barbarus mn és fn 4A (rég)

I. mn

1. (Tört is) ’az emberi történelemben az őskor egy (korai) szakaszában, a barbárság korszakában élő, v. 〈az államisággal rendelkező népekkel szemben:〉 nem az államiság keretei között élő(, nomád) 〈nép(csoport)〉, ill. ilyen néphez tartozó 〈személy〉’ ❖ holmi Esquimaux [= eszkimó] nevezetü Barbarus […] Nemzetek (1791 Mátyus István C3071, 657) | minden külsö barbarus pusztitó Népek emlékezete Tatár nevezet alatt maradott fenn (1809 György László C1969, 44) | Egy jól készült fiatalember, ki nyolc hónapig viselt császári hivatalt, jól tud írni, olvasni és hazudni, némi gyakorlattal a szépművészetben is bír, például a lopásban és gyilkolásban, kívánna valamely szerencsétlen barbarus népnél, mely még sem konstitúciót, sem hírlapot nem tart, mint király, szultán, nagymogul vagy kaszika alkalmazást nyerni (1849 Jókai Mór CD18).

1a. (Tört is) ’〈az ókori görögökkel és rómaiakkal szemben:〉 olyan 〈nép(csoport)〉, amely nem rész(es)e a görög v. római népnek, ill. kultúrának, valamint ilyen néphez tartozó 〈személy〉’ ❖ Nem vólt sem a’ mostani, sem a’ régi Görög, Deák, vagy Barbarus nemzetek között annyi nevezetes Héros, mint a’ mennyit a’ te unokáid közl választott a’ kedvez ég (1805 Tanárki János ford.–Tasso 8461003, 78) | Cicero a’ míveletlen, Barbarus nemzetek közé számlálja a’ Scythákat és Brittusokat (1815 Pálóczi Horváth Ádám 8352007, 9) | Görögországot, Siciliát és Italiát úgy írja le a historia, mint barbarus és pallérozott jövevények elegyes lakóhelyét (1825–1827 Kossuth Lajos CD32).

2. ’a civilizációs fejlődésben elmaradottabb, alacsonyabb fokon levő, ill. műveletlen, tudatlan, faragatlan 〈közösség, ember〉’ ❖ Barbarus az, kinek a közjó nem örűlteti szivét És ki tehetségét nem szánja fel annak ügyére (1811 Virág Benedek CD57) | az akkor-tudósabbak ’s míveltebbek, a’ többeket vadaknak, Barbarusoknak nevezték (1815 Pálóczi Horváth Ádám 8352007, 7) | A magyarokkal együtt vonuló francia hadifogoly-ezredes álmélkodva jegyzi meg: […] az ember barbarusoknak néz benneteket, míg csak hírből ismer; s megszeret, ha lát (1932 Pintér Jenő CD44).

3. ’az eredeti vadság, primitívség ősi állapotát idéző 〈ember〉, ill. ilyen v. kezdetleges, a kifinomult ízlésnek nem megfelelő 〈megnyilvánulás〉’ ❖ A magyar akármilyen művelt, akármilyen okos, akármilyen vitéz, de csak barbarus marad. – Az a gallértalan, meztelen nyak a dolmányban, ah! (1913 Laczkó Géza CD10) | Nem régen még Bécsben hallgatám a nagy világ Musicáit, […] ezek után Biharinak szív szakgató czinczogása vastagnak, barbarusnak hallatott, a Tzibakházi vásárba meg a Kakucsi múlatságba valónak (1972 Weöres Sándor 2018008, 406).

4. ’durva, kegyetlen, kíméletlen 〈ember(i megnyilvánulás), cselekedet〉’ ❖ egy Cynetha nevezetű Várossoknak [!] lakosai, mihent meg-ſzűntek a’ muzsikát gyakorlani, leg-ottan olly barbarus, és vad dolgokra vetemedtek, a’ mellyeknél képtelenebbeket olvasni ſem lehet (1795 Gvadányi József ford. 7125025, 377) | azon barbarus játékokat, a’ mellyeket az emberek a’ vad állatokkal vittek véghez, meg-tíltotta (1797 Gvadányi József ford. 7125028, 243) | hogy lennék olyan barbarus hogy még levelet várjak tőlled (1862 Sámi László 8173085, 481).

II. fn

(hat ne-vel, tbsz-ban) (Tört is) ’az emberi történelemben az őskor egy (korai) szakaszában, a barbárság korszakában élő, ill. 〈az államisággal rendelkező népekkel szemben:〉 nem az államiság keretei között élő(, nomád) népcsoport’ ❖ [Afrikát négy fő részre lehet osztani:] az elsö és éſzaki réſzében vagynak az úgy nevezet Barbarusok, u. m. az Algiriai, Túnisi, és Tripolisi tolvaj társaságok, Egyiptom, Biledulgerid, a’ Sárahi puſztaság és Nigritzia (1794 Decsy Sámuel 7442003, 72) | A’ Barbarusoknak ſok győzedelmei, a’ kik gyakran Konstantzinápoly várossának egéſz kapujáig jöttek, […] okozták, hogy a’ Tsáſzár egy magos, és erős kő falt építtetett a’ város körűl (1797 Gvadányi József ford. 7125028, 246) | 1421-ik esztendőben […] egy iu magyar nemes ember is találtatott […], a kinek a barbarusok közelgetésétől több mint egy okból félni kellett (1868 Orbán Balázs CD22).

a. ’ilyen néphez tartozó személy’ ❖ Te [ti. az európai] talám engemet [ti. az algíri férfit] egy Barbarusnak tartaz (1793 Boér Sándor ford.–Kotzebue 7053003, 127) | egy európai gálya Száll pompáson a partokra, Melynek várából végtére Nyájas nézéssel kilépe A boldogabb világ népe E sovány sziget szélére. A több gyáva barbarusok Elfutottak félelemmel (1795 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | A gyenge szép grófné keresztül járja Syriának égető pusztáit […], a várhoz juta Eufrates folyó vizénél, melyben férje lánczokban sínlődött. A vár ura megpillantván a szép magyar nőt, magánál kivánja tartani. De megtántorithatlan hűséggel ragaszkodik ez urához […]. Végtére megilleti a nagy hűség a barbarust, igéri, hogy szabadon bocsátja társát (1868 Orbán Balázs 8340005, 189).

b. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) (Tört is) ’〈az ókori görögökkel és rómaiakkal szemben:〉 olyan nép(csoport), amely nem rész(es)e a görög v. római népnek, ill. kultúrának’ ❖ nem tsak a’ Görögök, de még a’ Barbarusok-is, felette nagy ſzorgalmatoággal őrzötték a’ magok Eleikről reájok maradott Vallásokat (1788 Őri Fülep Gábor ford.–Pictet 7252019, 418) | kevélyebben tekintenek a’ Kül-földiekre, mint valaha a’ Görög […] a’ Barbarusokra tekintett (1789 Kazinczy Ferenc 7163033, [XIV]) | [Theodoricus] azokkal a’ Barbarusokkal-is, a’ kik körűlötte laktak, egyeéget kötött (1797 Gvadányi József ford. 7125028, 238) | Erősen tartsátok magatokat, Görögök! […] Serényen kell harczolnunk ezen szörnyű barbarusokkal (1808 Virág Benedek 8522058, 255).

c. ’ilyen néphez tartozó személy’ ❖ Gőthe is írt eggy Iphigeniát. Abban Thoás eggy szeretetre méltó barbarus (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 485).

J: barbár.

Ö: anti~.

Vö. TESz. barbár

barbarus melléknév és főnév 4A (rég)
I. melléknév
1. (Tört is)
az emberi történelemben az őskor egy (korai) szakaszában, a barbárság korszakában élő, v. 〈az államisággal rendelkező népekkel szemben:〉 nem az államiság keretei között élő(, nomád) 〈nép(csoport), ill. ilyen néphez tartozó 〈személy〉
holmi Esquimaux [= eszkimó] nevezetü Barbarus […] Nemzetek
(1791 Mátyus István)
minden külsö barbarus pusztitó Népek emlékezete Tatár nevezet alatt maradott fenn
(1809 György László)
Egy jól készült fiatalember, ki nyolc hónapig viselt császári hivatalt, jól tud írni, olvasni és hazudni, némi gyakorlattal a szépművészetben is bír, például a lopásban és gyilkolásban, kívánna valamely szerencsétlen barbarus népnél, mely még sem konstitúciót, sem hírlapot nem tart, mint király, szultán, nagymogul vagy kaszika alkalmazást nyerni
(1849 Jókai Mór)
1a. (Tört is)
〈az ókori görögökkel és rómaiakkal szemben:〉 olyan 〈nép(csoport), amely nem rész(es)e a görög v. római népnek, ill. kultúrának, valamint ilyen néphez tartozó 〈személy〉
Nem vólt sem a’ mostani, sem a’ régi Görög, Deák, vagy Barbarus nemzetek között annyi nevezetes Héros, mint a’ mennyit a’ te unokáid közl választott a’ kedvez ég
(1805 Tanárki János ford.Tasso)
Cicero a’ míveletlen, Barbarus nemzetek közé számlálja a’ Scythákat és Brittusokat
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
Görögországot, Siciliát és Italiát úgy írja le a historia, mint barbarus és pallérozott jövevények elegyes lakóhelyét
(1825–1827 Kossuth Lajos)
2.
a civilizációs fejlődésben elmaradottabb, alacsonyabb fokon levő, ill. műveletlen, tudatlan, faragatlan 〈közösség, ember〉
Barbarus az, kinek a közjó nem örűlteti szivét És ki tehetségét nem szánja fel annak ügyére
(1811 Virág Benedek)
az akkor-tudósabbak ’s míveltebbek, a’ többeket vadaknak, Barbarusoknak nevezték
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
A magyarokkal együtt vonuló francia hadifogoly-ezredes álmélkodva jegyzi meg: […] az ember barbarusoknak néz benneteket, míg csak hírből ismer; s megszeret, ha lát
(1932 Pintér Jenő)
3.
az eredeti vadság, primitívség ősi állapotát idéző 〈ember〉, ill. ilyen v. kezdetleges, a kifinomult ízlésnek nem megfelelő 〈megnyilvánulás〉
A magyar akármilyen művelt, akármilyen okos, akármilyen vitéz, de csak barbarus marad. – Az a gallértalan, meztelen nyak a dolmányban, ah!
(1913 Laczkó Géza)
Nem régen még Bécsben hallgatám a nagy világ Musicáit, […] ezek után Biharinak szív szakgató czinczogása vastagnak, barbarusnak hallatott, a Tzibakházi vásárba meg a Kakucsi múlatságba valónak
(1972 Weöres Sándor)
4.
durva, kegyetlen, kíméletlen 〈ember(i megnyilvánulás), cselekedet〉
egy Cynetha nevezetű Várossoknak [!] lakosai, mihent meg-ſzűntek a’ muzsikát gyakorlani, leg-ottan olly barbarus, és vad dolgokra vetemedtek, a’ mellyeknél képtelenebbeket olvasni ſem lehet
(1795 Gvadányi József ford.)
azon barbarus játékokat, a’ mellyeket az emberek a’ vad állatokkal vittek véghez, meg-tíltotta
(1797 Gvadányi József ford.)
hogy lennék olyan barbarus hogy még levelet várjak tőlled
(1862 Sámi László)
II. főnév
(hat ne-vel, tbsz-ban) (Tört is)
az emberi történelemben az őskor egy (korai) szakaszában, a barbárság korszakában élő, ill. 〈az államisággal rendelkező népekkel szemben:〉 nem az államiság keretei között élő(, nomád) népcsoport
[Afrikát négy fő részre lehet osztani:] az elsö és éſzaki réſzében vagynak az úgy nevezet Barbarusok, u. m.úgymint az Algiriai, Túnisi, és Tripolisi tolvaj társaságok, Egyiptom, Biledulgerid, a’ Sárahi puſztaság és Nigritzia
(1794 Decsy Sámuel)
A’ Barbarusoknak ſok győzedelmei, a’ kik gyakran Konstantzinápoly várossának egéſz kapujáig jöttek, […] okozták, hogy a’ Tsáſzár egy magos, és erős kő falt építtetett a’ város körűl
(1797 Gvadányi József ford.)
1421-ik esztendőben […] egy iu magyar nemes ember is találtatott […], a kinek a barbarusok közelgetésétől több mint egy okból félni kellett
(1868 Orbán Balázs)
a.
ilyen néphez tartozó személy
Te [ti. az európai] talám engemet [ti. az algíri férfit] egy Barbarusnak tartaz
(1793 Boér Sándor ford.Kotzebue)
egy európai gálya Száll pompáson a partokra, Melynek várából végtére Nyájas nézéssel kilépe A boldogabb világ népe E sovány sziget szélére. A több gyáva barbarusok Elfutottak félelemmel
(1795 Csokonai Vitéz Mihály)
A gyenge szép grófné keresztül járja Syriának égető pusztáit […], a várhoz juta Eufrates folyó vizénél, melyben férje lánczokban sínlődött. A vár ura megpillantván a szép magyar nőt, magánál kivánja tartani. De megtántorithatlan hűséggel ragaszkodik ez urához […]. Végtére megilleti a nagy hűség a barbarust, igéri, hogy szabadon bocsátja társát
(1868 Orbán Balázs)
b. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) (Tört is)
〈az ókori görögökkel és rómaiakkal szemben:〉 olyan nép(csoport), amely nem rész(es)e a görög v. római népnek, ill. kultúrának
nem tsak a’ Görögök, de még a’ Barbarusok-is, felette nagy ſzorgalmatoággal őrzötték a’ magok Eleikről reájok maradott Vallásokat
(1788 Őri Fülep Gábor ford.Pictet)
kevélyebben tekintenek a’ Kül-földiekre, mint valaha a’ Görög […] a’ Barbarusokra tekintett
(1789 Kazinczy Ferenc)
[Theodoricus] azokkal a’ Barbarusokkal-is, a’ kik körűlötte laktak, egyeéget kötött
(1797 Gvadányi József ford.)
Erősen tartsátok magatokat, Görögök! […] Serényen kell harczolnunk ezen szörnyű barbarusokkal
(1808 Virág Benedek)
c.
ilyen néphez tartozó személy
Gőthe is írt eggy Iphigeniát. Abban Thoás eggy szeretetre méltó barbarus
(1805 Kazinczy Ferenc)
J: barbár
Vö. TESz. barbár

Beállítások