batyuzik ige 14a1

1. ts (tárgy n. is) (rég, ritk) ’〈holmit〉 batyuba köt’ ❖ Kormos, vizes lepedőkbe batyuzva hevertek rakáson a párnák közt a könyvek (1895 Malonyay Dezső C3017, 156) | [1943-ban] a család a horvát usztasák irtóhadjárata elől menekült. Merthogy ők pravoszláv vallású szerbek, s ezért az usztasák elsődleges célpontjai voltak. Hát batyuztak és jöttek. Újvidékre, rokonokhoz (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. ts (tárgy n. is) (ritk) ’〈kül. terményt, árut〉(háton hordva) batyuban szállít’ ❖ Csak hordja, batyuzza néked fekete, rothadt gabonáját, egyetlen gyümölcsét az ember (1920 Kovács Mária CD10) | A batyuzó személy a kiterített lepedőre helyezi a szállítandó csomagot, kosarat és a lepedő két átellenes sarkát összehajtja, csomóra köti. Ezt követően a batyut hátra veszi (1977 NéprajziLex. CD47) | Vászonponyvát nemcsak a batyuzó, a hátonhordó területen, hanem a nyelvterület nagyobb részén használnak (1999 Magyar néprajz CD47).

2a. tn (Tört is) ’〈ínséges időkben, élelmiszerhiány esetén (csere)kereskedés céljából:〉 árut batyuban, kézi csomagban szállítva (rendszeresen) más helyekre, kül. ()városból vidékre jár’ ❖ [a munkaképtelen Popovics] sokat volt együtt egy […] nyiregyházai hentessegéddel, a kivel többször járt vidékre batyuzni (1921 Budapesti Hírlap jún. 14. C4709, 5) | Anyjával kijárt batyuzni a vidékre (1931 Kassák Lajos 9314006, 69) | nem állhat be az egész munkásság batyuzni, csereberélni (1978 Fekete Gyula 9141001, 35) | a bejegyzett kiskereskedők a szatmári piac fedett csarnokából is kiűzték az Ukrajnából batyuzó alkalmi árusokat (1994 Magyar Hírlap CD09).

Sz: batyuzás.

Vö. ÉrtSz.; TESz. batyu; ÉKsz.; ÚMTsz.

batyuzik ige 14a1
1. tárgyas (tárgy n. is) (rég, ritk)
〈holmit〉 batyuba köt
Kormos, vizes lepedőkbe batyuzva hevertek rakáson a párnák közt a könyvek
(1895 Malonyay Dezső)
[1943-ban] a család a horvát usztasák irtóhadjárata elől menekült. Merthogy ők pravoszláv vallású szerbek, s ezért az usztasák elsődleges célpontjai voltak. Hát batyuztak és jöttek. Újvidékre, rokonokhoz
(1999 Magyar Hírlap)
2. tárgyas (tárgy n. is) (ritk)
〈kül. terményt, árut〉 (háton hordva) batyuban szállít
Csak hordja, batyuzza néked fekete, rothadt gabonáját, egyetlen gyümölcsét az ember
(1920 Kovács Mária)
A batyuzó személy a kiterített lepedőre helyezi a szállítandó csomagot, kosarat és a lepedő két átellenes sarkát összehajtja, csomóra köti. Ezt követően a batyut hátra veszi
(1977 NéprajziLex.)
Vászonponyvát nemcsak a batyuzó, a hátonhordó területen, hanem a nyelvterület nagyobb részén használnak
(1999 Magyar néprajz)
2a. tárgyatlan (Tört is)
〈ínséges időkben, élelmiszerhiány esetén (csere)kereskedés céljából:〉 árut batyuban, kézi csomagban szállítva (rendszeresen) más helyekre, kül. ()városból vidékre jár
[a munkaképtelen Popovics] sokat volt együtt egy […] nyiregyházai hentessegéddel, a kivel többször járt vidékre batyuzni
(1921 Budapesti Hírlap jún. 14.)
Anyjával kijárt batyuzni a vidékre
(1931 Kassák Lajos)
nem állhat be az egész munkásság batyuzni, csereberélni
(1978 Fekete Gyula)
a bejegyzett kiskereskedők a szatmári piac fedett csarnokából is kiűzték az Ukrajnából batyuzó alkalmi árusokat
(1994 Magyar Hírlap)
Sz: batyuzás
Vö. ÉrtSz.; TESz. batyu; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások