barátságos mn 15A

1. ’vkivel szorosabb v. felszínesebb barátságban levő, a másik iránt e kapcsolatban szokásos szeretetet és ragaszkodást, ill. szívélyességet és jóindulatot tanúsító 〈személy, csoport〉’ ❖ barátságos tanuló társa (1781 Forray András ford.–Justinus C1755, 164) | Milyen boldogság most a jó meleg szoba, S meleg szobában a barátságos család! (1848 Petőfi Sándor C3508, 7) | [a lelkész] igen szíveskedő, barátságos és mindenben segítséget fölajánló egyén volt (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102003, 545) | [Kalmár pap] énhozzám se volt barátságosabb, mint a többihez, de a vizsgán csak nekem adott kitűnőt hittanból (1934 Móra Ferenc C3203, 64) | Kedves, nyájas, jámbor szegedi nép, barátságos kofák (1981 Sőtér István 2206039, 26).

1a. ’〈emberrel való viszonyában:〉 szelíd, kezes, es. játékos 〈(házi)állat〉, ill. ilyen állatra jellemző 〈viselkedés〉’ ❖ [a kutya] látszólag derültebb, barátságosabb, szolgálatra készebb, érzékenyebb, és legkisebb alkalomra könnyebben haragos (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310012, 228) | Az arabs ló formái kecsesebbek, a ménesek színezete is élénkebb, változatosabb, […] s maguk az állatok barátságosabbak, még kezesebbek (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | ha ásatás közben a lábamhoz dörgölődzik valami barátságos bárányka, azt veszem észre, hogy „csupa szőr lett a nadrágom” (1934 Móra Ferenc C3204, 62) | [a kutya] ahelyett hogy megugatta volna Kövest, barátságos farkcsóválással körülszimatolta a cipőjét (1988 Kertész Imre² CD41) | az eleinte barátságos, majd támadó mókusok veszettek lehetnek (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’vkivel szorosabb v. felszínesebb barátságban levő személyhez tartozó, tőle származó, ill. általa gyakorolt’ ❖ barátságos szíved meg nem roszasodott (1773 Barcsay Ábrahám 7019033, 27) | Így szóla, és mikor véget ért a beszéd, Nyujtá a vitéznek barátságos kezét (1854 Arany János C0656, 213) | finom modorú, kellemes megjelenésű, nyílt s barátságos tekintetű […] talmudtudós ifjú (1933 Zsidó Újság 2141001, 7) | kedvesen, mosolygósan fogadják azt a vevőt, aki maga is kedvesen lép be és barátságos, nem ideges hangon kéri azt, amit meg akar vásárolni (1960 Esti Hírlap szept. 14. C4749, 2) | barátságos mosollyal integetnek (1981 Dénes Tibor 9812003, 162) | Próbálok barátságos arcot vágni (1994 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’baráti szereteten és ragaszkodáson, ill. rokonszenven és jóindulaton alapuló kapcsolatban levő személyek között történő 〈cselekvés, esemény〉’ ❖ A’ leg-barátságosabb Társalkodásba’ vigyázzon annak [ti. a kedvesének] Erkltsére, Gondolkozása-Módjára (1794 Kármán József² 7165010, 61) | nem hivja meg a’ Magyar, vendégét soha ’fényes táblára [= asztalra, vagyis lakomára], nagy bálra, pompás udvarába, hanem egy kis barátságos ebédre vagy tánczmulatságra (1830 Széchenyi István 8429005, 241) | Mához egy hétre szivesen látlak egy kis barátságos vacsorára (1866 Vas Gereben C4382, 144) | Halk csámcsogás és szürcsölgetés közben indult meg a barátságos terefere (1936 Berczeli Anzelm Károly 9045013, 15) | barátságos látogatás (1950 Déry Tibor 9107009, 157).

3. ’két v. több személy közötti, szereteten és ragaszkodáson, ill. rokonszenven és jóindulaton alapuló 〈kapcsolat, viszony〉, ill. e viszonyban szokásos(an tanúsított) 〈érzelem, indulat〉’ ❖ micsoda vigyázó és szemes dolog légyen valakinek barátságos kötésre lépni (1777 Bessenyei György¹ ford.–Halifax C1078, 61) | Uri házak’ gyermekei ’s cselédei között mindig barátságos viszonyt találunk (1845 Eötvös József 8126004, 56) | [véleményemet] a legbarátságosabb indulattal ajánlom figyelmetökbe (1861 Deák Farkas 8095001, 7) | még életében szeretnék elmondani önnek mindent, […] talán azért, hogy még állandóbbá tegyem önben azt a barátságos érzést, amellyel sógorom és kis unokahúgom ügyeit szívén viseli (1930 Krúdy Gyula CD54) | a település magasabb társadalmi rétegeivel fenntartott barátságos kapcsolatrendszer (2000 Magyar néprajz CD47).

3a. ’ilyen viszonyra jellemzően meghitt, bensőséges, ill. szívélyes, közvetlen 〈hangulat(ú megnyilatkozás), gesztus〉’ ❖ reménylem, hogy valamint a szerelmesek szerelmes írásoknak olvasásában fáradhatatlanok, úgy te sem unod el az olvasás(á)t barátságos írásomnak (1772 Barcsay Ábrahám 7019031, 25) | Azon barátságos közlést teszszük kegyeteknek, hogy a’ nekünk irt levelet megkaptuk, barátságos szemmel olvastuk, és hogy ezen levél legélénkebb örömünkre szolgált (1834 Garasos Tár 8625003, 86) | barátságosan, nyájasan köszöntget (1871 e. Eötvös József C1597, 420) | A szenvedélyes leányt sikerült meglágyítani; Vilmos néhány barátságos szót szólt hozzá (1924 Benedek Marcell ford.–Goethe 9042012, 39) | Barátságosan integet (1989 Páskándi Géza 2001007, 35) | a vállamra ver barátságosan (1994 Szántó Piroska 1166002, 40).

4. (kölcsönösen) jó viszonyt fenntartó, egymást (elvi alapon) segítő, támogató közösségek között létrejövő 〈kapcsolat, viszony, ill. esemény〉’ ❖ Azon barátságos Szövetségnek, mellyet a Marokkai követ hozott vólt Fejedelmétl írásbann Déák nyelven, és a Csáſzár  Felségének bé-adta (1783 Magyar Hírmondó 7444037, 268) | Ha hegyek, rengetegek népeket elválasztanak; ha alkotmányok, vallás, nyelv, erkölcsök, ’s a’ majd féltékeny, majd ellenséges politika nemzeteket felosztanak; a’ kereskedés jótékony és barátságos egyesűletet alakít közöttök (1845 Palkovics Antal 8350004, 113) | a külföldi államokkal való barátságos kapcsolatnak (1929 Bánlaky József CD16) | kompromisszum-készek az egyaránt német népiségű két ország „barátságos” megegyezése érdekében (2000 Tilkovszky Loránt CD58).

4a. ’két fél között feszültségtől, viszálytól (viszonylag) mentes 〈helyzet, esemény〉, ill. vki iránt nem ellenséges, nem rosszindulatú 〈környezet〉’ ❖ a helyzetet nem találta éppen barátságosnak (1885 Rózsaági Antal C3642, 92) | Anna királyné készüljön fel, mert május 26-án megtartatik az esküvő Ferdinánddal, mégpedig Linzben, ahol barátságosabb a helyzet (1926 Krúdy Gyula CD54) | a légkör ebben a közegben barátságos (1994 Magyar Hírlap CD09) | Míg New Yorkban a Kaszparov és Anand közötti PCA-világbajnoki páros mérkőzés második félideje fokozódó harci kedvről tanúskodik, a Nemzetközi Sakkszövetség […] körül a helyzet kevésbé barátságos küzdelmekkel, konfliktusokkal terhes (1995 Magyar Hírlap CD09) | szörnyen ellenségesnek érezte gyerekkora levegőjét, aztán bekerült egy barátságosabb közegbe (1998 Magyar Hírlap CD09).

4b. (Sp, átv is) ’olyan 〈sportmérkőzés〉, amelynek az eredménye nem számít bele semmilyen rangsorolásba, bajnokságba’ ❖ a rómaiak nem elégedtek meg a barátságos mérkőzéssel: őket csak az élet-halál harcz izgatta (1907 Herkules 2108001, 115) | A vívás céljai a következők: tanulás, begyakorlás, barátságos mérkőzés, akadémiai vívás, versenyvívás és párbaj (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 106) | 8-án utaztak először a soproni csapatok városon kívülre. Így a MADISZ labdarúgói Kapuvárott szerepeltek, az SVSE csapata pedig Kőszegen barátságos mérkőzésen vett részt (1977 Szita Szabolcs CD52) | [Archie Moore ökölvívó] 1961 nyarán pontozással védi meg címét az olasz Giulio Rinaldi ellen, majd újra csak barátságos meccsek (1989 Tények könyve CD37) | Barátságos labdarúgó-mérkőzésen: Mexikó–Magyarország 5–1 (1994 Magyar Hírlap CD09) | a tavaszra magyar–holland barátságos válogatott mérkőzést tervez a szövetség (1995 Magyar Hírlap CD09) | a Franciaország–Spanyolország barátságos találkozóval, 1–0-as hazai győzelemmel (1998 Magyar Hírlap CD09).

5. ’kellemes, jóleső (érzetet keltő), ill. szelíd, békés (hangulatú)’ ❖ A’ hely [ti. Kolozsvár] barátságos, de azomban tsendes, Mert az igazgatás benne jó és rendes (1790 Mátyási József 7221018, 139) | csínos öltözet, lovagi szellem, ’s barátságos megjelenés (1838 Jósika Miklós 8212006, 26) | A nap sugarai … barátságossá tevék a léget (1855 Balázs Sándor¹ C0741, 75) | barátságos dombok és fenyőerdők váltakoztak (1927 Markovits Rodion 9423004, 233) | barátságos meleg (1928 Kassák Lajos 9314005, 192) | kitisztult, barátságos égbolt (1956 Műsorfüzet júl. 29. C5299, 13) | Barátságos lámpafényben, egy fiatal, szőke férfi ült az asztal mögött, és itt is hallani lehetett a zenét (1986 Nádas Péter 9466005, 530).

5a. ’meghitt, (az) otthonos(ság érzetét keltő) 〈helyiség, épület(rész)〉, ill. ehhez tartozó 〈dolog〉’ ❖ Hol a boldogság mostanában? Barátságos meleg szobában (1845 Petőfi Sándor C3506, 267) | Egy kis hajlék, barátságos ágygyal, enyhe levegővel (1888 Sziklay János 8447003, 96) | Napfényes, szép, magas, barátságos terem (1911 Németh Andor ford.–Hauptmann 9480009, 10) | barátságosan pattog a tűz (1989 Márton László 2039004, 13) | a fa és minden természetes szín meleggé, barátságossá teszi a lakást (2000 Lakáskultúra CD39).

6. (rég, ritk) ’lényegileg, sajátosságaiban hasonló, rokon (vonásokat mutató)’ ❖ Hang ékességre törekedés, … ellenkező törvényt követ akkor, mikor két barátságos Consonansok közzűl ki veti a’ Vocalist (1817 Kolmár József¹ C4108, 44) | A’ barátságos, vagy egygyező Megfogások [= fogalmak] (amici, vel consentientes), mellyeket egy gondolatba lehet foglalni (1829 Imre János C2167, 99).

Sz: barátságoskodik, barátságosság.

Vö. CzF. ~, barátságosan; ÉrtSz.; TESz. barát; ÉKsz.; SzT. barátságosan

barátságos melléknév 15A
1.
vkivel szorosabb v. felszínesebb barátságban levő, a másik iránt e kapcsolatban szokásos szeretetet és ragaszkodást, ill. szívélyességet és jóindulatot tanúsító 〈személy, csoport〉
barátságos tanuló társa
(1781 Forray András ford.Justinus)
Milyen boldogság most a jó meleg szoba, S meleg szobában a barátságos család!
(1848 Petőfi Sándor)
[a lelkész] igen szíveskedő, barátságos és mindenben segítséget fölajánló egyén volt
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
[Kalmár pap] énhozzám se volt barátságosabb, mint a többihez, de a vizsgán csak nekem adott kitűnőt hittanból
(1934 Móra Ferenc)
Kedves, nyájas, jámbor szegedi nép, barátságos kofák
(1981 Sőtér István)
1a.
〈emberrel való viszonyában:〉 szelíd, kezes, es. játékos (házi)állat〉, ill. ilyen állatra jellemző 〈viselkedés〉
[a kutya] látszólag derültebb, barátságosabb, szolgálatra készebb, érzékenyebb, és legkisebb alkalomra könnyebben haragos
(1846 Mihálka Antal ford.Wagenfeld)
Az arabs ló formái kecsesebbek, a ménesek színezete is élénkebb, változatosabb, […] s maguk az állatok barátságosabbak, még kezesebbek
(1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
ha ásatás közben a lábamhoz dörgölődzik valami barátságos bárányka, azt veszem észre, hogy „csupa szőr lett a nadrágom”
(1934 Móra Ferenc)
[a kutya] ahelyett hogy megugatta volna Kövest, barátságos farkcsóválással körülszimatolta a cipőjét
(1988 Kertész Imre²)
az eleinte barátságos, majd támadó mókusok veszettek lehetnek
(1998 Magyar Hírlap)
2.
vkivel szorosabb v. felszínesebb barátságban levő személyhez tartozó, tőle származó, ill. általa gyakorolt
barátságos szíved meg nem roszasodott
(1773 Barcsay Ábrahám)
Így szóla, és mikor véget ért a beszéd, Nyujtá a vitéznek barátságos kezét
(1854 Arany János)
finom modorú, kellemes megjelenésű, nyílt s barátságos tekintetű […] talmudtudós ifjú
(1933 Zsidó Újság)
kedvesen, mosolygósan fogadják azt a vevőt, aki maga is kedvesen lép be és barátságos, nem ideges hangon kéri azt, amit meg akar vásárolni
(1960 Esti Hírlap szept. 14.)
barátságos mosollyal integetnek
(1981 Dénes Tibor)
Próbálok barátságos arcot vágni
(1994 Magyar Hírlap)
2a.
baráti szereteten és ragaszkodáson, ill. rokonszenven és jóindulaton alapuló kapcsolatban levő személyek között történő 〈cselekvés, esemény〉
A’ leg-barátságosabb Társalkodásba’ vigyázzon annak [ti. a kedvesének] Erkltsére, Gondolkozása-Módjára
(1794 Kármán József²)
nem hivja meg a’ Magyar, vendégét soha ’fényes táblára [= asztalra, vagyis lakomára], nagy bálra, pompás udvarába, hanem egy kis barátságos ebédre vagy tánczmulatságra
(1830 Széchenyi István)
Mához egy hétre szivesen látlak egy kis barátságos vacsorára
(1866 Vas Gereben)
Halk csámcsogás és szürcsölgetés közben indult meg a barátságos terefere
(1936 Berczeli Anzelm Károly)
barátságos látogatás
(1950 Déry Tibor)
3.
két v. több személy közötti, szereteten és ragaszkodáson, ill. rokonszenven és jóindulaton alapuló 〈kapcsolat, viszony〉, ill. e viszonyban szokásos(an tanúsított) 〈érzelem, indulat〉
micsoda vigyázó és szemes dolog légyen valakinek barátságos kötésre lépni
(1777 Bessenyei György¹ ford.Halifax)
Uri házak’ gyermekei ’s cselédei között mindig barátságos viszonyt találunk
(1845 Eötvös József)
[véleményemet] a legbarátságosabb indulattal ajánlom figyelmetökbe
(1861 Deák Farkas)
még életében szeretnék elmondani önnek mindent, […] talán azért, hogy még állandóbbá tegyem önben azt a barátságos érzést, amellyel sógorom és kis unokahúgom ügyeit szívén viseli
(1930 Krúdy Gyula)
a település magasabb társadalmi rétegeivel fenntartott barátságos kapcsolatrendszer
(2000 Magyar néprajz)
3a.
ilyen viszonyra jellemzően meghitt, bensőséges, ill. szívélyes, közvetlen 〈hangulat(ú megnyilatkozás), gesztus〉
reménylem, hogy valamint a szerelmesek szerelmes írásoknak olvasásában fáradhatatlanok, úgy te sem unod el az olvasás(á)t barátságos írásomnak
(1772 Barcsay Ábrahám)
Azon barátságos közlést teszszük kegyeteknek, hogy a’ nekünk irt levelet megkaptuk, barátságos szemmel olvastuk, és hogy ezen levél legélénkebb örömünkre szolgált
(1834 Garasos Tár)
barátságosan, nyájasan köszöntget
(1871 e. Eötvös József)
A szenvedélyes leányt sikerült meglágyítani; Vilmos néhány barátságos szót szólt hozzá
(1924 Benedek Marcell ford.Goethe)
Barátságosan integet
(1989 Páskándi Géza)
a vállamra ver barátságosan
(1994 Szántó Piroska)
4.
(kölcsönösen) jó viszonyt fenntartó, egymást (elvi alapon) segítő, támogató közösségek között létrejövő 〈kapcsolat, viszony, ill. esemény〉
Azon barátságos Szövetségnek, mellyet a Marokkai követ hozott vólt Fejedelmétl írásbann Déák nyelven, és a Csáſzár  Felségének bé-adta
(1783 Magyar Hírmondó)
Ha hegyek, rengetegek népeket elválasztanak; ha alkotmányok, vallás, nyelv, erkölcsök, ’s a’ majd féltékeny, majd ellenséges politika nemzeteket felosztanak; a’ kereskedés jótékony és barátságos egyesűletet alakít közöttök
(1845 Palkovics Antal)
a külföldi államokkal való barátságos kapcsolatnak
(1929 Bánlaky József)
kompromisszum-készek az egyaránt német népiségű két ország „barátságos” megegyezése érdekében
(2000 Tilkovszky Loránt)
4a.
két fél között feszültségtől, viszálytól (viszonylag) mentes 〈helyzet, esemény〉, ill. vki iránt nem ellenséges, nem rosszindulatú 〈környezet〉
a helyzetet nem találta éppen barátságosnak
(1885 Rózsaági Antal)
Anna királyné készüljön fel, mert május 26-án megtartatik az esküvő Ferdinánddal, mégpedig Linzben, ahol barátságosabb a helyzet
(1926 Krúdy Gyula)
a légkör ebben a közegben barátságos
(1994 Magyar Hírlap)
Míg New Yorkban a Kaszparov és Anand közötti PCAProfessional Chess Association ’Hivatásos Sakkszövetség’-világbajnoki páros mérkőzés második félideje fokozódó harci kedvről tanúskodik, a Nemzetközi Sakkszövetség […] körül a helyzet kevésbé barátságos küzdelmekkel, konfliktusokkal terhes
(1995 Magyar Hírlap)
szörnyen ellenségesnek érezte gyerekkora levegőjét, aztán bekerült egy barátságosabb közegbe
(1998 Magyar Hírlap)
4b. (Sp, átv is)
olyan 〈sportmérkőzés〉, amelynek az eredménye nem számít bele semmilyen rangsorolásba, bajnokságba
a rómaiak nem elégedtek meg a barátságos mérkőzéssel: őket csak az élet-halál harcz izgatta
(1907 Herkules)
A vívás céljai a következők: tanulás, begyakorlás, barátságos mérkőzés, akadémiai vívás, versenyvívás és párbaj
(1930 TolnaiÚjLex.)
8-án utaztak először a soproni csapatok városon kívülre. Így a MADISZMagyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség labdarúgói Kapuvárott szerepeltek, az SVSESoproni Vasutas Sportegyesület csapata pedig Kőszegen barátságos mérkőzésen vett részt
(1977 Szita Szabolcs)
[Archie Moore ökölvívó] 1961 nyarán pontozással védi meg címét az olasz Giulio Rinaldi ellen, majd újra csak barátságos meccsek
(1989 Tények könyve)
Barátságos labdarúgó-mérkőzésen: Mexikó–Magyarország 5–1
(1994 Magyar Hírlap)
a tavaszra magyar–holland barátságos válogatott mérkőzést tervez a szövetség
(1995 Magyar Hírlap)
a Franciaország–Spanyolország barátságos találkozóval, 1–0-as hazai győzelemmel
(1998 Magyar Hírlap)
5.
kellemes, jóleső (érzetet keltő), ill. szelíd, békés (hangulatú)
A’ hely [ti. Kolozsvár] barátságos, de azomban tsendes, Mert az igazgatás benne jó és rendes
(1790 Mátyási József)
csínos öltözet, lovagi szellem, ’s barátságos megjelenés
(1838 Jósika Miklós)
A nap sugarai … barátságossá tevék a léget
(1855 Balázs Sándor¹)
barátságos dombok és fenyőerdők váltakoztak
(1927 Markovits Rodion)
barátságos meleg
(1928 Kassák Lajos)
kitisztult, barátságos égbolt
(1956 Műsorfüzet júl. 29.)
Barátságos lámpafényben, egy fiatal, szőke férfi ült az asztal mögött, és itt is hallani lehetett a zenét
(1986 Nádas Péter)
5a.
meghitt, (az) otthonos(ság érzetét keltő) 〈helyiség, épület(rész), ill. ehhez tartozó 〈dolog〉
Hol a boldogság mostanában? Barátságos meleg szobában
(1845 Petőfi Sándor)
Egy kis hajlék, barátságos ágygyal, enyhe levegővel
(1888 Sziklay János)
Napfényes, szép, magas, barátságos terem
(1911 Németh Andor ford.Hauptmann)
barátságosan pattog a tűz
(1989 Márton László)
a fa és minden természetes szín meleggé, barátságossá teszi a lakást
(2000 Lakáskultúra)
6. (rég, ritk)
lényegileg, sajátosságaiban hasonló, rokon (vonásokat mutató)
Hang ékességre törekedés, … ellenkező törvényt követ akkor, mikor két barátságos Consonansok közzűl ki veti a’ Vocalist
(1817 Kolmár József¹)
A’ barátságos, vagy egygyező Megfogások [= fogalmak] (amici, vel consentientes), mellyeket egy gondolatba lehet foglalni
(1829 Imre János)
Sz: barátságoskodik, barátságosság
Vö. CzF. ~, barátságosan; ÉrtSz.; TESz. barát; ÉKsz.; SzT. barátságosan

Beállítások