bárdol ts ige 1a

1. ’〈fagerendát, szálfát stb. v. azon felületet〉 szekercével, bárddal (nagyjából) megmunkál, (simára) farag’ ❖ Favár vala, melly bárdoltt Szálfákból készültt (1801 Sándor István C1531, 75) | az alsó szálfák azon fehérre bárdolva, akárcsak a felsők (1900 Budapesti Hírlap okt. 21. C0055, 4) | a [patak]víz felett átdöntött egyszerű fatörzs […] tetejét simára bárdolják (1977 NéprajziLex. CD47).

1a. (Ép) ’〈követ〉 durvára megfarag’ ❖ Az épület bárdolt kőhomlokzatát különböző formájú nyílások bontják meg (1984 Moravánszky Ákos 1112003, 15) | [a] bárdolt terméskő burkolat átmenetet képez a kertbe (2000 Lakáskultúra CD39).

2. (/Népr) ’bárddal, szekercével faragva készít, megformál vmit’ ❖ ki-nagyol [=] bárbol [!], nagyjaból [!] ki-farag (1784 Kisded szótár C0815, 46) | Ki-nagyolni, bárdolni, nagyából ki-faragni (1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz C4082, F[v]) | Számszerijat, álgyu-, bástyatörő gépet, Ácsai bárdolnak minden efféléket (1863–1879 Arany János CD01) | ki akarna […] bárdolni hajót, kereket hajlítani […], Ha elélhetnétek henye módon (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0660, 214) | A vastag tölgygerendából bárdolt kapulábakat és a szemöldökgerendát ácskötésekkel kapcsolták össze (1991 Magyar néprajz CD47).

3. (rég) ’bárddal (szét)vág, ill. (fel)darabol vmit’ ❖ Károly’ fejét Forgáts két felé bárdolta (1787 Pálóczi Horváth Ádám C2116, 160) | A’ Város Méſzárſzékjébe […] Bárdolom a’ Húſt rendgyébe (1788 Ravazdy András 7276002, 266).

4. (rég) ’finomít, csiszol, palléroz’ ❖ Nints Páriz Pápaim, se más Magyar könyvem, Ki segedelmével bárdolhatnám nyelvem (1782 Magyar Hírmondó C0270, 763) | eggy vad tulokbúl fájn embert bárdollyon (1805 Verseghy Ferenc C4435, 84) | a kiket kezére bízott az Isten. Rajtok uralkodva sem bárdolhatja és erőltetheti természetöket, hanem keresnie kell oly középútakat, a melyek szélsőségekre ne vezéreljék (1909 Márki Sándor CD55).

ÖU: le~.

Vö. CzF.; TESz. bárd¹; SzT. bárdolt; ÚMTsz.

bárdol tárgyas ige 1a
1.
〈fagerendát, szálfát stb. v. azon felületet〉 szekercével, bárddal (nagyjából) megmunkál, (simára) farag
Favár vala, melly bárdoltt Szálfákból készültt
(1801 Sándor István)
az alsó szálfák azon fehérre bárdolva, akárcsak a felsők
(1900 Budapesti Hírlap okt. 21.)
a [patak]víz felett átdöntött egyszerű fatörzs […] tetejét simára bárdolják
(1977 NéprajziLex.)
1a. (Ép)
〈követ〉 durvára megfarag
Az épület bárdolt kőhomlokzatát különböző formájú nyílások bontják meg
(1984 Moravánszky Ákos)
[a] bárdolt terméskő burkolat átmenetet képez a kertbe
(2000 Lakáskultúra)
2. (/Népr)
bárddal, szekercével faragva készít, megformál vmit
ki-nagyol [=] bárbol [!], nagyjaból [!] ki-farag
(1784 Kisded szótár)
Ki-nagyolni, bárdolni, nagyából ki-faragni
(1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz)
Számszerijat, álgyu-, bástyatörő gépet, Ácsai bárdolnak minden efféléket
(1863–1879 Arany János)
ki akarna […] bárdolni hajót, kereket hajlítani […], Ha elélhetnétek henye módon
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
A vastag tölgygerendából bárdolt kapulábakat és a szemöldökgerendát ácskötésekkel kapcsolták össze
(1991 Magyar néprajz)
3. (rég)
bárddal (szét)vág, ill. (fel)darabol vmit
Károly’ fejét Forgáts két felé bárdolta
(1787 Pálóczi Horváth Ádám)
A’ Város Méſzárſzékjébe […] Bárdolom a’ Húſt rendgyébe
(1788 Ravazdy András)
4. (rég)
finomít, csiszol, palléroz
Nints Páriz Pápaim, se más Magyar könyvem, Ki segedelmével bárdolhatnám nyelvem
(1782 Magyar Hírmondó)
eggy vad tulokbúl fájn embert bárdollyon
(1805 Verseghy Ferenc)
a kiket kezére bízott az Isten. Rajtok uralkodva sem bárdolhatja és erőltetheti természetöket, hanem keresnie kell oly középútakat, a melyek szélsőségekre ne vezéreljék
(1909 Márki Sándor)
ÖU: lebárdol
Vö. CzF.; TESz. bárd¹; SzT. bárdolt; ÚMTsz.

Beállítások