baziliszkusz fn 4A

1. (Áll is) ’közép- és dél-amerikai elterjedésű, ragadozó életmódot folytató, hosszú farkú, rendsz. vmiféle bőrtarajjal, bőrlebennyel rendelkező, hátsó végtagjainak hosszú ujjai következtében futás közben a vízfelszínen is fennmaradni képes gyík’ ❖ A baziliszkusok rovarokkal táplálkoznak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A pompás amerikai baziliszkuszoknak csak a nevük közös a mesék és mondák baziliszkuszaival (1969 Urania állatvilág ford. C6210, 376).

1a. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Áll) ’〈az ilyen gyíkok fajai alkotta nem elnevezéseként〉’ ❖ Tarajos basziliszkus. (Basiliscus mitratus) (1894 PallasLex. CD02) | baziliszkusz: 1. (Basiliscus): a gyíkok alrendjében a leguánok családjába tartozó nem (1994 MagyarNagyLex. C5816, 407) | Homloklebenyes baziliszkusz (1995 Magyarország állatvilága CD14).

1b. (egysz-ban) (rég, Áll) ’〈e nem egyik faja, az ún. sisakos baziliszkusz (Basiliscus basiliscus) elnevezéseként〉’ ❖ 4. Faj. Basiliskus. L. [= Lacerta] Basiliskus. […] Farka gömbölyeg, hosszú, hátúszó szárnya súgáros, tarkója taréjos. Déli Amérikában, és Asiában a’ fákon, és vizekben (1799 Főldi János C6339, 227) | Az Iguanidæ családból érdekes a baziliskus (Basiliscus americanus Laur.) (1893 PallasLex. CD02) | baziliszkusz (Basiliscus americanus) (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 71).

2. (Mit v. irod) ’〈mitológiákban, népi hiedelemvilágban, mesékben:〉(koronás fejű, szárnyas) sárkánygyík, amelynek lehelete és pillantása gyilkos erejű’ ❖ [A virtus] nem fél mérgétől, baziliscus erős erejétől, Nem fél, nem hátrál, módot ölésre talál (1785–1788 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | [Jázon] attól tartott f-képpen, ne-hogy annak [ti. a sárkánynak] ſzemei, valamint a’ Baziliskusoké, mérgesek legyenek, és hírtelen ártsanak (1793 Dugonics András 7087003, 433) | szemökkel fogják egymást gyilkolni, mint a baziliskusok (1871 Lévay József ford.–Shakespeare CD11) | Áldott, akit nem bódit e fene Baziliszkusznak büvölő szeme, Ki tudja, hogy ős ellensége ez S feléje eszmét és erőt szegez (1927 Juhász Gyula¹ 9284635, 34) | A Kamrában lakó hatalmas szörnyeteg egy Baziliskus, azaz egy óriási kígyó, „akinek” már a tekintete is halálos (2000 Új Könyvek CD29).

2a. (Műv is) ’〈a Bibliában, ill. kül. a középkori ábrázolásokon a Sátán, a halál jelképeként:〉 rendsz. kakasfejű, gyíkfarkú, szárnyas lény’ ❖ A baziliskus a középkori keresztény művészetben egyik legáltalánosabban elterjedt jelképe a rossz szellemnek, az ördögnek. Rendszerint úgy ábrázoltatik, hogy Krisztus egyik lábával egy oroszlánt, másikkal egy kigyót letiporva lép (1893 PallasLex. CD02) | baziliszkusz: […] a középkori művészetben a Sátán szimbóluma (1961 Művészettörténeti ABC C6220, 54) | román kori templomok faragásain a kígyó és kakas keverékeként ábrázolt baziliszkusz – amelynek tekintete és lehelete is halált hoz – az ördög […] és a bűn jelképe volt (1994 MagyarNagyLex. C5816, 407).

ÖE: ~fű, ~gyík, ~kígyó, ~madár, ~méreg.

Vö. TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

baziliszkusz főnév 4A
1. (Áll is)
közép- és dél-amerikai elterjedésű, ragadozó életmódot folytató, hosszú farkú, rendsz. vmiféle bőrtarajjal, bőrlebennyel rendelkező, hátsó végtagjainak hosszú ujjai következtében futás közben a vízfelszínen is fennmaradni képes gyík
A baziliszkusok rovarokkal táplálkoznak
(1933 Az állatok világa ford.)
A pompás amerikai baziliszkuszoknak csak a nevük közös a mesék és mondák baziliszkuszaival
(1969 Urania állatvilág ford.)
1a. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Áll)
〈az ilyen gyíkok fajai alkotta nem elnevezéseként〉
Tarajos basziliszkus. (Basiliscus mitratus)
(1894 PallasLex.)
baziliszkusz: 1. (Basiliscus): a gyíkok alrendjében a leguánok családjába tartozó nem
(1994 MagyarNagyLex.)
Homloklebenyes baziliszkusz
(1995 Magyarország állatvilága)
1b. (egysz-ban) (rég, Áll)
〈e nem egyik faja, az ún. sisakos baziliszkusz (Basiliscus basiliscus) elnevezéseként〉
4. Faj. Basiliskus. L. [= Lacerta] Basiliskus. […] Farka gömbölyeg, hosszú, hátúszó szárnya súgáros, tarkója taréjos. Déli Amérikában, és Asiában a’ fákon, és vizekben
(1799 Főldi János)
Az Iguanidæ családból érdekes a baziliskus (Basiliscus americanus Laur.Laurenti)
(1893 PallasLex.)
baziliszkusz (Basiliscus americanus)
(1927 TolnaiÚjLex.)
2. (Mit v. irod)
〈mitológiákban, népi hiedelemvilágban, mesékben:〉 (koronás fejű, szárnyas) sárkánygyík, amelynek lehelete és pillantása gyilkos erejű
[A virtus] nem fél mérgétől, baziliscus erős erejétől, Nem fél, nem hátrál, módot ölésre talál
(1785–1788 Csokonai Vitéz Mihály)
[Jázon] attól tartott f-képpen, ne-hogy annak [ti. a sárkánynak] ſzemei, valamint a’ Baziliskusoké, mérgesek legyenek, és hírtelen ártsanak
(1793 Dugonics András)
szemökkel fogják egymást gyilkolni, mint a baziliskusok
(1871 Lévay József ford.Shakespeare)
Áldott, akit nem bódit e fene Baziliszkusznak büvölő szeme, Ki tudja, hogy ős ellensége ez S feléje eszmét és erőt szegez
(1927 Juhász Gyula¹)
A Kamrában lakó hatalmas szörnyeteg egy Baziliskus, azaz egy óriási kígyó, „akinek” már a tekintete is halálos
(2000 Új Könyvek)
2a. (Műv is)
〈a Bibliában, ill. kül. a középkori ábrázolásokon a Sátán, a halál jelképeként:〉 rendsz. kakasfejű, gyíkfarkú, szárnyas lény
A baziliskus a középkori keresztény művészetben egyik legáltalánosabban elterjedt jelképe a rossz szellemnek, az ördögnek. Rendszerint úgy ábrázoltatik, hogy Krisztus egyik lábával egy oroszlánt, másikkal egy kigyót letiporva lép
(1893 PallasLex.)
baziliszkusz: […] a középkori művészetben a Sátán szimbóluma
(1961 Művészettörténeti ABC)
román kori templomok faragásain a kígyó és kakas keverékeként ábrázolt baziliszkusz – amelynek tekintete és lehelete is halált hoz – az ördög […] és a bűn jelképe volt
(1994 MagyarNagyLex.)
ÖE: baziliszkuszfű, baziliszkuszgyík, baziliszkuszkígyó, baziliszkuszmadár, baziliszkuszméreg
Vö. TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások