanépe között pedig tigris (1808 Diószegi Sámuel 8105006, 121) | Szegény bárány feleség, neked ugyan kijut (1841 Szemere Pál ford. C5759, 250) | Oly kedves egy bárány volt a mi hittanárunk! (1920 Szép Ernő 9665042, 59) | Volt fiatal szerető s parókás vénlány s boszorkányos barátnő, s vagány és bárány (1965 Szécsi Margit 9646015, 28).

3. ’a Jézus Krisztust (mint pásztort) követők közösségének tagja’ ❖ [a prépost] kapva kap azon, hogy az Isten aklába minél több bárányt kaparítson (1903 Gárdonyi Géza C1825, 130) | fontosabb az úr szolgájának egyetlen tévelygő bárány, mint az egész biztonságba helyezett nyáj (1955 Tatay Sándor 9704001, 42) | az Úr megtévedt báránya bebocsáttatást kér Szent Márton monostorába (1961 Lipták Gábor 9400001, 37).

3a. (egysz-ban, tulajdonnévként) (Vall) ’〈a keresztény tanítás szerint engesztelésül kereszthalált halt Jézus Krisztus jelképeként:〉 Isten báránya’ ❖ nem tsak azt az el-tévelyedett juhot, a’ kit az idegen koal öſzve kaptak, akarják vala el-ſzaggatni, hanem az ártatlan bárányt a Kriſtus Jesust-is örömeſt el-nyelték vólna (1773 Vajda Sámuel 7365002, 112) | S ott az angyal, a nagy könyvből Neveiket mondja sorra, Kiket meghívott a Bárány (1872 Szász Károly² ford.–Heine C3846, 254) | És fönn a mennyben koronát, örökkön Valót készít a Bárány már neki (1929 Juhász Gyula¹ C2454, 316) | A Bárány holtában is él, az Ige szótlan is beszél (1972 Szedő Dénes 2057029, 321).

4. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) (kissé rég) ’〈kedveskedő, becéző megszólításként〉’ ❖ Aludjál, bárányom! Kis tuba gerlicém. Ha kell, majd felköltlek (1884 Jókai Mór CD18) | Bántanak fiam. Lelkem kis bárányom (1911 Móricz Zsigmond 9462001, 58) | Úgy mondanám néktek: Te lelkem, galambom, Bárányom, galambom (1918 Tóth Árpád CD10).

Fr: fekete, isten, kezes.

ÖE: ~akol, ~áldozat, ~comb, ~gyapjú, ~szelet, ~szelídség, ~türelem.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bárány főnév 4A
1. (Áll is)
egyévesnél fiatalabb juh
Örzi juhát maga, bárányát jól bízza fiára
(1773 Révai Miklós ford.Tibullus)
A’ nőstény vagy fijasbirkák a’ nőstény-toklyókkal, és idei Bárányjaikkal más, és a legtermékenyebb, de száraz legelőket járják
(1819 e. Nagyváthy János)
A malac-nép sí-rí; borju, bárány béget
(1846 Arany János)
A bárány öt hónapig szopja az anyját, akkor elválasztják tőle s külön akolba zárják
(1911 Malonyay Dezső)
hegyoldalakon legelésző bárányokat
(1920 Nagy Lajos)
[Micimackó] megpróbált bárányokat számlálni, ahogy átugranak a kerítésen
(1935 Karinthy Frigyes ford.Milne)
szopós bárány
(1967 Rónay György ford.Collodi)
a bárány felajánlása az Ószövetségben az ősi emberáldozatot váltja föl
(1968 Bálint Sándor)
a bárány gyapjas birkává gömbölyödött
(1986 Gion Nándor)
1a.
ilyen állat levágva (és fogyasztásra előkészítve)
a bornyu és bárány megnyuzva, apró marha pedig mind kopasztva legyen
(1772 Történelmi Tár)
szegény leölt Bárányaidhoz vinni téged is A mészárszékre
(1864 Szász Károly² ford.Shakespeare)
három úr pedig meleg pecsenyére vágyván, bárányt süttetett nyárson
(1891 Mikszáth Kálmán)
A bárányt nyárson egészben kellett megsütni
(1995 BibliaiLex.)
1b.
Scikje asztala is csupán rizssel és báránnyal fényesebb övénél
(1841 Kőváry László)
a báránynyal jár a mentamártás, rostbeeffel a Yorkshire pudding
(1880–1882 Életem és korom)
Fogoly török szakácsok főzték a rizskásából és bárányból való eledelt
(1926 Krúdy Gyula)
ízlett a szakácsnő fokhagymás báránya, borban párolt csukája és egy torta, melynek töltelékét Palagredna lankáinak gesztenyéje adta
(1979 Domahidy András)
2. (jelzőként is)
jámbor, béketűrő személy
némelly ember mások előtt bárány, az ő házanépe között pedig tigris
(1808 Diószegi Sámuel)
Szegény bárány feleség, neked ugyan kijut
(1841 Szemere Pál ford.)
Oly kedves egy bárány volt a mi hittanárunk!
(1920 Szép Ernő)
Volt fiatal szerető s parókás vénlány s boszorkányos barátnő, s vagány és bárány
(1965 Szécsi Margit)
3.
a Jézus Krisztust (mint pásztort) követők közösségének tagja
[a prépost] kapva kap azon, hogy az Isten aklába minél több bárányt kaparítson
(1903 Gárdonyi Géza)
fontosabb az úr szolgájának egyetlen tévelygő bárány, mint az egész biztonságba helyezett nyáj
(1955 Tatay Sándor)
az Úr megtévedt báránya bebocsáttatást kér Szent Márton monostorába
(1961 Lipták Gábor)
3a. (egysz-ban, tulajdonnévként) (Vall)
〈a keresztény tanítás szerint engesztelésül kereszthalált halt Jézus Krisztus jelképeként:〉 Isten báránya
nem tsak azt az el-tévelyedett juhot, a’ kit az idegen koal öſzve kaptak, akarják vala el-ſzaggatni, hanem az ártatlan bárányt a Kriſtus Jesust-is örömeſt el-nyelték vólna
(1773 Vajda Sámuel)
S ott az angyal, a nagy könyvből Neveiket mondja sorra, Kiket meghívott a Bárány
(1872 Szász Károly² ford.Heine)
És fönn a mennyben koronát, örökkön Valót készít a Bárány már neki
(1929 Juhász Gyula¹)
A Bárány holtában is él, az Ige szótlan is beszél
(1972 Szedő Dénes)
4. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) (kissé rég)
〈kedveskedő, becéző megszólításként〉
Aludjál, bárányom! Kis tuba gerlicém. Ha kell, majd felköltlek
(1884 Jókai Mór)
Bántanak fiam. Lelkem kis bárányom
(1911 Móricz Zsigmond)
Úgy mondanám néktek: Te lelkem, galambom, Bárányom, galambom
(1918 Tóth Árpád)
ÖE: bárányakol, bárányáldozat, báránycomb, báránygyapjú, bárányszelet, bárányszelídség, báránytürelem
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások