barázda fn 6Aborozda (nyj)

1. (ekével) a (szántó)földbe vágott hosszú, sekély, árokszerű mélyedés’ ❖ Irtad, ugy óhajtod kezeim vonását, Mind szomju barázdák esőknek hullását (1777 Ányos Pál CD01) | a becsületesség és igazságosság magvait hinté az igyekezet barázdáiba (1853 Tompa Mihály C4233, 78) | egy lábnyom távolságra egymástól barázdákat vonunk, melyekben a hagymákat egyenkint 3–4 czollnyira egymástól hat hüvelyknyi mélységbe ültetjük, s a földbe nyomjuk úgy, hogy mindenütt egyarányú mélységbe álljanak, s csirájuk fölfelé legyen (1875 Hasznos Mulattató 8630001, 139) | a teheneket barázdába, szántásra szoktassuk (1976 Dobos László 1034003, 254).

1a. (jelzőként is) ’ilyen szélességű (termő)földterület’ ❖ Szántó-földeitekhez máséból ne szántsatok barázdákat (1844 e. Edvi Illés Pál 8573001, 4) | [a barcasági csángók közül] azok, kiknek nehány barázda földjük van, bajosan indulnának Magyarhonba utra (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Később mégis ő jelentette fel bűnös testvéreit, de távolról sem erkölcsi megbotránkozásból, hanem egy barázda földért (1937 Féja Géza 9138003, 116) | Amit kínnal, verejtékkel, akarattal összehoztam, abból én nem engedek egy barázdát sem (1974 Dobozy Imre 9110001, 30).

1b. (/nyj) ’a feltöltött szőlőtőkék között húzódó hosszú, árokszerű mélyedés’ ❖ Az alját, és a’ Barázdáit ſzölöinek, bizonyos meſzſzeségre valami ſzáraz ganéval meg-hordattatván, és azt meg-gyújtatván, meleg és váſtag [!] füſtöt gerjeſztetett (1795 Bécsi Magyar Merkurius 7396020, 642) | [a szőlőbe kihordott trágyát] két ember széthordta, majd vasvillával elterítette a borozdában (1999 Magyar néprajz CD47).

1c. (rég)(földúton keletkezett) mély, árokszerű keréknyom; kerékvágás’ ❖ a ki ki próbál térni a barázdából úgy odaragad a degetbe [= sárba], hogy hat bivaly sem húzza ki onnan (1885 Jókai Mór C2313, 23) | Úgy szálltak [a szekérrel], mint a villám s a kerekek másfél ölnél mélyebb barázdát vágtak bele a mezőbe (1937 e. Dallos Sándor 9098005, 195).

1d. (/nyj) ’ágyást v. vkinek a földterületét egy másik(é)tól határoló, elválasztó (bemélyedő) sáv’ ❖ ſzükséges, hogy az ágyaknak ſzéleſsége 8½ a’ Barázdáké pedig 1½ ember lábnyomni mérték légyen (1790 Dohánytermesztésről 7406002, 28) | a’ föld 3 láb szélességü ágyakra osztatott, és két illy ágy között 1 láb szélességü barázda hagyatott a’ munkás számára (1844 Kecskeméthy Csapó Dániel 8232028, 60) | A versenyzésre kitűzött táblák szépen fel voltak részletekre osztva barázdákkal, mind az eke- mind a szántóverseny számra (1860 Vasárnapi Újság CD56) | A szomszédos parcellákat egy-egy szélesebb barázda vagy megye [= mezsgye] választotta el egymástól (1999 Magyar néprajz CD47).

2. ’vminek a felületén húzódó (hosszú) mélyedés’ ❖ Malebránzs addig magyarázza az okoskodáſt, hogy az emlékezetben agyunk velején apró barázdákat tnál (1777 Bessenyei György¹ 7044056, 46) | Jó éjszakát mond ott benn társinak Egy részeg cimbora, S amint kilép a küszöbön, Olyat botlik, hogy képivel Barázdát húz a megfagyott havon (1848 Petőfi Sándor 8366401, 118) | elmerengtem a fényes barázdán, mit hajónk a ragyogó hullámokban maga után hagyott (1877 Wohl Janka C4560, 138) | a felvevő membrán közepére erősített tű barázdát vés a viaszszerű, egyenletesen forgó anyagba és ebbe a barázdába egyúttal a rezgéseknek megfelelő hullámzó rajzot rajzol bele (1937 Bartók Béla 2045001, 4) | a fogon lévő barázdák, mélyedések (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. (vál) ’arcon levő (mély) ránc’ ❖ [könnyek] folynak meg hervadt Ortzámnak mélly barázdáin (1784 Magyar Hírmondó C0272, 287) | szemei beesvék, boszuság, bú és gond mély barázdákat von homlokára (1844 Rónay Jácint 8669001, 22) | A kis csonka bajsza csupa dér, az arcán a barázdák mélyek, csak a szeme fiatal, vizslató (1932 Móricz Zsigmond 9462027, 68) | Szakerdon Mihajlovics homlokára egy átlós barázda gyűrődik (1989 Páll Erna ford.–Harmsz 2024011, 32).

ÖU: határ~, kereszt~, szél~.

Vö. CzF. ~, borozda; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. barázda · borozda; ÚMTsz.

barázda főnév 6A
borozda 6A (nyj)
1.
(ekével) a (szántó)földbe vágott hosszú, sekély, árokszerű mélyedés
Irtad, ugy óhajtod kezeim vonását, Mind szomju barázdák esőknek hullását
(1777 Ányos Pál)
a becsületesség és igazságosság magvait hinté az igyekezet barázdáiba
(1853 Tompa Mihály)
egy lábnyom távolságra egymástól barázdákat vonunk, melyekben a hagymákat egyenkint 3–4 czollnyira egymástól hat hüvelyknyi mélységbe ültetjük, s a földbe nyomjuk úgy, hogy mindenütt egyarányú mélységbe álljanak, s csirájuk fölfelé legyen
(1875 Hasznos Mulattató)
a teheneket barázdába, szántásra szoktassuk
(1976 Dobos László)
1a. (jelzőként is)
ilyen szélességű (termő)földterület
Szántó-földeitekhez máséból ne szántsatok barázdákat
(1844 e. Edvi Illés Pál)
[a barcasági csángók közül] azok, kiknek nehány barázda földjük van, bajosan indulnának Magyarhonba utra
(1859 Vasárnapi Újság)
Később mégis ő jelentette fel bűnös testvéreit, de távolról sem erkölcsi megbotránkozásból, hanem egy barázda földért
(1937 Féja Géza)
Amit kínnal, verejtékkel, akarattal összehoztam, abból én nem engedek egy barázdát sem
(1974 Dobozy Imre)
1b. (/nyj)
a feltöltött szőlőtőkék között húzódó hosszú, árokszerű mélyedés
Az alját, és a’ Barázdáit ſzölöinek, bizonyos meſzſzeségre valami ſzáraz ganéval meg-hordattatván, és azt meg-gyújtatván, meleg és váſtag [!] füſtöt gerjeſztetett
(1795 Bécsi Magyar Merkurius)
[a szőlőbe kihordott trágyát] két ember széthordta, majd vasvillával elterítette a borozdában
(1999 Magyar néprajz)
1c. (rég)
(földúton keletkezett) mély, árokszerű keréknyom; kerékvágás
a ki ki próbál térni a barázdából úgy odaragad a degetbe [= sárba], hogy hat bivaly sem húzza ki onnan
(1885 Jókai Mór)
Úgy szálltak [a szekérrel], mint a villám s a kerekek másfél ölnél mélyebb barázdát vágtak bele a mezőbe
(1937 e. Dallos Sándor)
1d. (/nyj)
ágyást v. vkinek a földterületét egy másik(é)tól határoló, elválasztó (bemélyedő) sáv
ſzükséges, hogy az ágyaknak ſzéleſsége 8½ a’ Barázdáké pedig 1½ ember lábnyomni mérték légyen
(1790 Dohánytermesztésről)
a’ föld 3 láb szélességü ágyakra osztatott, és két illy ágy között 1 láb szélességü barázda hagyatott a’ munkás számára
(1844 Kecskeméthy Csapó Dániel)
A versenyzésre kitűzött táblák szépen fel voltak részletekre osztva barázdákkal, mind az eke- mind a szántóverseny számra
(1860 Vasárnapi Újság)
A szomszédos parcellákat egy-egy szélesebb barázda vagy megye [= mezsgye] választotta el egymástól
(1999 Magyar néprajz)
2.
vminek a felületén húzódó (hosszú) mélyedés
Malebránzs addig magyarázza az okoskodáſt, hogy az emlékezetben agyunk velején apró barázdákat tnál
(1777 Bessenyei György¹)
Jó éjszakát mond ott benn társinak Egy részeg cimbora, S amint kilép a küszöbön, Olyat botlik, hogy képivel Barázdát húz a megfagyott havon
(1848 Petőfi Sándor)
elmerengtem a fényes barázdán, mit hajónk a ragyogó hullámokban maga után hagyott
(1877 Wohl Janka)
a felvevő membrán közepére erősített tű barázdát vés a viaszszerű, egyenletesen forgó anyagba és ebbe a barázdába egyúttal a rezgéseknek megfelelő hullámzó rajzot rajzol bele
(1937 Bartók Béla)
a fogon lévő barázdák, mélyedések
(1995 Magyar Hírlap)
3. (vál)
arcon levő (mély) ránc
[könnyek] folynak meg hervadt Ortzámnak mélly barázdáin
(1784 Magyar Hírmondó)
szemei beesvék, boszuság, bú és gond mély barázdákat von homlokára
(1844 Rónay Jácint)
A kis csonka bajsza csupa dér, az arcán a barázdák mélyek, csak a szeme fiatal, vizslató
(1932 Móricz Zsigmond)
Szakerdon Mihajlovics homlokára egy átlós barázda gyűrődik
(1989 Páll Erna ford.Harmsz)
ÖU: határbarázda, keresztbarázda, szélbarázda
Vö. CzF. ~, borozda; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. barázda · borozda; ÚMTsz.

Beállítások