ágrólszakadt mn és fn 

I. mn 12A

1. ’elhanyagolt külsejű, toprongyos’ ❖ Emlékezz’ mi voltál […] Ágról szakadt fiúhoz Hasonlóbb mint királyhoz, vad tanyák’ Szennyébe mártva, piszkos és kopott (1844 Vörösmarty Mihály 8524413, 182) | ágrólszakadt külsejével mindenki garabonciás diáknak tartotta volna; ruhái megtépve, arca, kezei összekarcolva a tövistől, […] fénymázos cipőinek orra a talpától elválva (1881 Jókai Mór CD18) | Hadarva beszélgettek egymással, [az asszonyok] közben lesték azt a sáros, ágrólszakadt fiatalembert, aki a temető kerítése mellett kőről kőre ugrálva közeledett (1978 Bodor Ádám 1020012, 8).

2. ’nincstelen, vagyontalan, szegény’ ❖ Egy ágrólszakadt siheder, Kit a balsors meghordoza (1847 Petőfi Sándor CD01) | Ő jó volt nekem, mikor még csak ágrólszakadt grófocska volt és éhesen szaglálta a pénzemet (1907 Ambrus Zoltán C0596, 177) | Czuczor Gergely, első nagy szótárunk szerkesztője, egy ágrólszakadt földmíves fia, akit halálra ítéltek, mert a népért és a nyelvéért szállt síkra aztán kegyelmet kapott és hat évig ülte a császári börtönöket (1926 Kosztolányi Dezső 9359110, 84).

3. (ritk) ’hontalan, ismeretlen jöttment’ ❖ A’ holtakról jót vagy semmit! Azaz ha jót nem lehet: hallgass; de ez nem azt teszi, hogy akármelly ágról szakadt gazemberre csillagokat ragasszunk, ha felfordult (1848 Életképek C0107, 304) | apám nem indult el. […] Nem lett országutak szerencsétlen, hazátlan ágrólszakadt vándora (1972 Bartalis János 9035029, 145).

II. fn 2A1

1. ’szegényes, rongyos öltözetű, koldus külsejű személy’ ❖ ollyan rongyos a’ ruhájok mint az ágról szakadtnak (1793 Bécsi Magyar Merkurius C0342, 956) | Rongyos vagyok, mint az ágrulszakadt, csak hogy mezítláb nem járok, De több becsületem van mégis, mint nektek, Cifra uraságok (1849 Petőfi Sándor 8366442, 237) | olyan szegényeket, olyan rongyosakat, olyan folt-hátán-foltba bújt ágrólszakadtakat lehet itt látni, lépten-nyomon, hogy az ember megáll és utánuk bámul (1933 Nagy Lajos 9472016, 41) | [Mednyánszkyt] Csontváryhoz fogható kiszakadási törekvés vezette el a nyomorultak, ágrólszakadtak világába (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

2. (ritk) ’otthontalan, hazátlan ember’ ❖ Te mint egy Ágról szakadt, név nélkül, idegen A’ nagy világon, úgy vagy itt közöttünk, Mint ismeretlen magból kelt növény (1838 Vörösmarty Mihály 8524405, 234) | Egy azon ágrólszakadtak közől, kinek se országa, se hazája (1856 Beöthy László¹ C1002, 58).

Vö. CzF. ág; ÉrtSz.; ÉKsz.

ágrólszakadt melléknév és főnév
I. melléknév 12A
1.
elhanyagolt külsejű, toprongyos
Emlékezz’ mi voltál […] Ágról szakadt fiúhoz Hasonlóbb mint királyhoz, vad tanyák’ Szennyébe mártva, piszkos és kopott
(1844 Vörösmarty Mihály)
ágrólszakadt külsejével mindenki garabonciás diáknak tartotta volna; ruhái megtépve, arca, kezei összekarcolva a tövistől, […] fénymázos cipőinek orra a talpától elválva
(1881 Jókai Mór)
Hadarva beszélgettek egymással, [az asszonyok] közben lesték azt a sáros, ágrólszakadt fiatalembert, aki a temető kerítése mellett kőről kőre ugrálva közeledett
(1978 Bodor Ádám)
2.
nincstelen, vagyontalan, szegény
Egy ágrólszakadt siheder, Kit a balsors meghordoza
(1847 Petőfi Sándor)
Ő jó volt nekem, mikor még csak ágrólszakadt grófocska volt és éhesen szaglálta a pénzemet
(1907 Ambrus Zoltán)
Czuczor Gergely, első nagy szótárunk szerkesztője, egy ágrólszakadt földmíves fia, akit halálra ítéltek, mert a népért és a nyelvéért szállt síkra aztán kegyelmet kapott és hat évig ülte a császári börtönöket
(1926 Kosztolányi Dezső)
3. (ritk)
hontalan, ismeretlen jöttment
A’ holtakról jót vagy semmit! Azaz ha jót nem lehet: hallgass; de ez nem azt teszi, hogy akármelly ágról szakadt gazemberre csillagokat ragasszunk, ha felfordult
(1848 Életképek)
apám nem indult el. […] Nem lett országutak szerencsétlen, hazátlan ágrólszakadt vándora
(1972 Bartalis János)
II. főnév 2A1
1.
szegényes, rongyos öltözetű, koldus külsejű személy
ollyan rongyos a’ ruhájok mint az ágról szakadtnak
(1793 Bécsi Magyar Merkurius)
Rongyos vagyok, mint az ágrulszakadt, csak hogy mezítláb nem járok, De több becsületem van mégis, mint nektek, Cifra uraságok
(1849 Petőfi Sándor)
olyan szegényeket, olyan rongyosakat, olyan folt-hátán-foltba bújt ágrólszakadtakat lehet itt látni, lépten-nyomon, hogy az ember megáll és utánuk bámul
(1933 Nagy Lajos)
[Mednyánszkyt] Csontváryhoz fogható kiszakadási törekvés vezette el a nyomorultak, ágrólszakadtak világába
(1993 A magyarság kézikönyve)
2. (ritk)
otthontalan, hazátlan ember
Te mint egy Ágról szakadt, név nélkül, idegen A’ nagy világon, úgy vagy itt közöttünk, Mint ismeretlen magból kelt növény
(1838 Vörösmarty Mihály)
Egy azon ágrólszakadtak közől, kinek se országa, se hazája
(1856 Beöthy László¹)
Vö. CzF. ág; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások