bárka fn 6A

1. ’deszkából bordázatokra épült, széles, lapos fenekű(, fedeles) hajó’ ❖ Kevének gyözedelmes bárkáját által-vitték (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141001, 2) | hogy a víz elbírjon bárminő nagy bárkát, Előbb szabályozni kell a folyók árkát (1849 Sárosi Gyula 8404001, 81) | Noe is mindenféle állatot bevett a bárkájába (1881 Mikszáth Kálmán 8312110, 111) | Széles teherhordó bárka úszott el mellettük (1941 Cs. Szabó László 9093019, 13) | [Szueztől] karavánok és nílusi bárkák vitték [a kereskedelmi árut] Alexandriába (1992 Velich Andrea CD17).

1a. ’evezős v. vitorlás csónak’ ❖ [A király leánya] komornájával beűle eggy bárkába, és a’ szigetünkbe által evedzett (1824 Láng Ádám János ford.–Castelli 8265001, 11) | Pista eloldotta a bárkát. Evezni kezdett, neki a tengernek (1921 Szabó Dezső 9623002, 88) | Hűvös szellő járt a folyóparton. A vízen néhány bárka árbócai meredtek égnek (1933 Komlós Aladár 9347015, 51).

2. (Hal) ’a kifogott élő halak vízi tárolására haszn., lyukakkal ellátott oldalú, ládaszerű fedeles csónak’ ❖ Bárka: […] hal-tartó (1792 Kisded szótár C0816, 17) | [a malom közelében angolnát] bárkában mindenkor tartanak, ezt megnyúzzák, vajban megrántják s jó kövér is lévén, igen jóízű (1823 Fogarasi Sámuel 7109009, 229) | [a vesszőbárka részei közül] legnevezetesebb pedig a tenyér, a mely, ha hal van a bárkában, a szájra jön, mert kerek deszka, mely mint az ember tenyere befogja a bárka szádját = száját (1914 Herman Ottó 8183006, 19).

3. (rég, tréf) ’nagy, ormótlan(, régimódi) fedeles kocsi, batár’ ❖ a legközelebbi utca sarkához is alig érhetett a poros falusi bárka (1844 Nagy Ignác 8324009, 182) | Beültem, a bárka megindult ugyan, de a két gebe minduntalan megbicsaklott (1889 Mikszáth Kálmán CD04) | a kocsi nyílsebes ívben került a töltésre, messzire megelőzve a lassan kocogó családi bárkát (1893 Herczeg Ferenc 9241018, 61) | álmodozva állonganak régi bárkák bánatos lovak mögött (1917 Krúdy Gyula C2842, 164).

Ö: halász~.

ÖU: vessző~.

ÖE: ~hajó.

Sz: bárkás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bárka főnév 6A
1.
deszkából bordázatokra épült, széles, lapos fenekű(, fedeles) hajó
Kevének gyözedelmes bárkáját által-vitték
(1773 Horányi Elek ford.Nádasdy)
hogy a víz elbírjon bárminő nagy bárkát, Előbb szabályozni kell a folyók árkát
(1849 Sárosi Gyula)
Noe is mindenféle állatot bevett a bárkájába
(1881 Mikszáth Kálmán)
Széles teherhordó bárka úszott el mellettük
(1941 Cs. Szabó László)
[Szueztől] karavánok és nílusi bárkák vitték [a kereskedelmi árut] Alexandriába
(1992 Velich Andrea)
1a.
evezős v. vitorlás csónak
[A király leánya] komornájával beűle eggy bárkába, és a’ szigetünkbe által evedzett
(1824 Láng Ádám János ford.Castelli)
Pista eloldotta a bárkát. Evezni kezdett, neki a tengernek
(1921 Szabó Dezső)
Hűvös szellő járt a folyóparton. A vízen néhány bárka árbócai meredtek égnek
(1933 Komlós Aladár)
2. (Hal)
a kifogott élő halak vízi tárolására haszn., lyukakkal ellátott oldalú, ládaszerű fedeles csónak
Bárka: […] hal-tartó
(1792 Kisded szótár)
[a malom közelében angolnát] bárkában mindenkor tartanak, ezt megnyúzzák, vajban megrántják s jó kövér is lévén, igen jóízű
(1823 Fogarasi Sámuel)
[a vesszőbárka részei közül] legnevezetesebb pedig a tenyér, a mely, ha hal van a bárkában, a szájra jön, mert kerek deszka, mely mint az ember tenyere befogja a bárka szádját = száját
(1914 Herman Ottó)
3. (rég, tréf)
nagy, ormótlan(, régimódi) fedeles kocsi, batár
a legközelebbi utca sarkához is alig érhetett a poros falusi bárka
(1844 Nagy Ignác)
Beültem, a bárka megindult ugyan, de a két gebe minduntalan megbicsaklott
(1889 Mikszáth Kálmán)
a kocsi nyílsebes ívben került a töltésre, messzire megelőzve a lassan kocogó családi bárkát
(1893 Herczeg Ferenc)
álmodozva állonganak régi bárkák bánatos lovak mögött
(1917 Krúdy Gyula)
ÖU: vesszőbárka
ÖE: bárkahajó
Sz: bárkás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások