bátor² partikula és ksz (rég)

I. partikula 0

1. ’〈megengedés, ráhagyás, belenyugvás kif-ére:〉 akár’ ❖ El-ſzedetett fiait bátor síraa, keree: Számba ne vedd (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021008, 107) | Dücsekedgyen bátor zöld borostyánnyával az igázó bajnok, … Csak azt nevezhetjük igaz dücsősségnek, melly kárára nincsen a’ köz emberségnek (1806 Verseghy Ferenc C4441, 257) | Gyerünk koma, a korcsmába, igyunk falu rovására […], Legyünk itten mind hajnalig, bátor világos virradtig, Holnap után vacsoráig (1846 Népdalok és mondák C2981, 245).

2. (a csak nyomatékosító szóval) ’legalább, akár csak’ ❖ [holnap] véled bátor tsak egy szempillantásig-is szóllándok; melly talám éltemnek végsö rm-pillantása lészen (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 28).

II. ksz 0

1. (megengedő mellékmondatban) ’ámbár, jóllehet, noha¹’ ❖ többen ha olvasandják-is meg nem értik, bátor az együgyü nép’ értelméhez alkalmaztatott (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 13) | jövedelmeik nintsenek a’ Luth. tanítóknak (bátor nagy gondoskodással kivánnyák és igyekeznek azt megorvosolni a’ Protestantismusnak előljárói) (1819 Magda Pál 8285003, 110) | bátor historicus nem vagyok, de leirom neked a’ történetekről nézetimet (1833 Munkácsy János 8323002, 44) | szólni sem mer bátor mindent jól lát (1868 Szász Károly² C3820, 133) | most bátor elmetszették köteledet, de rád kerül a sor (1918 Móricz Zsigmond C3217, 83) | – Mit ugatsz közbe? Most én tettem le a garast! – Jól van, no – orrol meg Ederics. – Beszélj. Bátor… ne hidd, hogy te, és csakis te találtad föl a spanyolviaszt (1961 Népszabadság nov. 30. C4813, 2).

2. (sokhelyű ksz-ként, mondatrészek kapcsolására megengedő jelentéstartalommal) ’vagy…, vagy…; akár’ ❖ Bátor ezt, vagy amazt jegyezd fel tzélodnak … Mégis egy kérésre adgy helyt Barátodnak (1779 Kreskay Imre C2816, 75) | bátor a’ rendes, bátor a’ viſzſzas hármas regulában (1780 Bévezetés a számvetésre 7397003, 47) | valaki jól él, az igaz Istent tiſzteli, és jóſágos tselekedeteket gyakorol, légyen az bátor Kereſztyén, vagy ’Sidó, de a’ fell, az  Istene eltt kedvet találhat (1788 Őri Fülep Gábor ford.–Pictet 7252019, 420) | Mint hóhér szolgáknak tsufságos tréfái, Ugy peshedtek ottan Frantz ország Cátói, Bátor Grachusai, bátor Cicerói (1790 A magyar jakobinus mozgalom iratai 7033002, 182).

3. (megszorító ellentétes viszonyban, mondatrészek kapcsolásakor) ’〈az első mondatrészhez kapcsolva a fonák oksági viszony kif-ére〉’ ❖ bátor ebben [ti. Pápai Páriz Ferenc Pax corporis című művében] ſok nyavalyák, de tſak igen rövideden irattattak-meg (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 11) | utunk bátor köves, de itt-ott meredek-is (1859 Magyar László C2995, 84).

3a. (megszorító ellentétes viszonyban, mondatrészek kapcsolására) ’ám, de’ ❖ Találkoznak még most-is, bátor ritkábban ollyan emberek, a kik ids-vóltokbann másokat […] meg-haladnak (1780 Magyar Hírmondó C0268, 73) | [a szabadság,] bátor késre, reám pillanta (1789 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius 7448008, 337).

J: bár².

Ö: ám~.

ÖU: ha~.

Vö. CzF. bátor²; ÉrtSz. bátor²; TESz. bátor²; ÉKsz. bátor²; SzT. bátor²; ÚMTsz. bátor²

bátor² partikula és kötőszó (rég)
I. partikula 0
1.
〈megengedés, ráhagyás, belenyugvás kif-ére:〉 akár
El-ſzedetett fiait bátor síraa, keree: Számba ne vedd
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
Dücsekedgyen bátor zöld borostyánnyával az igázó bajnok, … Csak azt nevezhetjük igaz dücsősségnek, melly kárára nincsen a’ köz emberségnek
(1806 Verseghy Ferenc)
Gyerünk koma, a korcsmába, igyunk falu rovására […], Legyünk itten mind hajnalig, bátor világos virradtig, Holnap után vacsoráig
(1846 Népdalok és mondák)
2. (a csak nyomatékosító szóval)
[holnap] véled bátor tsak egy szempillantásig-is szóllándok; melly talám éltemnek végsö rm-pillantása lészen
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
II. kötőszó 0
1. (megengedő mellékmondatban)
többen ha olvasandják-is meg nem értik, bátor az együgyü nép’ értelméhez alkalmaztatott
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
jövedelmeik nintsenek a’ Luth.lutheránus tanítóknak (bátor nagy gondoskodással kivánnyák és igyekeznek azt megorvosolni a’ Protestantismusnak előljárói)
(1819 Magda Pál)
bátor historicus nem vagyok, de leirom neked a’ történetekről nézetimet
(1833 Munkácsy János)
szólni sem mer bátor mindent jól lát
(1868 Szász Károly²)
most bátor elmetszették köteledet, de rád kerül a sor
(1918 Móricz Zsigmond)
– Mit ugatsz közbe? Most én tettem le a garast! – Jól van, no – orrol meg Ederics. – Beszélj. Bátor… ne hidd, hogy te, és csakis te találtad föl a spanyolviaszt
(1961 Népszabadság nov. 30.)
2. (sokhelyű ksz-ként, mondatrészek kapcsolására megengedő jelentéstartalommal)
vagy…, vagy…; akár
Bátor ezt, vagy amazt jegyezd fel tzélodnak … Mégis egy kérésre adgy helyt Barátodnak
(1779 Kreskay Imre)
bátor a’ rendes, bátor a’ viſzſzas hármas regulában
(1780 Bévezetés a számvetésre)
valaki jól él, az igaz Istent tiſzteli, és jóſágos tselekedeteket gyakorol, légyen az bátor Kereſztyén, vagy ’Sidó, de a’ fell, az  Istene eltt kedvet találhat
(1788 Őri Fülep Gábor ford.Pictet)
Mint hóhér szolgáknak tsufságos tréfái, Ugy peshedtek ottan Frantz ország Cátói, Bátor Grachusai, bátor Cicerói
(1790 A magyar jakobinus mozgalom iratai)
3. (megszorító ellentétes viszonyban, mondatrészek kapcsolásakor)
〈az első mondatrészhez kapcsolva a fonák oksági viszony kif-ére〉
bátor ebben [ti. Pápai Páriz Ferenc Pax corporis című művében] ſok nyavalyák, de tſak igen rövideden irattattak-meg
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
utunk bátor köves, de itt-ott meredek-is
(1859 Magyar László)
3a. (megszorító ellentétes viszonyban, mondatrészek kapcsolására)
Találkoznak még most-is, bátor ritkábban ollyan emberek, a kik ids-vóltokbann másokat […] meg-haladnak
(1780 Magyar Hírmondó)
[a szabadság,] bátor késre, reám pillanta
(1789 Baróti Szabó Dávid ford.Vergilius)
J: bár²
Ö: ámbátor
ÖU: habátor
Vö. CzF. bátor²; ÉrtSz. bátor²; TESz. bátor²; ÉKsz. bátor²; SzT. bátor²; ÚMTsz. bátor²

Beállítások