barom fn, mn és partikula 

I. fn 7A5

1. (rég) ’nagy(obb) testű emlős (házi)állat, jószág’ ❖ Ha ez a’ rend-tartás mindenütt lábra állhatna […]: minden bizonnyal ſok ezer Juh, Borjú és Szarvas Marha maradna-meg. Leg-alább, ezen haſznos Barmok közzül ſokat meg-lehetne óltalmazni a’ Betegségtöl (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332006, 105) | Sem több, sem kevesebb, csak ember lehetek, Sem barom, sem angyal lenni nem szeretek (1804 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | [A farkasok] kemény télben, midőn élelmöket a’ mindenféle baromtól űres mezőkön épen nem találják, […] az embert is megtámadják (1829 Pák Dienes 8346009, 146) | Az iszap rétegesen hull le a nagy barom [ti. a vadkan] sörtéje közűl (1895 Bársony István C0835, 88) | parlagon marad a föld, pusztul a barom (1941 Kodolányi János 9342002, 10) | Vendel (október 20.). Az állatok védőszentje. A szokásos esti családi imába is bekerült: Szent Vendel tiszteletére, barmaink megtartásáért (2000 Briber József–Pájer Imre CD36).

1a. (kissé rég) ’szarvasmarha’ ❖ A mezőn legelő barmok bőgni kezdtek, S csendes tanyájokhoz lassanként érkeztek (1772 Bessenyei György¹ CD01) | Tölgyes [= tőgyes] barmaitól fejne dalolva tejet (1773 Révai Miklós ford.–Horatius 7283002, 10) | A’ ház körül minden dologban osztozék: barmot, lovat, sertést étetett (1836 Jósika Miklós 8212001, 14) | Közösen vizsgálták az izmos, vöröstarka barmot – fejét, tőgyét, gerincét és ágyékát (1937 Hajdu Henrik ford.–Hamsun 9212001, 12) | [a] beteg sulzbergi marha gazdája is állítja: ő csak növényekkel etette a barmait (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. (egysz-ban) (nyj) ’együtt legeltetett szarvasmarhák összessége, gulya v. csorda’ ❖ [egy] gulyában, melyet Kecskeméten … csak „baromnak” is neveznek 6-700 darab szarvas marha létezik (1853 Magyarország és Erdély Képekben C2962, 108) | barom: csorda: a tehén künn volt a barmon (1909 Magyar Nyelvőr C5967, 40) | a múlt század derekán olyan nagy volt a zsanai barom (köznyelven szólva: a zsanai gulya), hogy egyik szélétől nem lehetett belátni a másikat (1957 Szűcs Sándor C6446, 7).

2. ’〈(durvasága, érzéketlensége v. ostobasága miatt dühöt v. megvetést kiváltó) ember becsmérlő megnevezéseként, ill. szidalmazó megszólításaként〉’ ❖ ha valakít a köz beszédben tsuf-szóval akarunk ílletní, azt mondjuk: barom (1785 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4223, VIII) | barom az, barátom! Ha legkisebb képzettsége volna (1851 Kuthy Lajos C2863, 59) | brutális barom (1905 Petelei István 8361003, 101) | szólék magamhoz: te árva barom, te bámész ügyefogyott! (1911 Somlyó Zoltán CD10) | Ez a megszállott barom képes beléereszteni egy sorozatot, ha még jártatja a száját (1965 Dobozy Imre 9110002, 45) | Mit lökdös, maga barom? (1989 Bólya Péter 1023004, 63).

II. mn 19A15

1. (rég) ’〈emberre vonatkoztatva:〉 állat(é)ra jellemző, állat(é)hoz hasonló, állathoz illő 〈tulajdonság, viselkedés, megnyilvánulás stb.〉; állati’ ❖ ki bir olly barom észszel, hogy azt tartsa bóldogságnak, mellyben részek vagyon a’ barmoknak-is (1777 Molnár János C3195, 435) | Így az egész földönn elterjedtt emberi nemzet eggy nagy tanúló társaság, melly születése utánn barmabb indúlati által több kis csatákra [= csoportokra] osztatott (1806 Verseghy Ferenc CD01) | milly barom durvasággal támadák meg a politica kopói azokat, kik útilevelöket vagy málháik kulcsát hamarjában meg nem találták (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Barmok közt, barmul élj, hol nem szentségtörés Magad trágyáznod a magad szántotta földet (1959 Jékely Zoltán ford.–Goethe 9278106, 88).

1a. ’állatiasan durva, kíméletlen, alantas 〈személy〉’ ❖ A’ három ártatlant tlök [ti. szüleitől a három csecsemőt, akiket vízbe akartak ölni] el-vétette, És barom attyokat jól meg-verettette (1793 Gvadányi József C1940, 457) | Ákászod [= akácod] se soká tarta, barátom, az Nincs már: a barom ember Kártékony keze törte le (1805 k. Fazekas Mihály CD01) | Ah, feledém a barom Caliban s társai komisz konspirációját életem ellen (1916 Babits Mihály ford.–Shakespeare CD10).

1b. ’emberhez nem méltó, elviselhetetlen(ül nehéz) 〈állapot, tevékenység〉’ ❖ Barom munka. Labor herculeus (1803 Sándor István C3667, 21) | mert az emberiséget lealacsonyítja barom állapotig (1842 Athenaeum C0024, 730).

2. (pejor) ’műveletlen, bárdolatlan, ill. ostoba, buta 〈ember〉, ill. ilyen emberekből álló 〈csoport〉’ ❖ majd lesznek, kik megtanítják a barom népet arra is, hogy ha már egyszer az ölést pénzért gyakorolja, vigye azt véghez ollyanokon is, kiknek halálával milliók birtokába jut, s azon teher és nyomor alól, melly alatt most nyög, megmenekűlend (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Volt pofájuk, hogy hírbe hozzanak ilyen barom paraszttal, mert egyszer szóba álltam vele! (1923 Török Sophie CD10) | – Barom banda […], hogyan bújhattatok be ebbe a süket szobába, mint tyúkok az ólba? (1965 Dobozy Imre 9110002, 62) | tönkretették barom fölöttesei (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. (pejor) ’értelmetlen, bugyuta, ostoba 〈dolog, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ Erősen hiszem azonban, hogy az angol többet értett belőle, mint az én jó, pápaszemes doktorom. Legalább tökéletes barom pofát vágott rája (1865 Asbóth János 8018002, 46) | És nem zavarnál minket barom levelekkel, hogy hitelkeret meg lejárat (1969 Domahidy András 1036004, 34) | a barom zenéket nyomató [rádió]adókról (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. ’rendkívül nagy, óriási (méretű)’ ❖ a’ barom erejü Holubár nevü Némettel (1793 Mátyus István C3072, 58) | Nagy barom üveg bor (1803 Baróti Szabó Dávid C0813, 74) | Az ellenünk körös körl kiszegzett Barom szerekkel, faltörkkel, Ágyúkkal éjjel nappal egyre vítta [a bástyákat] (1814 Kisfaludy Sándor C2689, 278) | Gyergyóba is betört egy nagy sereg tatár … Barom sokaság volt, iszonyú, kegyetlen (1883 Jókai Mór C2232, 3) | ha ő mégis beleavatkozott [a dulakodásba], akkor megverte őt is, egy ilyen nagy, barom ember (1986 Nádas Péter 9466003, 197).

III. partikula 0 (biz)

’〈mn fokozására:〉 állati, irtó²’ ❖ Hány kötelességfelejtette baromi atyát tudok, ki alig kapja meg munkabérét, s azonnal a csapszékbe siet; nője s gyermekei otthon éheznek, s ő barom részegen hazajővén még méltatlanul bánik velök (1837 Kossuth Lajos CD32) | A tatárok pedig már észrevették, hogy üres paripa után szaladnak, a lovag elbújt; nagy hamar visszatértek: barom sok nép volt, elállták az egész erdőt (1883 Jókai Mór CD18) | Itthon sem pihen, itt roskad a barom nagy íróasztala mellett (1977 Jókai Anna C6199, 11).

Ö: apró~.

ÖE: ~akol, ~állás, ~állomány, ~bőgés, ~csorda, ~doktor, ~dög, ~eledel, ~hús, ~istálló, ~itató, ~járás, ~kereskedés, ~kereskedő, ~legelő, ~legeltetés, ~legeltető, ~nevelés, ~nyáj, ~ól, ~orvosság, ~őr, ~őrző, ~pásztor, ~piac, ~sereg, ~tartás, ~tartó, ~tenyésztés, ~udvar, ~vész, ~veszély.

Sz: barmász, barmocska, baromkodik.

Vö. CzF. barom¹, baromul; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

barom főnév, melléknév és partikula
I. főnév 7A5
1. (rég)
nagy(obb) testű emlős (házi)állat, jószág
Ha ez a’ rend-tartás mindenütt lábra állhatna […]: minden bizonnyal ſok ezer Juh, Borjú és Szarvas Marha maradna-meg. Leg-alább, ezen haſznos Barmok közzül ſokat meg-lehetne óltalmazni a’ Betegségtöl
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
Sem több, sem kevesebb, csak ember lehetek, Sem barom, sem angyal lenni nem szeretek
(1804 Csokonai Vitéz Mihály)
[A farkasok] kemény télben, midőn élelmöket a’ mindenféle baromtól űres mezőkön épen nem találják, […] az embert is megtámadják
(1829 Pák Dienes)
Az iszap rétegesen hull le a nagy barom [ti. a vadkan] sörtéje közűl
(1895 Bársony István)
parlagon marad a föld, pusztul a barom
(1941 Kodolányi János)
Vendel (október 20.). Az állatok védőszentje. A szokásos esti családi imába is bekerült: Szent Vendel tiszteletére, barmaink megtartásáért
(2000 Briber József–Pájer Imre)
1a. (kissé rég)
A mezőn legelő barmok bőgni kezdtek, S csendes tanyájokhoz lassanként érkeztek
(1772 Bessenyei György¹)
Tölgyes [= tőgyes] barmaitól fejne dalolva tejet
(1773 Révai Miklós ford.Horatius)
A’ ház körül minden dologban osztozék: barmot, lovat, sertést étetett
(1836 Jósika Miklós)
Közösen vizsgálták az izmos, vöröstarka barmot – fejét, tőgyét, gerincét és ágyékát
(1937 Hajdu Henrik ford.Hamsun)
[a] beteg sulzbergi marha gazdája is állítja: ő csak növényekkel etette a barmait
(2000 Magyar Hírlap)
1b. (egysz-ban) (nyj)
együtt legeltetett szarvasmarhák összessége, gulya v. csorda
[egy] gulyában, melyet Kecskeméten … csak „baromnak” is neveznek 6-700 darab szarvas marha létezik
(1853 Magyarország és Erdély Képekben)
barom: csorda: a tehén künn volt a barmon
(1909 Magyar Nyelvőr)
a múlt század derekán olyan nagy volt a zsanai barom (köznyelven szólva: a zsanai gulya), hogy egyik szélétől nem lehetett belátni a másikat
(1957 Szűcs Sándor)
2.
(durvasága, érzéketlensége v. ostobasága miatt dühöt v. megvetést kiváltó) ember becsmérlő megnevezéseként, ill. szidalmazó megszólításaként〉
ha valakít a köz beszédben tsuf-szóval akarunk ílletní, azt mondjuk: barom
(1785 Tolnay Sándor ford.Wolstein)
barom az, barátom! Ha legkisebb képzettsége volna
(1851 Kuthy Lajos)
brutális barom
(1905 Petelei István)
szólék magamhoz: te árva barom, te bámész ügyefogyott!
(1911 Somlyó Zoltán)
Ez a megszállott barom képes beléereszteni egy sorozatot, ha még jártatja a száját
(1965 Dobozy Imre)
Mit lökdös, maga barom?
(1989 Bólya Péter)
II. melléknév 19A15
1. (rég)
〈emberre vonatkoztatva:〉 állat(é)ra jellemző, állat(é)hoz hasonló, állathoz illő 〈tulajdonság, viselkedés, megnyilvánulás stb.〉; állati
ki bir olly barom észszel, hogy azt tartsa bóldogságnak, mellyben részek vagyon a’ barmoknak-is
(1777 Molnár János)
Így az egész földönn elterjedtt emberi nemzet eggy nagy tanúló társaság, melly születése utánn barmabb indúlati által több kis csatákra [= csoportokra] osztatott
(1806 Verseghy Ferenc)
milly barom durvasággal támadák meg a politica kopói azokat, kik útilevelöket vagy málháik kulcsát hamarjában meg nem találták
(1848 Kossuth Hírlapja)
Barmok közt, barmul élj, hol nem szentségtörés Magad trágyáznod a magad szántotta földet
(1959 Jékely Zoltán ford.Goethe)
1a.
állatiasan durva, kíméletlen, alantas 〈személy〉
A’ három ártatlant tlök [ti. szüleitől a három csecsemőt, akiket vízbe akartak ölni] el-vétette, És barom attyokat jól meg-verettette
(1793 Gvadányi József)
Ákászod [= akácod] se soká tarta, barátom, az Nincs már: a barom ember Kártékony keze törte le
(1805 k. Fazekas Mihály)
Ah, feledém a barom Caliban s társai komisz konspirációját életem ellen
(1916 Babits Mihály ford.Shakespeare)
1b.
emberhez nem méltó, elviselhetetlen(ül nehéz) 〈állapot, tevékenység〉
Barom munka. Labor herculeus
(1803 Sándor István)
mert az emberiséget lealacsonyítja barom állapotig
(1842 Athenaeum)
2. (pejor)
műveletlen, bárdolatlan, ill. ostoba, buta 〈ember〉, ill. ilyen emberekből álló 〈csoport〉
majd lesznek, kik megtanítják a barom népet arra is, hogy ha már egyszer az ölést pénzért gyakorolja, vigye azt véghez ollyanokon is, kiknek halálával milliók birtokába jut, s azon teher és nyomor alól, melly alatt most nyög, megmenekűlend
(1848 Kossuth Hírlapja)
Volt pofájuk, hogy hírbe hozzanak ilyen barom paraszttal, mert egyszer szóba álltam vele!
(1923 Török Sophie)
Barom banda […], hogyan bújhattatok be ebbe a süket szobába, mint tyúkok az ólba?
(1965 Dobozy Imre)
tönkretették barom fölöttesei
(1997 Magyar Hírlap)
2a. (pejor)
értelmetlen, bugyuta, ostoba 〈dolog, megnyilvánulás stb.〉
Erősen hiszem azonban, hogy az angol többet értett belőle, mint az én jó, pápaszemes doktorom. Legalább tökéletes barom pofát vágott rája
(1865 Asbóth János)
És nem zavarnál minket barom levelekkel, hogy hitelkeret meg lejárat
(1969 Domahidy András)
a barom zenéket nyomató [rádió]adókról
(2000 Magyar Hírlap)
3.
rendkívül nagy, óriási (méretű)
a’ barom erejü Holubár nevü Némettel
(1793 Mátyus István)
Nagy barom üveg bor
(1803 Baróti Szabó Dávid)
Az ellenünk körös körl kiszegzett Barom szerekkel, faltörkkel, Ágyúkkal éjjel nappal egyre vítta [a bástyákat]
(1814 Kisfaludy Sándor)
Gyergyóba is betört egy nagy sereg tatár … Barom sokaság volt, iszonyú, kegyetlen
(1883 Jókai Mór)
ha ő mégis beleavatkozott [a dulakodásba], akkor megverte őt is, egy ilyen nagy, barom ember
(1986 Nádas Péter)
III. partikula 0 (biz)
〈mn fokozására:〉 állati, irtó²
Hány kötelességfelejtette baromi atyát tudok, ki alig kapja meg munkabérét, s azonnal a csapszékbe siet; nője s gyermekei otthon éheznek, s ő barom részegen hazajővén még méltatlanul bánik velök
(1837 Kossuth Lajos)
A tatárok pedig már észrevették, hogy üres paripa után szaladnak, a lovag elbújt; nagy hamar visszatértek: barom sok nép volt, elállták az egész erdőt
(1883 Jókai Mór)
Itthon sem pihen, itt roskad a barom nagy íróasztala mellett
(1977 Jókai Anna)
ÖE: baromakol, baromállás, baromállomány, barombőgés, baromcsorda, baromdoktor, baromdög, baromeledel, baromhús, baromistálló, baromitató, baromjárás, baromkereskedés, baromkereskedő, baromlegelő, baromlegeltetés, baromlegeltető, baromnevelés, baromnyáj, baromól, baromorvosság, baromőr, baromőrző, barompásztor, barompiac, baromsereg, baromtartás, baromtartó, baromtenyésztés, baromudvar, baromvész, baromveszély
Sz: barmász, barmocska, baromkodik
Vö. CzF. barom¹, baromul; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások